Mivel másnap egyetem van, és délelőtt vannak az előadásaim, kora reggel nehezen, de kikelek a meleg ágyból. Hunyorogva hajtom végre reggeli teendőimet, majd nulla életkedvvel lépek ki a házból. Hobi tök mázlis, ő később megy dolgozni...
- Jimin! - megforgatva szemeimet trappolok tovább, de sajnos aki szólít, utolér - Várjál, Jimin!
- Jackson - fordulok felé álmosan, és idegesen. Tae és Kook már biztos várnak két sarokkal arrébb, hisz ugyanakkor vannak elődásaik mint nekem - Hagyjál, kérlek. Ehhez NAGYON - emelem ki a "nagyon" szót - de nagyon nincs se kedvem, se türelmem hozzád, vagy a hülyeségeidhez.
- Na - villantja ki fogsorát az előttem álló fiú - Harapós kedvünkben vagyunk?
- Melletted csak harapós kedvemben vagyok - morgom, és tovább indulok. Mindenki ismeri az egyetemen Jacksont. Mindig kiszemel valakit, és addig hajt utána, amíg meg nem fekteti, az neki mindegy, hogy fiú, vagy lány, tanár, vagy diák. Sajnos most valahogy engem talált meg, lassan másfél hónapja. "Nem baj, Jimin, csak egy hónap, és nyári szünet" - gondolom - " Remélem szeptemberre elégszer elégíti ki magát valami utcai ribanccal, és engem elfelejt a sunyiba"
- Jiminie - néz rám, szerinte cukin - Én csak ismerkedni akarok.
- A seggemmel? Felejtsd el. - sietek előrébb, majd mikor meglátom a másik két fiút, intve nekik hátra fordulok. Az az idióta tisztess távolságból lépkedett utánunk gyilkos tekintettel. Félnem kéne? Mert nem félek.
- Megint rád mászott? - pislog hátra ártatlanul Kook. Legyintve egyet fordulok Tae felé, tartva a tempót, egészen a teremig. Szuszogva teszem le a táskámat az egyik pad alá, és Tae mellé ülök. Hyun ül le haverom mellé, és amíg ők beszélgetnek, addig én a padra hajtva a fejem pihenek. Folyton Yoongi hyunggal álmodtam az éjjel. Először az első csókunkat, aztán az első randit, végül az ESKÜVÖNKET. Izzadva keltem fel hajnali kettő órakkor, majd letusolva visszafeküdtem. Az azutáni álmom vágott fejbe a legjobban. A Yoongi hyunggal közös együttlétem volt. Mit ne mondjak, reggel ennek megvolt a böjtje.
- Jimin, vége az első órának - ráz fel gondolkodásomból Tae mély hangja. Nyammogva emelem fel a fejem, így láthattam, ahogy az utolsó ember is kimegy a hatalmas teremből.
- Elaludtam? - húzom el a számat.
- Igen, de falaztam. Nem nézel ki túl jól - simogatja meg a vállam aggódva, de én csak rámosolygok. Tényleg fáj a fejem, és rosszul is vagyok, de nem akarom, hogy aggódjanak.
- Nincs semmi gond, majd délután elmegyek dokihoz - legyintek egyszerűen.
A helyzet az, hogy rá másfél órára belázasodtam, így korábban kellett elvinni a dokihoz, aki kijelentette, hogy csúnyán megfáztam, így Tae hazavitt és velem is maradt, bár nem tudom mit csinált, mert én a gyógyszerektől bealudtam. Már kezdett sötétedni, amikor felkeltem, így nyammogva nyújtózkodok a kanapén. Hirtelen egy kezet érzek meg a homlokomon, így odakapva rácsapok a puha bőrre.
- Elnézést kérek - köhint Hoseok sértődötten, a kissé piros bőrfelületet - Meg kéne néznem a homlokod.
- Megijesztettél... - nyöszörgök álmosan.
- Tae és Kook üzeni, hogy holnap jönnek a jegyzetekkel - hümmög egyet, majd az asztalon lévő bögre teára, és gyógyszerokra bök - Nem mondanám, hogy jobban vagy. A héten tuti nem mész még be egyetemre.
- De jól vagyok! - ülök fel hirtelen, de fejembe nyilal a fájdalom, így egy grimasz kúszik fel az arcomra.
- Látom - legyint, és leül a lábamhoz - Holnap Yoongi fog ápolni.
- De hisz eddig jó volt, ha Tae, vagy Jungkook figyelt rám!
- De Yoongi felajánlotta, amíg itt volt ma Jungkook-al
Itt torkomon akadnak a szavak. Itt volt? Ő ajánlotta fel? Miért tenné? Nem is emlékezett rám, se semmi. Kinyitom, majd becsukom a számat, és ezt eljátszom még háromszor.
- Jó - fekszek le, és nyakig betakarózok.
- Most hisztizel?
- Nem - nézek értetlenül bátyámra - Csak fáj mindenem, és szeretnék pihenni.
- Oké - kuncog, majd hajamba túr, és elmegy a konyhába, gondolom főzni, én pedig újra elalszok.
KAMU SEDANG MEMBACA
I gave you my heart [YoonMin] -Befejezett-
Fiksi PenggemarJimin egy szívbeteg fiú, aki a bátyával él Szöulban. A szíve a szokásosnál is gyengébb, így kerülnie kell a nagyobb stresszt, intenzívebb mozgást, vagy bármi ilyesmit, így csak unalmasan tengeti napjait. Ám amikor Yoongi hazaköltözik Amerikából, meg...