The Choosen on

10. rész

-!!!Új szereplő!!!-
Sziasztok! Kisebb kihagyás után újra itt vagyok egy résszel. Csak annyi lenne, hogy új szereplőnk van, szóval, ha érdekel titeket a kinézete és néhány dolog róla nézzétek meg a szereplőkben legalul. Nem húzom tovább az időtöket, jó olvasást. 🙂

-Ethan! -még mindig csak a bokorra meredtem. Megint megmozdult. -Ethan!! -most már felálltam, és úgy néztem a bokrot. Újra hangokat hallottam. -Ethan! -szépen lassan hátráltam.

Hírtelen megbotlottam egy fa darabban és hátra estem. Megfájdult a hátsó lábam. Emberré változtam és megnéztem a sajgó bokám. Hát ez be fog duzzadni. Megmozdult a bokor. Lehet, hogy nem a bokám miatt kéne izgulni.

-Ethan!!! -ordibáltam utoljára, hátha megsajnál, majd visszajön értem. Na jó. Ha rajta múlna már meghaltam volna. Az a valami kiugrott a bokorból. Szememet összeszorítottam, és vártam a fájdalmat. Semmi.

-Nicsak nicsak! A fekete farkasnak megfájdult a bokája, és máris feladja az életét! -kinyitottam a szemem, és egy kék (?) Főnix madár nézett vissza rám, aki beszélt hozzám. Nem tudtam meg szólalni. Amúgy is. Mióta van kék Főnix? -Elvitte a kutyuli a nyelved?

-Szeretnéd! -álltam volna fel védekezően, de hát a bokám nem engedte.

-Használd már a gyógyító képességed! Máriám! -a madár átváltozott és egy lány lett belőle.

-Ki vagy te? -végigmértem a csajt. Nem lehet sokkal nagyobb nálam.

-Az nem fontos. -mosolygott.

-Mit keresel itt?

-Halottam, hogy a fekete farkas megjelent, és kíváncsi voltam ki fogja megmenteni a tollainkat. És meghallottam a kis veszekedesseteket és itt bújtam el. Jól elküldted a palit. Ez tetszik.

-Valaki tudja, hogy itt vagy?

-Nem. -magabiztosan mosolygott. Pff... Érződik a kisugárzásán, hogy más. Szabályszegő. Ha jól emlékszem, Ethan valami olyat mondott, hogy a Főnixek és a vérfarkasok évezredek óta nem jönnek ki jól. Az okára nem emlékszem. Valamire csak jó a "tanítása" ha lehet arra ilyet mondani.

-Pff... szabályszegő... ez tetszik.

-Gyere! -kezét felém nyújtotta, amit el is fogadtam. Felhúzott és hírtelen a körölöttünk lévő bokrok és fák elszenesedtek majd megfagytak.

Lábam azonnal nem fájt. Pedig nem is gondoltam a gyógyítására. A tárgyra visszatérve. Látszott rajtuk, hogy legalább egy fél cm-en jég takarja. -Ez tetszik.

-Szintúgy. Hazel! Tűz, szél, gyógyítás.

-Zara! Fagyasztás és telekinetika.

-Örvendek!

-Részemről a szerencse fekete farkas! -mélyen meghajolt. Mikor felegyenesedett, egyszerre kezdtünk röhögni. Elhívtam hozzám, és bele is egyezett. Nagyon jól kijövünk egymással. Amikor benyitottam a házba a fiúk támadtak le.

-Hol voltál? Mit csináltál? Jól vagy? -ezek a kérdések hangzottak el egyfojtába.

-Nos egy fa rádölt a lábamra, majd egy barlang keltem fel majd találkoztam a fehér farkassal majd leestem egy tóba, ami befagyott amíg benne voltam, majd Ethan valahogyan kiszedett, de nem akarta elmondani, hogy hogyan majd egy barlangban tüzet gyújtottam, majd amikor jobban lettem elindultunk, majd összevesztünk és... -Logan kezét a számra tette így nem hagyott beszélni. Szeme Zarára tévedett. Leszedtem Logan kezét a számról. -és találkoztam Zarával, és elhívtam magamhoz.

-Menyit tud?

-Mindent. -mondtam mosolyogva.

-Persze, hogy mindent. Hisz nem ember. -a falnak dőlt Ethan és őt nézte. Ha szemmel ölni lehetne már megtette volna. Zara se nézett másképpen.

-Főnix...-jegyezte meg halkan Mateo. A fiúk egyszerre indultak el. Gondolom telepátia.

-Várjatok már!

