Megszámlálhatatlan csillag van az égen. Azt mondják minden embernek van egy csillaga, ott fent. De mi van ha a való életben te magad válsz egy igazi csillaggá?
Milliók fognak támogatni és segíteni rajtad, és talán ugyan ennyien fognak azért szurkoln...
Hulla vagyok. A megbeszélés 2 és fél órán keresztül tartott, ami a végére olyan unalmas lett,hogy a 25. emeleti panoráma szépsége helyett az öngyilkosság gondolata cikázott a fejemben. Ráadásul az egész egy óra csúszással kezdődött, ezután a Starbucksban szerzett jegesteával próbáltuk pótolni az energia szintünk hiányát, sajnos sikertelenül. Kezemben a Starbucksos poharat szorongatva ballagtam a lifttől a lakosztály bejáratáig, ahol kedvtelenül húztam le a kártyát az ajtó melletti kis terminálon. A folyosón kibújtam a magassarkúmból majd a kezemben cipeltem tovább. A hatalmas nappaliban szinte mindenki a nagy L alakú fehér kanapén ült és ahogy láttam Fredo a földön ülve filmet válogatott. -Szia!-köszöntek egyszerre, mire én csak intettem egyet. A kis aszalra dobtam a táskám, a jegesteát a kabátom és a kártyám,majd a kanapé hozzám legközelebb eső helyére huppantam. Justin mellé. -Szia!-köszön halkan amit egy mosollyal viszonzok -Ne haragudj,hogy nem tudtam veled menni!-húzza el száját Scooter mire csak legyintek -Mi volt?-hajol előre a kanapé másik oldaláról -Megkaptam az Júniusi címlapot,és aláírtam a szerződést!-húzom magam mellé a lábam -Ez nagyon szuper,Lara!-lelkesedik Scoo -Azon gondolkoztam,öngyilkosok leszek azzal a tollal amit elém raktak!-nézek rá unottan Scooterre mire elnevetik magukat. -Épp filmet akartunk nézni,csatlakozol?-kérdezi a földről Alfredo -Előbb rendelek nasit!-pattan fel Yael és a szobaszervíz telefonjához siet -Addig letusolok!-sohajtok majd erőt véve magamon feltápaszkodok és a cuccaimmal együtt a szobámba megyek. Gyorsan megfürdök, ami viszonylag segít helyrejönni, lemosom a sminkem majd egy szatén VS pizsibe bujok.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Lábaimat egy szőrös mamuszba bújtatom majd a telefonommal a kezembe a nappaliba ballagok. Elfoglalom az előbbi helyemet a kanapén,azonban most nincs mellettem senki. A telefonomon ellenőrzöm a közösségi oldalaimat amikor a kanapé pesüpped mellettem.Nem más az mint Justin,póló nélkül,egy szűk szabású szürke melegítő nadrágban. Önkéntelenül feledkezek bele kidolgozott karján lévő tetoválásainak bámulásába,amiből Yael zökkent ki. -Lara, egy pillanatra légyszi!-szól ki a konyhából. Sóhajtva kelek fel, mikor Justinra nézek, elakadt lélegzettel figyel. Mivan vele? Miután megoldom Yael problémáját ami annyi, hogy nem tudott két kép között dönteni, vissza ülök a helyemre . Ekkor indítja el Scooter a filmet. Lábaimat oldalra magam mellé húzom így picit Justin felé dőlök. Aki szótlanul figyeli a filmet. Elidőzök arca tanulmányozásával,így megrezzenek picit mikor alig hallhatóan felem fordulva suttogni kezd -Mi olyan érdekes?-hajol közelebb,mire nekem egyből felélednek a békésen szunnyadó pillangóim. Válaszul csak zavartan megrázom a fejem és én is a filmre kezdek figyelni. Par perc múlva puha,kitetovált keze a combomra csúszik mire testem megmerevedik. Kezére csúsztatom a kezem majd óvatosan eltolom. -Csini pizsi-suttogja érzékien fülembe amibe beleborzongok -Hidegen hagy a véleményed!