The Choosen on

2. rész

/Hazel szemszög/

Reggel arra keltem, hogy vizes az arcom. Szóval sírtam álmomban. Bementem a fürdőbe, elvégeztem a reggeli teendőimet, majd felvettem egy rövidnadrágot és egy inget. Majd felvettem a cipőm, felkaptam egy almát, és elindultam a suliba.

Megint furcsa érzésem van. Mintha követnének. Lassan körbenéztem. Senki. Pfff....kezdek megőrülni.

Beléptem a suli ajtajain, majd a terem felé vettem az irányt. Leültem a helyemre, és néztem ki az ablakon. Be csengettek és megérkezett a tanárnő 5 új diákkal. És mind....fiú?! Remek, még több...mintha nem lenne elég, így is ebben az osztályban.

/Ethan szemszög/

Sétált egy lány, szerintem hazafelé, az esőben. Teljesen a házig követtük, majd éreztük a fekete farkas erejét.

Nos, ez úgy szokott lenni, hogy amikor az újoncok szeme izzik, akkor igazából, már majdnem farkassá változik, de mivel még nem tudja erejét irányítani, még nem tud átváltozni. Így úgymond farkas lesz belül, de kívül nem. Meg persze a farkasoknak erősebb a szaguk, így jobban érezzük a másikat.

Másnap reggel, megint elindult a lány. Semmi farkas szag. Lehet hogy van egy bátya és ő volt mérges. A lány azért nem lehet, mert eddigi soha nem volt lány farkas, és nem is lesz.

Ezt nagykönyv nem írja de én biztos vagyok ebben. Mivel a lány bátya a farkas ezért közel kell kerülnünk hozzá. Így beiratkozunk a gimibe.

Beiratkoztunk mind az 5-en a gimibe. Szerencse, hogy Liam rendelkezik azzal a képességgel, hogy másokat tud irányítani. Szóval egy osztályba kerülünk a lánnyal. Mikor beléptünk a terembe, minden szem ránktapadt. A lány akit figyeltünk egyedül ült.

*Nah Liam, te jösz. Ki üljön a csaj mellet?* ~Én

*Liamat figyeli nagyon...*~Mateo

*Akkor legyen Liam.*~Louis

*Oké...*~Liam

Nos igen. Telepatikus módon is tudunk beszélni. Ezt lehet akár többen de egyedül is. Csak arra a személyre kell gondolnod, akinek mondani akarsz valamit, majd a fejedben kigondolod amit mondani akarsz.

-Gyerekek ők itt az új osztalytársaitok! Foglaljatok helyet!

/Liam szemszög/

Nem is kellet hasznosítanom magam. Elindultam a lány felé, aki csak az ablakon nézett ki. Érzékelte, amikor leülök a székre, és őt nézem. Kérdőn felvonta a szemöldökét. Szép csaj. A végén megtaláljuk a fekete farkast és lesz egy cuki csajom is.

-Szia! A nevem Liam! -kezet nyújtottam neki.

-Hazel! -megrázta a kezem. Innentől már csak a tanárra figyeltünk. Néha néha a tananyaggal kapcsolatba kérdeztem meg, hogy azért még is beszéljünk. Okos lány. Szünetben csak vele fogok beszélgetni. Kicsöngettek, mire a tanár kiment a teremből. Mivel a következő órán is itt lesz nem kell elmenni.

-Szóval Hazel! -fordultam hozzá, amilyen sármosan csak tudtam. Válaszként egy felvont szemöldököt kaptam.

-Igen?

-Hol laksz? Hány éves vagy? Van e kisállatod? Vagy nagy? És...

-Naha! Nem lesz egyszerre sok kérdés?

-Lehet. -elmosolyodott. Jó jel.

-Nos, nem mondom el hol lakok. 17 vagyok, e hónapban 18. Volt kisállatom.

-Oké, és a szüleiddel laksz?

-Hát, mondhatni. Sokat utaznak a munka miatt, így egyedül, de amúgy velük.

-És van bá...

-Hé Damon! Ülj vissza a helyedre, elfoglaltad az enyémet! -most minek kellet idejönnie egy vakolat szállítónak!? Innen nem megy sehovan.

