A bátyám legjobb barátja

Kék fogkefe

Anyu letekerte az ablakot és kikiáltott nekünk.
-Gyerte szálljatok be!-mondta.Shane beült hátra én előre anyu mellé.-Először is nagyon sajnálom ami veled történt Shane drágám-kezdte és elindultak.-Addig maradsz ameddig csak szeretnél.Most elmegyünk hozzátok,beszélek anyukáddal ha otthon van ti addig összeszedtek pár dolgot ami kellhet nálunk.Rendben?-kérdezte és meg sem várta a válaszunkat,folytatta-Oliverrel beszéltem-sóhajtott nagyot anyu-nagyon nem tudott mit mondani.Elborult az agya és ideges lett.
-Ne mentegesd anyu!-szakítottam félbe.-nincs rá szükség.
-Ebben az ügyben azért te sem vagy ártatlan kisasszony!-pillantott rám szúrós szemmel.-rólatok,majd később beszélünk.Előbb érjünk haza.-mondta és bekapcsolta a rádiót.Az út hátralevő részében nem igazán beszélgettünk.Mikor megérkeztünk Shane otthonához,mindhárman kiszálltunk és az ajtó felé kezdünk menni.Anyu bekopogott.
-Szerintem nincsen itthon senki.-mondta Shane és elővette a kulcsát,de amikor behelyezte volna a zárba,kinyílt az ajtó.
-Hát ti?-kérdezte az egy szál boxerben álló Alex és hunyorogva figyelt minket.
-Menj odébb!-lökött rajta egy kicsit Shane és kikerülve a bátyját elindult befelé a házba.Erőltetetten elmosolyodtam és Shane után indultam.
-Legalább egy fölsőt vegyél fel Alex!-hallottam anya utasítását a hátam mögül.A választ már nem értettem,mert elindultam az emeletre.Felértem a lépcső tetejére,majd jobbra kanyarodva beléptem Shane szobájába.
-Mit segítség?-kérdeztem.
-Megoldom,köszi.-mosolygott rám.
-Nem fogok itt állni és nézni,hogy pakolsz szóval mondd,hogy mit hozzak és segítek.-léptem mellé és megsimítottam a hátát.
-Oké-mosolyodott el és felém fordult.-a fürdőből ide tudnád hozni a fogkefémet?A kék az enyém.-mondta.
-Persze.-és már indultam is meg.A fürdőszobában a csaphoz léptem és felkaptam a kék fogkefét.Amikor felpillantottam a tükörben megláttam magamat.Borzalmasan néztem ki.Csabzott hajam kócosan tapadt arcomhoz,a szemem bedagadt és hatalmas gucci táskák pihentek alatta.Döbbenten bámultam szörnyű külsőmet amikor Shane mögém lépett és ő is megjelent a tükörben.Nem is hallottam,hogy utánam jött.
-Minden rendben?-kérdezte és jobb kezét hátulról a hasamhoz tolta így közelebb húzva magához.
-Persze.-mosolyodtam el halványan.-de már értem,hogy miért lepődnek meg rajtunk ennyien.-tettem hozzá.Shane csodásan festett leszámítva azt a tapaszt az orrán.Zöld szeme csak úgy ragyogott,álla gyönyörűen éles volt,gödröcskéi édesen jelentek meg amikor mosolygott és a tökéletesen fehér és szabályos fogai szinte rikítottak.Piszkosul helyes srác volt az biztos.És én voltam a piszkosul szerencsés barátnője.Zavarba jöttem amikor belegondoltam abba,hogy ő az enyém.Más lány nem simíthatja az arcát,más lány nem túrhat a hajába és más lány még véletlenül sem kóstólhatja az ajkai ízét.Szinte már sajnáltam a többi lányt amiért egy ilyen csodát megfosztok tőlük.
-Hogy érted?-kérdezte és hátulról belepuszilt a nyakamba.Felnevettem és hátat fordítva a tükörnek felé fordultam.
