22. fejezet

2.4K 267 22
                                    

- Bambam?
Tányér méretű szemekkel bámulok a thai fiú sötét íriszeibe, és ő ugyanígy bámul vissza rám. Én szakítom meg a szemkontaktust, és bátyámat kezdem szuggerálni, aki nem ért semmit a helyzetéből, így kérdő tekintetét ide-oda vezeti köztem és Bhuwakul között.
- Ismeritek egymást? - kérdez rá végre Hoseok a tényre, megtörve a néma csendet. Nem az, hogy nem bírnám a vöröske fejét, mert de, hisz nem egyszer lógtunk már együtt, de év eleje óta, amióta valamilyen oknál fogva Jackson és a bandája társaságában tengeti a napjait, eléggé megváltozott a viselkedése, és nem éppen a jó irányba.
- Ő nem..? - szólal meg Yoongi is, mire bólintok.
- De. Jungkook csoporttársa. Egyébként igen, ismerjük egymást. - mosolyodok el, ezzel megnyugtatva a kissé feszengő bátyámat. Odasétálva az asztalhoz kezet fogok Bammel, aki rám vigyorog a szokásos egymillió wattos mosolyával, és páromnak is bemutatkozik, ugyanis legutóbb akkor járt max Kookéknál, amikor még Yoongi amerikában élt, ő is csak látásból ismeri.
- Akkor az öcsémet is ismered. - vonja fel a fél szemöldökét Yoongi amikor leülünk, miközben érdeklődve néz végig a vörös vékony testén.
- Attól függ, hogy hívják - ráncolja a szemöldökét.
- Jungkook.
- Min?
- Ismersz másikat?
- Nem.
- Hát akkor?
- Oké! - szakítja őket félbe Hoseok a vérontás előtt, miközben lerakja az ételt az asztalra. - Inkább szedjetek és egyetek.
- A csatát megnyerted, de a háborút nem fogod! - súgja még a mellettem ülő fekete hajúnak Bambam, mire párom karba tett kézzel hátradől, és amolyan "meglátjuk" tekintettel néz a vele szembe ülő íriszeibe. Egy hajszál választ el attól, hogy ne törjön ki belőlem a vihogás, de tűrtőztetem magam a helyzet végett, viszont Hoseok már nem, így nevetve böki oldalba a mellette kuncogó fiút.
A vacsora a kezdésünknek hála jó hangulatban telt. Kaja után, miután sikeresen elpakoltunk mindent, a nappaliban nyúltunk ki. Míg én Yoongi mellet a kanapén ülök, addig Hoseok a mellettünk lévő fotelba, az ölében pedig a kis pálcika ember ül. Nem akarom Bambamet megbántani, de a lábai között vagy 3 nyári szünet is elfér. (Szerk.megj.: ezt egy barátnőmtől vettem, így mutatta be nekem Bambamot 😂 tudom, hogy olvassa a storyt, szóval köszi az ötletet😂😂👌)
- Hogy is ismerkedtetek meg? - térek rá egy számomra fontos kérdésre, mintha Hoseoknak az apja lennék, amit a két hősszerelmes csak megmosolyog.
- Hát...igazából egy szórakozó helyen...- kezd bele finomkodva bátyám, de Bhuwakul unott tekintettel vág közbe.
- Amikor én befele mentem, ő kifele, és valahogy félúton amikor találkoztunk, lehányt.
Kitör belőlem a nevetés, de megbánom, szóval épp abba hagynám, ha nem pillantom meg bátyám vörös fejét, így újra rázendítek. Bam is elvigyorodik, ahogy Yoongi is, de szerintem inkább azon mulatnak ilyen jól, hogy szétnevetem az arcomat.
- Bocsánat, csak... - törlöm meg kissé nedves szemeimet, és egyik kezemet hasamra szorítom. - Ez annyira illik Hoseokra!
- Köszi. - húzza el a száját az említett.
- Aztán persze kiengesztelésképp meghívott egy kávéra. - folytatja Bam a mesélést, nem isbtörődve Hoseokkal. - Ebben az a legdurvább, hogy elmondása szerint nem ivott semmit a drága. - fogja két tenyere közé Hoseok vörös arcát és megnyomorgatja, úgy, ahogy a kisgyerekeket szokták. - Szóval tök józanul hányt le.
- Mentségemre szóljon, rosszat ettem aznap!
- Le vagy tojva. - szólal meg szórakozottan hyungom is. Hirtelen elkezd valami zenélni, mire mindketten Hoseokékra nézünk, majd a vörösre, mert Hobi őt nézi.
