Autumn Rain » Yoongi ff. ✓ ʙᴇꜰᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ

Nyolcadik Fejezet ♪

- Maradhatsz! – bólogatott Hoseok mosolyogva, pár perccel később, miután Jungkook elmagyarázta a helyzetet a fiúknak. Namjoon és Suga nem voltak egyedül jelen, de a többiek egyet értettek, hogy egy éjszakára nem okoznék gondot senkinek.

- Sőt, itt is lakhatsz! – tette hozzá Jimin lelkesen. – Én amúgy se gondolom, hogy jó ötlet azokkal a lányokkal maradni.

- Ki marad? – vágott közbe Suga aki éppen egy törölközővel a nyakában jött le az emeletről. Amikor meglátott rosszallóan összehúzta a szemét és felsóhajtott. –Te nem mentél még haza?

- Hazament. – kelt a védelmemre Jungkook. – De lecserélték a zárat és nem tudott bejutni.

Yoongi összeráncolta a homlokát, mint aki nem tudta eldönteni, hogy ez most komoly e vagy csak egy rossz vicc. Esetlenül széttártam a karomat és megvontam a vállamat. Én se szívesen maradok éjszakára hét fiúval, egy házban, egyedüli lányként. Meg aztán Billy is otthon maradt, ki tudja, hogy nem e bántják. Éppen meg akartam említeni, hogy talán mégis bemászhatnék valahogy az ablakon vagy szólhatnék a rendőrségnek, amikor Jin hirtelen megszólalt.

- És hol fogsz aludni?

- Hát a kanapé például tök kényelmes... - kicsit megnyomkodtam a párnát, amin ültem. Borzalmasan kemény volt, valami furcsa, modern stílusú kis pufacsokból összerakott kanapészerű dolog volt, inkább csak dísznek, mint használni.

Jin el is nevette magát, valószínű olyan arcot vágtam, mint aki a halálára készül.

- Vagy aludhatsz nálam. – mondta hirtelen Jimin és Taehyung egyszerre. –Mármint...

- Úgy értem, nekem mindegy...- vont vállat Jimin zavartan és egy kényszeredett mosolyra húzta a száját. Taehyung vele ellentétben elég lelkes volt.

- Nálam van egy csomó videojáték. Retro meg modern, két gépem is van. Egész éjjel játszhatunk.

Elkerekedett szemmel néztem rá. Oké, nincs ideje senkinek a csapatból vele játszani, ezért örülne neki, ha valaki csatlakozna hozzá. És én épp megfelelő lennék erre. De honnan tudta, hogy érdekel az ilyesmi? Legalábbis gyerekkoromban érdekelt, én babák helyett a kis konzolomon játszottam, amit a zsebpénzemből vettem titokban. Ez ma már a második dolog volt, amivel a fiú kissé megijesztett. Először a karaoke közben a kedvenc régi számom, most meg a kedvenc régi hobbim.

- Valami baj van? – kérdezte a fiú miután jó egy percig csak meredtem magam elé. Nem is tudtam mit mondjak. Taehyung egy kicsit gyanús volt számomra, de még nem éreztem magam eléggé közel hozzá, hogy felhozzam a témát. Jimin pedig... egy angyal volt, de nem értem mit szeretett volna ezzel az egésszel. Mindenesetre eléggé csalódott arca volt egész este.

- Talán mindketten tévedtek és egész éjjel dolgozni akar például. – adta meg végül is Yoongi is a kegyelemdöfést. Mindenki úgy meredt rá mintha bolond lenne. Ekkor végre megérkezett Namjoon is.

- Miről maradtam le?

- Summert kizárták a lakásból a többiek. – tájékoztatta Hoseok röviden. RM nagyokat pislogott.

- Hát egy estére maradhat itt. Engem nem zavar. – a fiú kedvesen rám mosolygott majd, mint aki jól végezte dolgát elballagott a konyhába és hatalmasakat csörömpölve kivett valamit a hűtőből.

- Szerintem eltört valamit. – fogta a fejét Jin. – Kiderítem, addig is... nem tudom, oldjátok meg. Jó?

Remek. A leader épp tányérokat ejt el a legidősebb meg feltakarítja. Közben Taehyung, Jimin és Suga várakozva néztek, hogy mit felelek végül.