-Kivagy tagadvan Hazel! Soha ne gyere többet az erdő közelébe. -Ethan diadalasan mosolygott. Azt már nem.

-Maradtok. -más állatokkal is működik a telepátia? Mindgyárt megtudjuk.

*Ajtó!*~én -gondoltam ha már telekinetika akkor már segíthet.

Az ajtózár kattant. Akor igen, sikerült. Ethan tök nyugodt maradt és az ablakhoz ment. Már Zarának se kellet szólnom lezárta az ablakokat.

-Maradtok! -morogtam.

-Nem hiszem! -Ethan átváltozott, és nekem rontott. Farkas alakban változtam, és neki mentem. Egyből letepertem. Semmi esélye nincs.

Amikor már teljesen kifárasztottam a többiekhez fordultam. Tudják, érzik, hogy most egy harapás és szétszedem őket. Nyugton maradtak. Én farkas formában maradtam Zara pedig mellém állt.

-Haljam mi ez a nagy utálat?

-A Főnixek ellopták a kristályokat ami egyben tartják a mitológiai lények világát. Ha a kristályok nincsenek együtt akkor először nem tudnánk emberré változni majd meghalnánk. Akkor tagadták. Egy nap sikerült a kritályokat visszaszerezni, ami náluk volt. Minden tiszteletben lévő tag láthatja a kristályokat. Persz el vannak zárva.

-Nem mi loptuk el!

-Most is tagadják! -halottam Ethan füldokló hangját.

-Mi az, hogy minden tiszteletben levő tag láthatja? -néztem a fiúkra akik kerülték a tekintetem. Ebben is Ethan keze van. Majd máskor megbeszélem ezt velük.

-Gyertek, ismerkedjetek meg. -emberi alakba változtam majd a kanapéra ültem. A többiek követtek Zara mellém ült, de a többiek tartottak egy bizonyos távolságot. Sok közös dolog van Zarában és Mateóban. Nagyon jól kijönnek. Louis és ő pedig jól kiegészítik egymást. Tuti, hogy tetszenek egymásnak. Logannal nagyon jól eljátszadoznak mindt a nagy gyerekek. Liam meg csak volt úgy magának. Néha néha megszólalt.

Hat igen, problémák vannak a kapcsolatunkban. Ha egyáltalán járunk még. Ethan meg. Ül, kussba és halgat. Mint nem adnék, ha tudnék gondolat olvasó lenni. Tudnám mi jár az eszében, amikor kedves, meg amikor hirtelen bunkó lesz, hogy mi váltotta azt ki. Vajon gondolkozik azon, hogy miért nem mondtam el a fiúknak, hogy milyen volt velem?

Rágja magát azon a napon amikor mellettem volt? Vajon mit gondol? Volt e értelme megmenteni vagy csak egy púp vagyok a hátán?

/Ethan szemszög/

Nem mondta el a barlangos storyt. Vagyis el, de nem fejezte ki. Ennek örülök. Ha elmondta volna tagadtam volna. De azt nem hiszem el, hogy képes volt egy Főnixel barákozni, és lehozni a házába.

Mi lesz a következő? Elhozza a barlangba? A megbeszéléseken jelen lesz? Ennek nincs értelme. Nem lenne szabad barátkoznia azzal. Veszélybe sodorja az egész mitológiai világot. Még hogy ő a fekete farkas. Ha rajta múlna elpusztulna minden. Hisz a pusztítás elemét képviseli. Ha így haladunk, nem lesz meg a fehér farkas, a világunk romokba dől, mindenki meghal, és volt életünk nincs életünk. Fasza lesz.

/Hazel szemszög/

-Mesélj magadról Zara! -kérte Mateo.

-Hát jó. Szeretem a kávét, sokat kosarazok és szeretek is, rajzolok, gyakorlom erőim használatát, és fejlesztem azokat, ha valami nem tetszik megmondom. Ennyi.

-Akkor még egy lepcses liba a csapatban. Szupi! -Ethan megszólalt, most először, mióta meggyógyítottam, igazából összeszedtem. És újra olvasott a gondolataimban.

*Ethan nem illik!* ~én

Hátha most is a gondolataimban olvas. Horkantott egyet. Ezt igennek veszem.

-A csapatban? Nem is mondta senki! -értetlenkedett Zara. -Te meg magadtól nem akarnál ilyet.

-Tudod Zara. Ethan gondolat olvasó is. Én meg gondolkozok.-a lány teljesen elpirult. Vajon mire gondolhatott? Úgy érzem ez Ethan és Zara titka marad.