-Nehogy el bízd magadat-kezdtem fenyegetően-de szívdöglesztően nézek ki.-fogtam meg arcát és tanulmányozni kezdtem tökéletes arcszerkezetét.Egy pillanatig döbbenten meredt rám,majd egy hatalmas önelégült vigyor jelent meg az arcán.Ami persze szintén dögös volt.
-Wow!Te aztán tényleg belémeshettél.-nevette el magát tettetett meglepetséggel.
-Mondja az aki tegnap olyan gyönyörű monológot mondott nekem.-vigyorogtam rá és kezemet a nyakára tapasztottam.
-Jó jó,igaz.-kapta el a csípőmet és lassan megcsókolt.Imádtam ezt az érzést.Amikor éreztem,hogy ő az enyém és én az övé.Felülmúlhatatlan.Romantikus pillanatunkat anyu hangja szakította félbe.
-Készen vagytok?-kiáltott fel.Még pár másodpercig hagytam,hogy Shane lágyan csókoljon,majd elhajoltam és lekiáltottam.
-Egy pillanat!-sütöttem le a szemem.
-Gyere!Fejezzük be a pakolást!-fogta meg kezemet Shane és elindultunk vissza a szobájába.Shane egy sporttáskába dobta a cuccait és lefelé indultunk.
-Ahh!-állt meg a lépcsőn és a hasához kapta a kezét.
-Jól vagy?-kérdeztem egyből.
-Igen,igen csak meghúztam.-nézett le oda ahová az ütést kapta,majd újra megfogta kezemet és odamentünk anyuékhoz.
-Húha!Ezt azért meg kell majd szoknom.-nézte anyu az összefonódott ujjainkat.
-Szóval akkor most elköltözöl?-kérdezte Alex.
-Szeretnéd mi?-kérdezte vissza Shane.-Csak pár napra megyek.
-Ezt mégis,hogy képzeled?Ki fog takarítani addig?Anyának mégis mit mondjak mikor jössz?
-Oldjátok meg ahogy akarjátok és egyébként is,nem hinném,hogy anyát nagyon érdekli,hogy mikor jövök.
-Normális vagy ember?Nem fogok itt maradni kettesben vele.Nem vagyok a bébiszittere.
-Márpedig pontosan ez fog történni.Shanenek pihenésre van szüksége.-mondta anyu.
-Alex!-szóltam neki.
-Mi van?-fordúlt felém.
-Egy önző patkány vagy,idáig is Shane csinált mindet ebben a rohadt házban.Legalább lesz pár napod,hogy egy kicsikét Shane helyzetébe kerülj.Kérlek azért valahogy éld túl.-emeltem fel a fejemet,majd kifelé indultam a házból.
-Viszlát Alex!-jött utánam Shane,majd anya is.Shanenel hátra ültünk,anyu beűlt a kormány mögé és elindultunk.Shane vállára hajtottam a fejemet és behunytam a szememet.Mélyen beszívtam az illatát.Kinyitottam a szememet,majd egy csókot nyomtam Shane arcára.
-Ezt miért kaptam?-suttogta felém fordulva.
-Csak úgy.-bújtam hozzá szorosan.
-Igen,ezt még szoknom kell.-sóhajtott anyu.

(Sziasztooook!Tudom ez kissé rövid rész lett,de a következő ígérem,hosszabb lesz bár azt még nem tudom,mikor hozom.Sietek vele❤️Arra kérnek miden egyes imádnivaló olvasómat aki kicsit is szereti a fantasy és a szerelmes regényeket,hogy vessenek egy pillantást a legjobb barátnőm könyvére,mert iszonyatosan megéri.Neki köszönhetően találtam rá a wattpadre,ő mutatta meg nekem,és egy rettentően fantasztikus történetet kezdett el írni tavaly,de hát gyökér volt a leány és letörölte,de most újra észhez tért és úgy döntött folytatja.Tényleg nagyon szuper szóval kukkantsatok bele😉💓💓💓)Oh és kommentbe írjatok le,hogy mi a kedvenc storytok wattpaden❣️

blablbla9