You are my purpose

23.

Elysandra, Audree, Delaney, Devan és a férfi szekciót erősítve Jon,Johnny és a kis vörös hajú Jake,egyszóval Justin táncosainak többséggével filmet nézni  egyszerre hihetetlen és teljesen átlagos dolog. Hihetetlen mivel a szupersztárral tegnap, a történtek óta egy szót nem beszéltem a táncosokkal a Barcelonába tartó repülőút alatt viszonylag jóban lettem amit sosem gondoltam volna. Filmet nézni pedig teljesen átlagos dolog,nemigaz?
Popcornnal dobáljuk egymást ha valaki megszólal így Audree és Jake körül tucatnyi megtalálható a nassolni valóból.

Az ajtó nyitódása zavarja meg a bosszúállókról szóló veszekedésünket, pár másodperc múlva pedig megjelenik a szállodai nappaliban Scooter és Justin. Az állkapcsom egyből befeszül a szívem viszont hevesen kezd dobogni.
-Justin!-kiáltanak fel páran mire egy "árulók" pillantással díjazom őket. Időközben kiderült Justin már beavatta őket a kis románcukba, így előadhattam az én verzióimat is.Megosztó volt a véleményük, de a véglet az lett, beszéljük meg és vállaljuk fel. Hát ez nem ilyen egyszerű.
-Tesó,megkell mondjam a csajod hatalmas arc!-tárja ki karjait Johnny mire kikerekednek a szemeim. -Akkora idióta vagy, a helyedben akkor is azt mondtam volna hogy a nőm ha egyszer látom!-Johnny a maga stílusán magyaráz a szupersztárnak mire mindenki felnevet kivéve én és Justin.

-Lara beszélhetnénk?-kérdezi zavartan Scooter. Ijedten kapom rá a fejem. Az arca gondterhelt ami miatt egyből felpattanok. Elysandra ölébe nyomom a nasis tálat majd követem menedzseremet a konyhába. Végig magamon érzem a szőke hajú félisten pillantását amikor felé nézek, ahogy vártam is a szemei rabul ejtenek. Pár masodpercig találkozik csak a tekintetünk az alatt a kévés idő alatt mégis megszűnik körülöttünk a világ.
Gyorsan kapom el a fejem, és megyek Scooter után.
-Baj van?-kérdezem majd vele szembe ülök
-Beszéltél Yaellel?-emeli fel a tenyerébe temetett fejét
-Ma még nem.-rázom a fejem majd kérdőn nézek rá. Yael tegnap utazott haza  és pár nap múlva érkezik mi baj lehet? -Baj van?
-Nem hív vissza, nem veszi fel a telefont és az üzeneteimre sem válaszol. Sosem csinált ilyet, tudja hogy milyen fontos nekem hogy tudjam jól van de semmi életjelet nem ad magáról!-aggodalmaskodik.
-Oké,nyugodj meg! Megpróbálom felhívni én is, de otthon éjszaka van szóval ne aggódj. Amilyen szeleburdi lehet elhagyta a telefonját vagy lemerült. -bíztatom vállára simítva a kezem mire bólogatni kezd
-Igazad lehet, csak mindig a legrosszabbra gondolok először!-sóhajt fel. Beszélgetünk még egy kicsit majd Scooter a koncert helyszínére én pedig nappaliba vonulok miután iszok egy pohár vizet.

Fogalmam sincs miért nem utaztam haza Yaellal tegnap hiszen a németországi adidas fotózásom még durván két hét múlva lesz így pedig egyedül maradtam. Igaz a lányok ittvannak viszont nemsokára ők is elmennek, ahogy a srácok is, Justin koncertjét pedig ma ha lehet kihagyom.
-Lara!-hallom nevem a sötétebb bőrtónussal rendelkező Johnny szájából.  Válaszként csak a nappaliba lépek és kérdőn nézek rá.
-Este bulizni megyünk.-jelenti ki a mellette ülő Jon
-És?-kérdezem összeráncolt szemöldökkel miközben Elysandra válla fölött áthajolva egy popcornt dobok a számba
-Semmi, csak szóltam.8-ra legyél kész!-mosolyog rám ártatlanul mire megforgatom a szemeimet. Végülis egy buli nem árthat. Akaratlanúl keresem szemeimmel Justint, azonban eltűnt a társaságból így gondolom Scooterrel tartott.