-nézek rá egy pillanatra majd tekintetem az óriási tévére vezetem. Keze ismét a combomra vándorol, most azonban sokkal feljebb, egyre közeledve ágyékomhoz. -Azért mégis hatással vagyok rád!-markol bele felső combomba mire állkapcsom befeszül,visszatartva ezzel egy feltörni készülő sóhajt. -Srácok én mégis lefekszem!-állok fel mire a többiek bólogatnak. Justintra nézek majd szememmel a folyosó felé nézek, jelezve hogy majd kövessen. Miután a szobámba érek, nem telik el pár perc az ajtó nyitódik majd a tetovált, napbarnított bőrű pacsirta lép be rajta. -5 percet kapsz!-dobom a telefonom a tökéletesen megvetett ágyra. Egyből érti mire célzok. Tarkója mögött összekulcsolja kezeit majd felsóhajt. -Már csak 4!-fonom össze melleim alatt a kezem -Hailyről tudom, hogy mindig kapható arra amire éppen kell. Nem vagyunk együtt. Viszont ő nagyon szeretné ezért mindent megtesz, hogy a világ is ezt higyje így ha úgy döntenék,hogy befejezem nehezebb lenne mivel a média körülöttünk nyüzsög! És a bulin te olyan jól elvoltál azzal a pultos sráccal, hogy elvesztettem a fejem!-járkál mire lesokkolva bámulok magam elé -Te egy este alatt csókolóztál velem, és vele is?-kérdezem idegesen. -Ez undorító!-sziszegem fogaim között -De mindvégig veled akartam, én csak..-lép közelebb én pedig hátrébb -Azóta nem beszéltem vele, hogy csókolóztunk!-néz a szemembe.Belülről rágcsálom az ajkam, nemtudom ideges vagyok e vagy inkább sértett. -Menj el!-nézek az ajtó felé -Nemár,Lara! Ne menjünk vissza, odáig hogy távolság tartó vagy!-néz kérlelően a szemembe -Sajnálom! -Ezzel kicsit elkéstél!-nevetek fel cinikusan. Idegesen feszíti meg az állkapcsát majd átszeli a köztünk lévő távolságot. Kezét derekamra simítja aminél fogva magához ránt. -Ne játszd meg, hogy közömbös vagyok neked!-suttogja ajkaimba -Nem vagy! Csak nem érdemled meg!-suttogom ingerülten majd kifordulok a kézéből azonban elkapja a karom és visszaránt. Egyből ajkaimra tapad én pedig nem tudok ellenállni. Pár tétova másodperc után visszacsókolok. Puha világosbarna hajába túrok mire szorít egyet a csípőmön. Szenvedelyesen tépjük egymás ajkait ami után azóta sóvárogtam, hogy elmentem. Fenekem alá nyúlva ölébe vesz és az ágyra fektet. Csókunk egy pillanatra sem szakad meg. Izmos karjába markolok, mikor ajkai nyakamat kezdik csókolgatni. Elvesztem a józan eszem. Ismét ajkaimnak esik,közben oldalamat simogatja. -Ezt a Larát jobban szeretem!-suttogja ajkaimba vigyorogva -Rajtad múlik melyik lép életbe!-suttogom én is. Most én kapok ajkai után. -Mikor elmentél azthittem sosem kapok többet!-utal az édes csókra amivel nem tudok betelni. Leszáll rólam amikor a telefonja hangos csipogásba kezd. -Ki az?-fogalmam sincs miért kérdezem, semmi közöm hozzá . -Audree!-mondja az egyik táncosa nevét miközben pötyögni kezd, gondolom válaszol. -Reggel érkeznek!-zárja le a telefonját. Bólintok miközben én is felállok. -Mit csinálsz holnap?-kérdezi miközben alsó ajkát kicsit beszívja -Vogue fotózásom lesz!-mondom semlegesem -Este látlak?-kérdezi félve. Tudom, hogy koncertje lesz. Elmosolyodok majd bólintok egyet. Közel lép majd egy lágy puszit lehel az ajkaimra. -Jóéjt, durcihercegnő!-néz vissza az ajtóból mire felnevetek -Jóéjt!-mosolygok rá majd miután maga után becsukja az ajtót az ágyamra dőlök. Akármennyire is próbálom magam tartani, mellette lehetetlen. Fogalmam sincs mit kezdjek az érzésekkel amiket iránta kezdek táplálni.