- Mindjárt jövök. - pattan fel a vörös, és a telefont megnyomva beleszól, miközben kisétál a nappaliból. Figyelem ahogy bátyám addig követi a lépéseit, amíg párja el nem tűnik a konyha ajtó mögött.
- Valaki nagyon szerelmes! - mondom neki incselkedve, mire büszke tekintettel felénk fordul. - Bár, nem tudom, hogy hogy fog ennek Jungkook vagy Taehyung örülni...
- Miért, talán Kooknak inkább Bamie tetszik? - kerekíti ki a szemeit félelemmel telve.
- Dehogy. Lényegtelen - mosolygok rá. Bátyám visszamosolyog rám, majd lábával nyugtalanul dobolva kezdi el körmeit nézni és piszkálni.
- Hozok be valami üdítőt. - áll fel lassan, és hajába túrva kimegy a konyhába, ahonnan még lehetett hallani, hogy Bambam telefonál.
- Édesek, nem? - dőlök Yoongi mellkasára, aki a derekamat átöleli, és azt kezdi el simogatni egyik ujjával.
- De. Mondjak valami iszonyat nyálasat? - tudom, hogy vigyorog, nem kell ahhoz felnéznem az arcára.
- Halljam! - sóhajtok vidáman.
- De nem édesebbek mint mi. - fog államra és maga felé fordítja az arcom, majd miután ad egy rövidke csókot, elhúzza a száját - Ez undorítóan nyálas volt. Rendesen érzem, hogy nedves vagyok tőle. - kezd el nevetve magyarázni.
- Van pár ötletem, mitől lehetsz még nedves. - kuncogom halkan.
- Mi? - hajol közelebb párom is, mert gondolom nem hallotta mit mondok.
- Mondom kimegyek inni!- állok fel hirtelen és elindulok az említett helyiség felé. Mikor kicsit benyitok, halk beszédet hallok és ez eszembe is juttatja, hogy a két szőke herceg a konyhában tartózkodik. Résnyire nyitom az ajtót, és a két férfit keresem tekintemmel , akiket megtalálok a pultnak támaszkodni. Észre se vettem, hogy idő közben nem hallom Bambamet beszélni, így most rájuk koncentrálok.
Bhuwakul a pultnak támasztja formás hátsóját, míg ajkait lefoglalja a bátyjám egy lágy csókkal, ő pedig Hoseok nyakát karolja át. Bam a hajába túr, és míg az említett egyik keze a vörös tincseket tépi, a másikkal a derekát öleli körbe.
- Nem illik leskelődni... - bök hirtelen az oldalamba Yoongi, miközben fülembe súgja a szavakat. Összerándulok az érzésre és vigyorogva hesegetem el a kezét érzékeny pontomtól, miközben továbbra is testvéremet nézem. - Jimin! - öleli át a derekam és elhúz az ajtótól - Szörnyű vagy!- emel fel viccből, mire én elkezdek tekeregni a karjai között.
- Rakj le!
- Még mindig meglepő számomra, hogy milyen könnyű vagy. Mostantól csak etetni foglak. - kezd el velem konkrétan súlyzózni.
- Szerintem jobb, ha ma nálunk alszol. - rak le, mire felé fordulva értetlen tekintettel nézek rá.
- Miért?
Egy sunyi vigyorral az ajkain a konyha felé pillant, majd inkább elkezd húzni a szobámba.
- Lényegtelen. - ad egy gyors puszit ajkaimra. - Szedd össze a cuccod.
Vállvonogatva dobok be a kezem ügyébe eső táskámba egy tiszta alsót és pólót, majd a holnapi ruhámat is belepakolva dobom még be a fogkefémet.
- Kész. - mosolygok rá, majd vele kiindulva megyünk a nappaliba, ahol Hoseokék már nagyban néznek valamit a laptopon.
- Oh, Chim! - fordul felém Hoseok - Ma Bam itt alszik, ha nem gond.
- Dehogy. - intek - Én ma Yoongiéknál.
Bhuwakul is ránk néz, és szemöldökét meg-meg emelgeti egy perverz tekintettel.
- Már mentek is? - görbül le Hobi szája sarka, mire megszánom, és táskámat az ajtó mellé dobva leülök a másik oldalára a kanapéra, Yoongi pedig a fotelba telepedik le.
Egy filmet végignéztünk még velük, majd elköszönve testvéremtől és párjától beülök hyungom mellé a kocsiba.

Rég volt rész, de végre kész ^^ (Ez rímelt, figyeltétek?)
Sietek a kövivel 😍💝

I gave you my heart [YoonMin] -Befejezett-Onde histórias criam vida. Descubra agora