Nem kellett sok, a táncosok is leléptek én pedig egy hatalmas kád habfürdő mellett döntöttem. Hiába győzködtek , tartsak velük semmi kedvem nem volt Justin boldog arcát nézni ahogy ismét isteni showt csinál.
Elfeküdtem a habokkal teli rózsaszínre színezett vízbe, ami a nyakamig mindent eltakart majd a kezembe véve a telefonomat megpróbáltam én is elérni Yaelt.
Hangokat hallottam a lakosztályból mégis meglepetésként ért mikor hatalmas lendülettel nyílt ki a fürdőszoba ajtaja és lépett be rajta a szőke tincseit egy szürke baseball sapka alá rejtő pacsirta.
-Justin!-kiáltok fel, azonban inkább mozdulatlanul maradok, a végén még villantok azt pedig nagyon nem szeretném.
-Neharagudj én..csak..-nemtudom melyikünk van jobban zavarban, én aki hiába nem látja de meztelenül fekszek vagy Justin aki köpni nyelni nem tudott a meglepődöttségtől.
-Te csak húzz innen!-mutatok az ajtó felé
-Azthittem te is jössz ma este.-az arca egy kis sértettséget  tükröz,kár hogy nem tud meghatni
-Kösz,inkább kihagyom!-grimaszolok majd szememmel az ajtóra nézek -Justin, kifelé!-mutatok is kijárat felé. A csaphoz lép ahonnan elvesz egy ezüst láncot majd a csuklójára húzza.
-Kívanj sok szerencsét!-lép közelebb a kádhoz mire azonnal liftezni kezd a gyomrom
-Isten ments.-háborodok fel mire felnevet majd hirtelen mozdulattal lehajol és olyan gyors puszit nyom a számra, amit lehetetlen kivédeni. Még mielőtt akármit is mondhatnék gyors léptékkel távozik a fürdőből. Tátott szájjal nézek utána és nem tudom eldönteni dühös vagyok e rá vagy..kétség kívül dühös,más nem is lehetek.

Másfél óra múlva talpig puccban, egy
farmer szerű combközépig erő pólóban aminek a derekára  egy vastag, fekete fűzőt csatoltam, és a fekete térdig erő velúr  csizmámban a koncert helyszínére igyekeszem. Audree küldte az üzenetet,hogy ott  találkozzunk én pedig nem akartam akadékoskodni. Talán lesz szerencsém és elkerülöm Justint.
A taxi a stadion előtt megállt, fizettem majd a hátsó bejáratnál váró Kennyhez igyekeztem.
-A koncertnek vége szóval hatalmas a hiszti.-figyelmeztet miközben kinyitja előttem a nagy fekete vas ajtót. Kenny mellett haladva még így a színfalak mögött is fülsüketítő a hangzavar. A backstage-be érve köszönök Scooternek majd a lányok öltözője felé veszem az irányt. Furcsa módon egyik ajtóra sincs név írva így találomra nyitok be az egyikbe egy rövid kopogás után ami mákomra a táncos fiúké. Hiába marasztaltak,kacagva csukom rájuk az ajtót és megyek a következőhöz ami állításuk szerint a lányoké.
Nagy lendülettel nyitok be a hófehér ajtón, viszont ami ottbent fogad egy pillanatra leállítja a szívverésem.
A fekete bőrkanapén ülő Justin ölében egy számomra ismeretlek barna, göndör hajú lány ül. Hangosan nevetnek, amit azzal török meg hogy benyitok így mindketten rámkapják a fejüket. Justin arca másodpercek alatt változik át mosolygósból teljesen kétségbeesetté. Tátott szájjal bámulok rájuk, majd kínomban hitetlenkedve elnevetem magam.Magam mögött hangosan becsapva az ajtót trappolok végig a folyosón. Egyszerre érzek dühöt, csalódottságot és fájdalmat. Megalázottnak érzem magam amiért ezt tette velem. Akarmi van köztünk, ez nekem fáj. Tegnap még meg akarja beszélni ma meg már másik lánnyal enyeleg. Akár a rossz tinik.

-Lara!-imádtam mikor kiejti a nevem,most azonban a pokolra kívántam azokat a tökéletes ajkait -Hercegnő,várj már!-szalad utánam,majd megragadja a karomat és maga felé fordít
-Mégis mire,Justin? Unom ezeket a gyerekes húzásaidat!-rántom ki szórításából a csuklóm
-Azt mondtad hagyjalak békén,Hercegnő! Én csak neked akartam jót!-védekezik. Arca szomorúvá válik, és úgy néz rám akár egy elhagyott kiskutya.
-Azt mondtam,de azt akartam, hogy mutasd meg mennyire akarsz engem!-kiabálok vele könnyes szemmel. Apró tenyereimet izmos mellkasára téve próbálom eltolni magam,hiába.  -Szomorú,hogy ennyire sem voltál képes!-nézek rá lesajnálóan majd kifordulok karjaiból
-Az a szomorú,hogy te hozzám tartozol mégsem vagy az enyém!-kel ki magából ő is majd egy gyors mozdulattal ajkait az enyémre tapassza.Ott állunk, a folyosó középen egymás ajkába fonódva mintha semmi problémánk nem lenne én pedig  hiába élvezem puha ajkának édes izét, a fejemben csak egy dolog motoszkál. Mi lesz ezután?