You are my purpose

30.

Justin értetlen arca,ahogy végignézte hogy a repülőút végére,a melegítőmet egy szűk, fekete nadrágra,crop topra és egy magasított talpú szandálra cserélem folytonos mosolygásra késztetett.
-Fél 8 lesz mire leszállunk, Szépségem.-tájékoztat miközben mellé ülök, felkészülve a landolásra. -Sötét lesz, minek öltöztél át?-kérdezősködik mire csak egy vállrándítassal válaszolok.

Jobban izgultam a találkozás miatt a kelleténél amit nem tudtam hova tenni. Kétség kívül volt okom izgalomra, hisz mégiscsak Justin 3 újabb családtagját ismerem meg, és mellesleg ez az első, hogy talalkozok velük nekem pedig fogalmam sincs hogy viselkedjek. Mint Justin barátnője, vagy inkább ezt a kis szembesítést miszerint egy pár vágyunk  halasszuk későbbre.
-Min gondolkozol?-simítja Justin a kezemre az övét,mire azonnal rákapom a fejem.
-Semmin!-vágom rá azonnal mire kérdőn néz rám  -Csak félek.-pillantok kezünkre amiket idő alatt összefont.
-Örülni fognak!-szorítja meg biztatóan a kezemet egy  mosoly kíséretében. Remélem.

Perceken belül landoltunk, így azonnal felkaptam a táskám, majd Justin előtt haladva sietek le a gépről.
Kennytől megérdeklődtem mennyi idő mire a reptérről a szállodába érünk, majd az elmentett számra gyors üzenetet küldtem.
"Fél óra és a hotelban vagyok!"
Egy izgatott, szív szemekkel ellátott emijit is illesztettem az üzenet mellé majd lezártam és a farzsebembe süllyesztettem a telefonom.

Justin a kezemért nyúlt,mire nagyot dobbnt a szívem. Összefont ujjakkal haladtunk át a reptér terminálján, mögöttünk a táncosokkal körülöttünk pedig testőrökkel.

A telefonom rezegni kezdett így muszáj volt elegednem Justin  kezét, mivel sejtettem ki írt, és nem akartam, hogy lássa.
"Justin sejt valamit?" -küldte az üzenetet Jeremy. Kicsit hátrébb léptem, hogy le tudjam fotózni az előttem halódó adoniszt. A képet elküldtem egy apró szöveg kíséretében miszerint  "Semmit sem".

A repülőtér kijáratához érve rengetegen voltak, mindenki Justin nevét kiáltva.
A szupersztár aggódva kapta hátra a fejét engem keresve így egy biztató mosoly kíséretében léptem mellé.
-Itt vagyok!-mosolygok rá biztatóan mire az Ő arcára is mosoly kúszik.
Csak pár képre állunk meg de még az is iszonyú sok időt elvesz, hogy a kocsiba szálljunk. A táncosok külön autója már rég elindult, mire mi is végre közeledni kezdünk a szállodához.

Sosem jártam még Prágában, így reménykedtem egy kis városnézésben azonban jobban érdekelt a ránk váró 3 Bieber.

Az egyik lábam folyamatosan járt az idegességtől. A megrezzenő telefonomért szinte úgy ugrottam oda, hogy kimarjam a táskámból amit Justin felhúzott szemöldökkel nézett végig.
Jeremy csak egy izgatott emojit küldött így azonnal lezártam a készüléket és az ölembe dobtam.

-Ki az?-kérdezi gyanakodva Justin
-Ki?-kérdezek vissza értetlenséget szimulálva, mire amolyan "nem vagyok hülye " fejjel néz rám.
-Akivel egész nap SMS-ezel.-dönti kicsit oldalra a fejét majd felsóhajt -Ha van valami amiről tudnom kéne, mondd el! Én megértem ha neked ez sok és inkább lennél egy átlagos, normális sráccal!-hajtja le a fejét mire összeszorul a szívem  -Látom,hogy tűkön ülve várod valaki üzenetét, és rejtegeted előlem szóval ne mondd hogy nincs mitől félnem!-a hangja szomorú és halk, ez pedig a legrosszabb érzés. Most tényleg azthiszi megcsalom? Ez hihetetlen. A végén még a meglepetéssel keverem magam bajba.

-Justin.-sóhajtok fel. Előrébb csúszok kicsit az ülésén,hogy jobban felé tudjak fordulni. Arcára simítom a kezem, így feljebb emeli a fejét és a szemembe néz.  -Nem mondhatom el.Csak bízz bennem,oké?-próbálok úgy mosolyogni, hogy azzal ne leplezzem le magam, az arcára kiülő ijedtség azonban nem sejtet jót.
Jaj,szerelmem ha tudnád mi vár.
-Nem akarok senki mással lenni, és ezt a marhaságot meg se halljam többször!-nyomok puszit az arcára majd ölembe húzva összekulcsolt kezeinket folytatom az izgulást.