The Choosen on

Karácsonyi különkiadás

Üres tekintettel néztem magam elé. Már 20 perce próbálom rávenni magam, hogy kikeljek az ágyból, de valahogy nemsikerül. Visszafeküdtem és leperdültem az ágyról. Ezt tartottam a legegyszerűbb trükknek amivel felkelhetek, de sajnos rá kellett jönnöm, hogy a föld is kényelmes. Lehámoztam magamról a takarót majd elvégeztem a reggeli teendőimet. Lesiettem a lépcsőn, felvettem a bakancsom, felkaptam a kulcsot és már rohantam is találkozni a fiúkkal.

A zebra előtt toporgok és várom, hogy valamelyik nyomorult autós megálljon és átengedjen. Már vagy a 10. autós ment el amikor végre valahára egy fiatal férfi megállt és én átmehettem. Sétáltam még 5 percet és odaértem a kávézóhoz, ahol bent, a melegben ültek a fiúk. Az asztal elé álltam és mindenki rám nézett. 

-Válasszunk egy sexy fát! -mosolyogtam. Összeszedték magukat és tovább mentünk a sétálón. Nem kellett sokáig mennünk és találtunk egy árust. Liam és Mateo elválva tőlünk mentek egy tökéletes fát nézni. Ethan mély beszélgetést folytatott az eladóval én pedig Louisal és Logennel vetettük bele magunkat a fakeresésbe. Logen már az elején unta ezért mindenért nyavalygott.

-Neked mi bajod? Sosem láttalak még ilyennek.

-Semmi... -morogta.

-Hosszú volt az éjszaka. -röhögte Louis.

-Beszélj a magad nevében! -emelte fel a hangját Logen.

-Miért? -érdeklődtem.

-Elment bulikázni, és ott felszedett egy csajt akit lehet, hogy teherbe ejtett. -mondta szinte röhögve Louis.

-Nem ejtettem teherbe, te görény!

-Most már apuka leszel és majd a gyerekek is úgy fognak hívni, hogy Logen bácsi! 

-Álljál le mert neked ugrom!

-Te csak ne ugorj sehova, mert köztetek vagyok. Nem akarok szendvicseset játszani! -állítottam le őket.

-Pedig az Logen bácsinak nagyon megy!

-Na most megkapod! -leguggoltam és csak reménykedtem, hogy nem esnek rám. Amikor hallottam, hogy valamelyik őrült nekicsapódott a földnek felálltam és unottan néztem a verekedést. Nem telt bele sok idő és Ethan jelent meg aki a nyakuknál megfogva szétválasztotta a két fiút.

-Veletek meg mi van? -egyik sem válaszolt csak morcosan néztek egymásra. Ethan rám pillantott válaszra várva.

-Louis cukkolta Logent a tegnap este miatt.

-Tényleg? Mi volt tegnap este?

-Semmi! -kiáltotta Logen mire elkezdtem röhögni. Hátat fordítottam nekik és tovább mentem a tökéletes fát keresni. 

-Mond csak. -ért utol Ethen. -Min verekedtek össze? Egyik sem akar semmit mondani.

-Nem szeretném elmondani. Logennek biztos nem esne jól. Szerintem elfogja mondani csak egy kicsit később.

-Jólvan, de ha már itt tartunk...

-Igen?

-Vigyük haza ezt a fát! -kivett egyet a sorból és megpörgette előttem. 

-Nem is rossz. -mértem végig.

-Terebélyes, nem is nagy de nem is kicsi, szép a színe és nem tűnik régen vágottnak.

-Micsoda szakértelem, kérem szépen. -röhögtem. -Akkor vigyük oda a pasashoz.

Kifizettük a fát, Liam és Louis pedig hozta a fát, közben pedig hülyeségekről fecsegtünk. Észre sem vettem és már otthon voltunk. A fenyőt a falhoz támasztottuk, Mateoval pedig lementünk a pincébe.

-Nem látok semmit! -nyavalyogtam.

-Akkor ünnepek után hívj ki egy szerelőt, hogy csinálja meg a vezetéket.

-Lehet, hogy csak az égőt kellene kicserélni.

-Oké, akkor hol van egy égő?

-Nincs. -mondtam lemondóan. Mateo pedig mély levegőt vett.

-Honnan tudjam, hogy megtaláltam a díszeket?

-Ha jól emlékszem akkor dobozok vannak egymáson, összekötve. 

-Akkor meg is vannak.

-Akkor menjünk innen! -én mér a lépcső tetején voltam amikor Mateo káromkodott.

-Mi történt? -ordítottam le.

-Majdnem felestem valami szarba! Olyan mintha egy fogantyú lenne... 

-Hagyjad, biztos apámnak valamilyen lomja. -Mateo után bezártam a pince ajtaját és visszamentünk a nappaliba.

A fiúk felállították a fát, aztán elkezték díszíteni, én pedig csináltam nekik forrócsokit. Betoppant Zara is, aki boldogan ölelt meg mindenkit.

-A tesóid nem jönnek? -kérdezte Mateo közben pedig szenvedett, hogy feltegye a fényfüzért.

-De fognak jönni csak később. Nem akartam rájuk várni. Lehetetlen velük  elkészülni. -elkezdtem röhögni de nem bírtam abba hagyni. A gimis osztálytársamra emlékeztetett. Mindig mondta, hogy soha nem tud az anyjával és az öccsével időben elkészülni. Hülyén néztek rám de én csak legyintettem.

Végül tartottunk egy kis szünetet, megittuk a forrócsokit, és újjult erővel feldíszítettük a fát. A végére Jonathan és Connor is betoppant. Elbeszélgettünk, halkan ment a zene. Már be sem léptek a házba de már halottuk Thomas és Marc hangos nevetését, mikor beléptek az egész házat betöltötte a jóízű nevetés. Marc kezében 3 üveg bor van. Logen és Ethan morgott valamit én pedig elnézően rájuk pillantottam.

Levették a cipőjüket es táncolva jöttek be a a nappali közepére. Marc kezében egy pezsgőt pillantottam meg.

-Nem mintha nem örülnék a sok piának de nem lesz sok? Mármint nem ezzel szeretném a karácsonyomat elrontani...

-Jajj, ne izgulj nekünk csak 3 üveg van, de hoztunk az öcskösnek is egy alkoholmentes pezsit. -rákacsintott Thomas Conorra.

Elosztogattuk egymás között a bort, beszélgettünk, nevettünk, énekeltünk. Hamar elment így az idő.

Másnap a nappaliban ébredtünk. Mindenki összeborulva feküdt a kanapén és a földön. Én személyszerint a földön feküdtem, Zara pedig Louishoz bújva aludt. Amin egy kicsit meglepődtem, hogy Ethan mellettem feküdt, de nem kerítettem neki nagyobb figyelmet. Felkeltem, és elmentem megmosni az arcom, közben pedig átgondoltam az első együtt töltött karácsonyunkat.

Kellemes ünnepeket kívánok nektek! 😘 Őszintén megmondom, hogy tagnapra és más hogy szerettem volna megírni ezt a részt, dehát a család nem nagyon hagyott erre időt! 😅
Töltsétek hasznosan és a családdal az időt!