Kínos Pillanatok

Plakki: Seal Released

Július 14. A nemzeti ünnep hétvégére esett, a dolgozók szerencséjére. Hatalmas felhajtás van Párizs utcáin, a turisták száma a háromszorosára nőtt és a város nagy része fel van díszítve. A legtöbb gyerek és felnőtt a város vidámparkjába gyűlt, ahol a nagy esemény főpontja van. De volt két ember, akinek semmi kedve nem volt az ünneplésre, túl fáradtak, hogy most jól érezzék magukat és még hajnalnál is tovább fent maradjanak.

Szerintem kitaláltátok, hogy kiről van szó. Katica és Fekete Macska, illetve Marinette és Adrien. Mind a kettő az ágyában van kinyúlva az Akumatizálás megnövekedése miatt, így állandóan fáradtak és csak pihenni akarnak. Ezért van úgy, hogy még be sem sötétedett, de ők már az igazak álmát aludják. De egyikőjük se tudott arról, hogy a kwamijuk az ablakon keresztül hallgatják a városból kiszűrődő dallamokat. Nekik soha nem volt esélyük ilyen eseményekre eljutni és a mostani gazdájukkal se tudnak, mert ők ki se akarnak mozdulni az ágyból. Pedig mind a ketten szívesen felültek volna az óriás kerékre, ettek és ittak volna a kínálatokból. A színpad előtti sorokban énekeltek volna és tomboltak volna, akárcsak a tinédzserek, mert nekik ugyebár, túl hamar fel kellett nőniük a feladataik elvégzéséhez.

Megkellett komolyodjanak, hogy jó kwamik legyenek. Nekik kimaradt az életükből a gyerekkor, még csak hasonló emlékeik sincsenek, mint a gazdáiknak. Nincsenek szüleik, testvérük...mindig is egyedül voltak. Persze, egymásra számíthatnak, de az azért még sem ugyan olyan. Valamelyikük még nincs is egy embernél, vagy jó néhány utcányira vannak egymástól, beszélni se tudnak. De most, valami teljesen más volt...

Különlegesnek gondolják ezt a napot, és nem azért mert egy francia ünnep közepén vannak, egyszerűen megmagyarázhatatlanul, valami mintha szebb lenne. De figyelmen kívül hagyva ezt az érzést, inkább a nekik kialakított kis helyre mennek és próbálnak pihenni, bár az, hogy nappal volt, elég zavaró, végül nehezen, de sikerült nekik.

Plagg a szobában lévő kanapén szokott aludni, de most mintha kicsit kisebb lenne a hely... Nagy nehezen kinyítja a szemét, majd tudatosult benne, hogy félig, szó szerint csüng a kanapéról. Csak azt nem értette, hogy hogy. Gyorsan ülő helyzetbe tornázta magát, majd meglátta, hogy emberi alakja van.

A piros kwaminak a kis kényelmes, pihe-puha párna eléggé kényelmetlen kezdett lenni, mikor megütőtte a keze sajogni kezdett. Ahogy szemei kipattantak, észrevette, hogy a földön ül a párna meg a hasánál van. Felpattant, majd a Marinette szobájában lévő tükőr elé állt. ,,Ez, hogy lehet? Ömm... Emberi formám vaan~"visított fel, de rögtön észbe kapott és a kezét szájához emelte, majd ijedten nézte, ahogy gazdája újra nyugodtan veszi a levegőt.

- Húúú. Micsoda megkönnyebbülés.-törölte le a nem létező vízcseppeket a homlokáról, majd tett egy 180°-os fordulatot és kezét a csipőjére tette. ,, Most mit kénne csinálnom? Mégiscsak nem öltök fel emberi formát minden nap. Hmm" húzta félre a száját, majd fejét az ablak felé fordította. ,,Megvan!!"

Mégis mi lehetne jobb időtöltés mint egy fesztivál? Hát ezt mostani főhőseink is így gondolják, nem szólva a gazdájuknak a távozásukról mentek el, bár igaz Tikki hagyott egy cetlit arról, hogy hol van, nehogy, ha véletlenül felébred aggódjon. Plagg kicsit elébb ért oda a vidám park kapujához, majd belépve rajta, egy kérdés fogalmazódott meg benne ,,Miért nem akart ide Adrien eljönni?"

*****************
,,Miért volt olyan ismerős nekem az a fiú?" gondolja Tikki, miközben ő is átlépi a vidámpark kapuját. Épp befordult a sarkon, mikor meglátott egy fekete hajú fiút belépve ide. Nem tudta megfigyelni, mert hamar eltűnt, de így is nagyon ismerős volt neki. Bár igaz, hány fekete hajú srác jöhetett el ide, miért foglalkozna pont ezzel az eggyel egyáltalán? Hisz most van először egy ilyen rendezvényen, mégis kit ismerhetne a rengeteg ember közül? Abszurd. A park magában is nagyon szép volt de így...