Dark side *szünetel*

Tizedik rész: Mi is az a kviddics?

Reggelimet szokásosan Erys-szel és az ikrekkel töltöttem. Nem számoltam be nekik arról mi is történt az este mivel egyikük se tud arról, hogy én egyáltalán részt vettem volna egy párbajban Draco segédje ként. Bár nem is tudnék sok mindent mesélni a meg nem történt eseményről.

„- Hogy tehetted ezt, csak úgy beárultad őket! - léptem ki az eddigi búvóhelyet nyújtó oszlop mögül és kértem számon Draco-t.

- Héj! Shh! Még nem jár messze. – tette újait a számra.

- Nem érdekel Mr. Frics, se Mrs. Norris! – próbáltam tenyere mögül minél hangosabban megértetni vele.

- Nem tehettem mást elkapott. És inkább mondtam azt neki, hogy csak szólni szerettem volna, hogy Potter és Weasley valamiben sántikálnak, hallottam, ahogy vacsora közben megbeszélnek egy találkozót – rám emelte ártatlanul csillogó szemeit.

- Akkor figyelmeztetnünk kell őket! – ragadtam meg karját és elkezdtem magam után húzni.

- Mi? Én nem megyek veled, nyugodt szívvel fogok elaludni akkor is, ha nem szólunk nekik. – fintorodott el, és próbált kiszabadulni a szorításomból.

- De én nem. Te akartad, hogy veled legyek viseld el a következményeit – vontam meg a vállam.

- Aj, gyere erre gyorsabb. – fogta meg most ő a karomat és rángatott el teljesen másfelé.

- Te hogy ismered ilyen jól az iskolát? – kérdeztem döbbenten, mikor ráeszméltem már azt se tudom, merre vagyunk.

- Hallgatok a megérzéseimre. Meg már ide járunk egy ideje.

- Engem álltálában azok teljesen az ellenkező irányba visznek..- motyogtam magam elé, Draco meg csak halkan felkuncogott.

Már egy ideje róttuk a folyosókat, mikor meghallottuk Hóborc hangját, ahogy azt kiálltja „MÁSZKÁLÓ DIÁKOK A BŰBÁJTANTEREMBEN". Tehát arra vettük az irányt, mikor a terem folyosójához értünk megtorpantunk. A társaink bementek egy ajtón mi pedig elbújtunk a sarkon beforduló Frics elől. Összepréselődve álltunk egy szűk oszlopköznél. Hol megcsapott a tipikus menta illata és ez eszembe juttatta, hogy szívesen meginnék egy jó limonádét. Míg én nekem az agyam csak azon tudott járni, hogy milyen jól is esne a hűsítő ital Frics és Hóborc között a kisebb vita forgott le. Megvártuk még elhalad a dühös gondnok előttünk a macskájával, csak akkor hagytuk el búvóhelyünket.

- Gyere! – tátogta nekem Draco és velem együtt kilépett a folyosóra, ahol már Harry-ék is tartózkodtak, ugyan nem sokáig mivel rohanva hagytak maguk mögött mindent.

- Megmenekültek, ahogy mi is. Most már nyugodtan fogok aludni. – nyújtottam ki rá a nyelvemet.

- Én nem, reménykedtem benne, hogy holnaptól nem látom Pottert és a Weasley majmot.. – morogta.

- Én meg reménykedek benne, hogy most megihatok egy limonádét. De úgy látszik, egyikünknek sincs szerencsé – ahogy ki akartam mondani a szót megbotlottam a saját lábamban.

- Hát neked tényleg nincs szerencséd! – nevetett ki és semmi pénzért nem segített volna rajtam, csak ment tovább.

- Micsoda úriember! – kiáltottam utána és mentem a saját klubhelységem felé, búcsú nélkül."

- Már megint ez csinálja – nevetett az egyik oldalamról Fredie.

- Meg kéne tanulnunk a trükköt – szólalt meg George.