37.

997 21 9
                                    

Idejét sem tudom mikor reggeliztem itthon utoljára,néztem mesét a tévében vagy szürcsöltem el egy bögre kávét az erkélyen. Régen imádtam az ilyen és ehhez hasonló átlagos dolgokat most viszont alig volt időm. Felfoghatatlan ami az évek alatt történt velem. Az életem fenekestől felfordult amikor a Victoria Secret válogatón igent mondtak, vagy mikor megismertem Scootert. Akármennyi galiba, botrány, idegőrlő megbeszélések, éjszakákba nyúló próbák és fotózások vagy a minimális szabadidő, imádtam a munkám.
Emellett az életem újabb felbujtója a szerelem lett. Sosem éreztem szükségét egy kapcsolatnak. Nyilván hiányzott a törődés a másik nemtől. Vágytam arra, hogy nekem is legyen valakim aki meghallgat, átölel ha baj van, törődik velem, szeret és csak úgy mellettem van mert szüksége van rám. Sosem voltam az a szerelmes,álmodozó típus. Nem képzelten el a jövőm, nem alkottam 15 éves jövőképet gyerekekkel,családdal és egy férjjel erre jött Justin. Az égből hullott az ölembe a lehetőség, és bátrán tartom magam a világ egyik legszerencsesebb nőjenek. Egy olyan fiúval vagyok együtt akinél önzetlenebbet,nagylelkűbbet és jobb embert nem ismerek. Okot ad,hogy mégjobban szeressem az életem, sőt. Ő maga vált az életemmé.

Összeszorul a gyomrom a gondolattól, hogy elvesztegettem egy vele töltött éjszakát mikor pár nap múlva ismét elmegy hosszú hetekre ezt az időt pedig már nem fogom tudni visszatekerni.

A délelőtti napsugarak már égették a szelyemköntös alól kilógó lábaimat. Fél 10 lehetett, viszont már így is közel 30 fok volt. Gyönyörű nap lesz ez.
Kiszálltam a hintaágyból, a kis fa asztalról felvettem a narancsleves poharam majd visszamentem a házba.
A konyhába nyíló üvegajtón belépve a csengő megszólalt.

Összekötöttem a köntösömet miközben a hófehér ajtóhoz sétáltam majd elfordítva a kulcsot kinyitottam.
Az ajtó előtt Justin állt egy csokor rózsával az egyik kezében míg a másikkal az ajtókeretnek támaszkodott.
Egy szürke hosszú pólót viselt, ugyan ilyen színű rövidnadrággal, fehér cipővel és egy kicsit hosszabb zoknival.
-Justin!-ejtem ki meglepetten a nevét
-Hála az égnek!-engedi ki a bent tartott levegőt.
-Gyere be!-lépek félre miközben kitárom az ajtót, hogy be tudjon jönni.
-Ugye meg tudsz bocsájtani?-nyújtja át a virágcsokrot. Akaratom ellenére kacagok fel a kisfiús, esetlen viselkedésén ahogy félve néz rám. Ijedten méreget miközben elveszem a felém nyújtott ajándékot majd szó nélkül karolom át mindkét kezemmel a nyakát.
-Ez egy igen?-kérdezi miközben körém fonja a karjait. Mélyen szívom be az isteni illatát majd lassan elhúzódok tőle.
-Nem azért haragudtam mert eljön. Azért is, de azért jobban mert nem kérdeztél meg. Ő csak odajött és közölte. Szeretném ha bevonnál döntéseidbe, és együtt megbeszélnénk. -nézek a szemébe. Lassan húzódik mosoly az arcára miközben bólint.
-Igazad van. Sajnálom!-csúztatja kezeit derekamra majd közel ajkait az enyémre illeszti. Lágyan csókol amitől bizseregni kezd mindenem.
Nem sokáig tart a csók de annál őszintében. Elválva egy apró puszit nyom a számra amin elmosolyodok majd magam után húzom a konyhába.
-Nem kellett volna virágot venned!-szimatolom meg a hatalmas csokrot-De köszönöm!-pillantok rá majd elveszek egy vázát a polcról és megtöltöm vízzel.
-Tudod hányszor hívtalak? Legalább húszszor, azthittem valami bajod van vagy ennyire haragszol!-ül le az egyik bátaszékre
-Fent hagytam a telefonom.-húzom el a szám miközben belehelyezem a csokrot a vízzel teli vázába. -Reggeliztél?-sétálok hozzá mire kijjebb fordul így a lábai közé állok. Válaszúl csak megrázza a fejét. -Szuper akkor csinálok reggelit!-csapom össze a két kezem boldogan. -Mit szeretnél enni? Én gofrira gondoltam de isteni rántotta készítővel van dolgod!-formálok kört a mutató és a hüvelykujjammal
-Téged.-húz magához egy huncut mosoly kíséretében. Végig puszilgatja az ajkamtól végig a nyakam vonalát amit hátravetett fejjel élvezek. A puha ajkai alatt megremegek, amikor viszont foga közé veszi a vékony bőrt felsóhajtok. Hajába túrok miközben kezeimmel átkarolom a nyakát. A fenekembe markoló kezei csak mégjobban felcsigáznak így ösztönösen simulok teljesen hozzá. A hasára simítom a kezem ami az érintésem alatt megfeszül így minden egyes kockája mégjobban kidomborodik. A kezén kidudorodó izmot és mellkasát simogatom miközben vadul csókol. Sokkal szenvedélyesebben mint az előbb. A köntösöm alá siklik a keze ami alatt csak fehérnemű fedi a testem ezt pedig amint megérzi, a hozzám simuló nadrágja növekedni kezd.

You are my purposeDonde viven las historias. Descúbrelo ahora