/Hazel szemszög/

Ebből elegem van. Megölte a kutyám és ugráltat?! Felálltam és elé próbáltam volna menni, de Liam megfogta a csuklóm és megrázta a fejét. Megráztam a fejem, mire elengedett. Odasétáltam Sarah elé. Én egy kicsivel nagyobb vagyok nála, de nem is baj. Így én lenéztem, ő meg fel.

-Na idefigyel festett barna! Te engem nem ugráltatsz, nem vagyok a csicskád! Maradj csak a seggeden ott ahol vagy. -hangosan és érthetően mondtam, hogy mindenki halhassa a teremben.

-Oh nicsak ki szólalt meg! Te ne paracsolgass nekem! Téged senki nem szeret szóval mars oda! -mutatott a székre.

-Igen, lehet, hogy senki nem szeret, de én nem úgy szerzem meg a barátaimat, hogy 3 kg vakolat van rajtam.

-Látom nem érted... Téged mindenki utál, egy fiúnak sem tetszesz. -elöntött a düh. De nem szokásos. Valamiért más volt.

-Nem is érdekel. Én nem úgy akarok, fiút hogy kirakom mindenem amim van. Várj! Had pontosítsak! Nem járok 30 cm-es túsarkúban nem rakom ki amim van. Várj! Ezt is had pontosítsam. Nem járok olyan szoknyában amiben látszik, hogy semmi nincs alatta, nem veszek fel olyan ruhát, amit csak egy cérna tart magamon! Szóvalj ne itt rontsd a levegőt, ülj vissza a picsádra, és kussolj! -hangos ózába kezdett az egész osztály.

-Te kis ribi, hogy merészeled?! -pofonra elmelte a kezét, de valaki megfogta.

-Ülj le Sarah!

-De... -elővette a kiskutya szemeit.

-Ülj le! -azzal a helyére tolta a csajt, majd felém sétált. Majd kiugrott a szívem. David megmentett. Engem.

-Jól vagy? -kérdezte, hozzám elég közel álló David.

-I-igen.

-Rendben. -azzal elsétált, én meg visszaültem a helyemre.

/Mateo szemszög/

A kikent csaj odament a csajunkhoz. Majd elég szépen veszekedtek. A csajunk szeme egyszer elkezdett izzani. A laza ülésmódomból, felpattantam, majd a fiúkra néztem.

*Izzik a csajunk szeme!*- mindenki értetlenül nézett.

*Nem lehetséges! Lányok nem lehetnek farkasok. Csak odaképzelted.*-azzal nézték tovább a veszekedést. Valahol igazuk van de mi van ha mégsem? Mi van ha lány is lehet farkas?

Miután vége lett a civakodásnak minden lenyugodott.

/Liam szemszög/

Ha lehetne igazat mondanék Mateonak, de nem nagyon van erre esély. Szinte semmi. Mikor leült mellém, éreztem valami erőt, de...nehem, nem...nem...nem.

-Mi volt ez? -suttogtam neki oda.

-A suli ribanca nekem áltt, és most nekiálltam.

-Volt már ilyen eset?

-Nem.

-Nem?! -talán túl hangosan mondtam, mert az egész osztály rám nézett. Hazel, rámnézett, egyenesen a szememben. Mintha tényleg izzana a lány szeme. A végén Mateonak lesz igaza.

-Nem kell ezen meglepődni. -érdekes egy lány azmár biztos.

/Ethan szemszög/

Az óráknak lassan vége lett. A fiukkal beléptünk az ebédlőbe, majd Louise karjára, rárakta valaki a kézét. A cafka volt aki nekiállt az alanyunknak.

-Szia, mi a vezeték neved? -mézesmázos hangod elkezdett nyávogni.

-Ööö....Brown.

-Áhh, nekem is! Így legalább nem kelesz vezetéknevet változtatnom. -egy igazi ribanc....

-Bocs mennem kell! -kiszabította magát a csaj karmai közül majd elmentünk és elvettük a kaját.

Mateo ment helyet keresni. A csajhoz ült, aki csak nézett ki az ablakon. Remélem gyorsan megismerhetjük a bátyát. Nem tetszik a csaj modora. Olyan, nem is tudom. Furcsa. Leültünk és csendben fogyasztottuk a kaját. Egyedül én nem beszéltem a csajjal. Semmi kedvem nem volt.