The Choosen on

3. rész

/Hazel szemszög/

Nem tudom mien szándékból, de egy fiú hozzám ült ebédnél. Hamar leesett, hogy Liam barátai. Aki először idaült az Mateo volt. Hiába mondja, hogy ő 18 éves, fiatalabbnak néz ki. Nagyon kedvesek voltak. De volt egy aki, nem éppen volt beszédes. Asszem Ethan a neve.

-És mond Hazel mit nézel? -szakított ki a gondol közös okból Louise.

-Az erdőt.

-Tetszik az erdő?

-Most hülyének fogtok tartani, de olyan mintha csalogatna az erdő. Mintha azt akarja, hogy odamenjek.

-Ez érdekes...mesélj még! -mondta Logen, akit igazán birtam. De! Csak Liam és Mateo után.

-Kiskoromban sokszor bementem az erdőbe, de sosem mentem igazán be, csak a szélén voltam. Úgy éreztem, mintha valakik figyeltek volna, így inkább kijöttem onnan. -csend telepedett le közénk. Tudtam, hogy ez lesz. A végén ők is szarni fognak rám

/Ethan szemszög/

*Valaki kérdezze meg a bátyáról!*~Logen

*Kérdezze meg Ethan. Ő úgy sem beszélt még vele olyan sokat. *~Louis -odakaptam a fejem.

*Miért én?! Ti vagytok vele jóban...*

*De neked is jóban kell lenned vele. Neked kell beszélni a bátyával!*~Liam

-Hazel beszélhetnénk a bátyáddal? -végül is igazuk van. Nekem meg ki kell nyögnöm. Rámnézett majd kérdőn felemelte a szemöldökét. Ennek a lánynak minden mozdulatát rühellem.

-Nekem nincs bátyám! -mindannyiunk visszahökölt. Rögtön leesett. Lehet, hogy a szomszédban volt a...de...

-Akkor öcsid?

-Nincs. Neked már mondtam, a szüleimmel lakok. -nicsak Liam sem lustálkodott.

-Ahha... -az ebédet csendben töltöttük. Majd amikor végeztem felálltam és elmentem. Nem érdekeltek a fiúk, és hogy próbálnak telepatikus úton beszélni velem.

*Tudod mit?! Majd utánad megyünk.*~Liam

/Liam szemszög/

-Bocsi csak ő nem olyan barákozós típus mint mi. -barátságosan mosolyogtam Hazelre.

-Najó! -lecsapta a kezében lévő kést. -Mit akartok tőlem?!

-E-ezt hogy érted? -dadogtam, mert nem tudom mi baja és egy kést dobálgat.

-Egyfolytában a családomról kérdezősködtök! Mit akartok?! Hmm?! Tudjatok mit?! Tartsátok meg magatoknak! -azzal megfogta a tálcáját és elviharzott.

Na az eddigi ki épített kapcsolatoknak annyi... Mi is megedtük az utolsó falatokat, majd elmentünk. Meg láttam Hazelt, hogy babrál a szekrényében. Becsuktam a szekrény ajtaját, mire felémfordult, majd meglepődött. Szemei izzani kezdtek? Nem tudtam eldönteni.

-Mit akarsz?! -még mindig haragszik.

-Hazel! Vigyázz magadra! Ne engedj senkit a közeledbe! -még utoljára belenéztem a szürke szemeibe. Nem minden napi az biztos. Majd kifelé vettem az irányt. Sétáltunk az erdő felé, majd amikor biztonságosabb lett a terep átalakultunk, majd mentünk a barlangunkba.

/Hazel szemszög/

Ez mi a frász volt?! Idejön, megmondja, hogy senkit ne engedjek a közelembe erre elmegy. Kifelé sétáltam a gimiből. Szuper megint elázok, ugyan is szakad az eső. Elindulok, majd megáll mellettem egy kocsi.