Az első™

⬜▪ll.One▪⬜

⬜▪Margaret Hyden▪⬜

Egy hét telt el a verekedés óta. Egy kis heg még látszik az arcomon de Amy csodakenőcse a többit szinte eltűntette.

Eugene szakított Justinnal. Megbocsájtotta hogy nem mondtam el mit tett a féreg. Azóta jobb kapcsolatom van Eguval mint volt.

Amy-nél lakom és anya napi szinten hívogat de egyszer sem vettem fel. Apa tegnap előtt visszament dolgozni és napi szinten beszélek vele. Mikor itt volt nyitottunk egy számált hogy tudjon nekem pénzt utalni, mert eddig anya számlájára utalta az én pénzem is.

Scott-tal viszont nem beszélek azóta. Nagyon fájt az, amit tett. Hálás vagyok neki hogy bejött mert különben a szart is kiverte volna belőlem az a rohadék.

-Maaarg.-kiabált az emeletre Amy.

Lementem és már pucba vágta magát.

-Nos?-pördült egyet.

-Csodálatosan nézel ki.-öleltem magamhoz.-Érezd nagyon jól magad és dobj egy sms-t ha hazahozod. Mert akkor bedugom a fülem.-fülig érő mosoly kíséretében rákaccsintottam.

-Maaarg.-csapott vállamra.-Majd írok.

Amy megismert egy új pasit. Matthew Bonn-t. Piszok jóképű a csávó. Barátnőmmel pihenés képp elmentünk bulizni és ott ismerték meg egymást. Eléggé kijöttek egymással és őszintén örülök hogy végre boldog lehet.

⬜▪▪⬜

Este 7 óra van és gőzöm sincs mit kezdjek magammal. Nézelődtem a neten és megtaláltam Scott bátyát.
Úgy döntöttem bejelölöm. Ám mielőtt rákattinthattam volna rezegni kezdett a telefonom.

-Tán ilyen gyorsan végeztek?-mondtam miközbe nyúltam telefonomért.

Egy sms-t kaptam. Ismeretlen szám. Kicsit hevesebben vert a szívem. Nagyon féltem hogy Justin lesz az..

Ismeretlen szám: Szia David vagyok! Tudnánk találkozni? Kérlek jelezz vissza.

Egy-két perc után visszaírtam.

Margaret Hyden: Telefonon könnyebb lenne lebeszélni.

Alig küldtem el az üzenetet már csörgött az iphone-nom.

-Halo.-szóltam bele.

-Szia.-az ismerős hang.-Mikor tudnánk összefutni?

-Per pillanat ráérek. De miért?

-Elmegyek eléd.-kijelentette.-Mond a címet.

Miután megmondtam a címet gyorsan átöltöztem.
10 perc se telt bele már a ház előtt dudált egy autó.

Kimentem bezártam az ajtót. A kocsihoz sétáltam.

-Szia.-mondtam szégyenlősen.

-Szállj be.-mondta szigorúan és én így tettem.

Már úgy 10 perce utaztunk mikor odaértünk egy ismerős házhoz.

-Ha megcsörgetlek odamész az erkélyhez.

Azzal ott hagyott a kocsiba. A szívem hevesen vert.
-Cak ne találkozzak Scottal.-suttogtam magam elé.

Azóta is csak rá gondolok,és ajka puhaságára. Ahogy magához ölelt és azt mondta a fa csillogó szemekkel, hogy gyönyörű vagyok.

Rezgett a telefonom. Felvettem.

-Gyere.-csak ennyit mondott és lerakta.

Odamentem és ledobott egy kötelet.

Ez most komoly?!

-Most ezen másszak fel?-nevettem David-re de ő komoran nézett rám.-Oohh.

Felmásztam és felsegített.

Ez az illat..ez az ismerős szoba..

Könny szökött a szemembe.

-Gyere gyorsan,anyuék itthon vannak.-azzal megfogta a kezem és kirántott a szobából.

Fénysebesség alatt a másik szobánál álltunk.

-Nyisd ki.-suttogta a fülembe.

Megfogtam a kilincset és rányitottam. De mielőtt beléphettem volna a szobába valaki megzavart minket.

-Marg, te mit keresel itt? 

Sziasztok!
Tudom ez most nem lett izgalmakban dús rész de hidjétek el ezután csak pörögni fognak az események.

Miiltare