Autumn Rain » Yoongi ff. ✓ ʙᴇꜰᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ

Kilencedik Fejezet ♪

- Sum. - valaki gyengéden megrázott.
- Mmmhmm. - nyöszörögtem és az oldalamra fordultam. Biztos anya az megint, hogy menjek zongora órára. Apát és őt leszámítva senki nem merne felkelteni.
- Sum, sietnünk kell. - végre visszatért a hallásom, az ép eszem és ezzel együtt az emlékeim is, hogy hol is aludtam az éjjel. Kipattantak a szemeim és Jimin aggódó arcával találtam szembe magam. A fiú még mindig a vállaimon tartotta a kezeit és finoman lökdösött. Amikor meglátta, hogy ébren vagyok kicsit összerezzent és elhúzódott tőlem. Hirtelen ledobott egy fekete sporttáskát a válláról és vadul kirángatta a tartalmát az ágyra. Értetlenül pislogtam rá. Még ideges is elfelejtettem lenni, annyira el voltam képedve. Vagy annyira álmos voltam.

- Mi a baj? - kérdeztem végül.

- Megoldjuk...csak...vedd fel ezeket. - az ágyra mutatott. Egy miniszoknya, egy fehér blúz, piros sál, fekete kalap, arcmaszk és egy szőke paróka. - Ja meg ezt. - Jimin az ágy mellé rakott egy tűsarkú cipőt. Haha, vicces srác, ebben még állni se tudnék, nemhogy menni.

- Oké, csak annyit bökj ki gyorsan mi a gáz. Az arcodról süt a pánik és kezd rám ragadni. - Jimin elfordult én pedig elkezdtem átöltözni, ahogy kérte.

- Nem tudom, hogy, de újságírók vannak a ház előtt. Azt állítják, hogy egyikünknek barátnője van és nálunk aludt.

- Miiiii? Kicsoda? - itt leesett, hogy rám gondolnak. Ügyes vagy Summer, jó reggelt. - És mégis honnan szedtek ilyet?

- A mi tippünk az, hogy a kedves "ex-bandatagjaid" tönkre akarják tenni a nemlétező karriered. - vont vállat Jimin, kicsit pirosló fülekkel. - Ezért khm. Azt találtuk ki, hogy te vagy a stylistom új segédje. Csak amíg lenyugszanak a dolgok. - tette hozzá aztán.

Még gyorsabban öltöztem mint eddig, reméltem mindent jól vettem fel. Miután elkészültem, Jimin kézen fogott és lehúzott a nappaliba, ahol a többiek nyugtalanul mocorogtak azon a rettenetesen kényelmetlen kanapén. Yoongira néztem aki csak lesütött szemmel üldögélt és megállás nélkül az ujjait tördelte . Valamiért még frusztráltabbnak tűnt mint a többiek.
A hét fiú mellett észrevettem plusz egy főt. Egy alacsony, harminc év körüli nőt, biztos ő volt a stylist, akinek mától a "segédje" voltam. A nő idegesen toporgott, miközben a telefonját nézegette.

- Sokan vannak? - kérdezte Jin óvatosan.

- Szerencsére meg nem terjedt el a pletyka, hisz elég korán van. - Namjoon állával a fali óra felé bökött amin éppen hajnal öt múlt tíz perccel. - Viszont nekünk három napos turnénk kezdődik Japánban és még ezt a lányt is ki kell hoznunk a házból.

- És volt már ilyenre példa? - motyogtam kínosan. Kínos volt a ruha, a cipő, a paróka meg az egész helyzet is.

- Hát most van. - felelte egykedvűen Taehyung és álmosan rám meredt. - Jól áll neked ez a szoknya.

- Mielőtt ilyenekre pazaroljuk az időt... -kezdte Suga hirtelen. - Nekünk 7-kor indul a gépünk Japánba. Ahelyett, hogy itt üldögélünk és cseverészünk a semmiről, el kellene indulnunk.

- De még azt se találtuk ki, hogy mi legyen Summerrel, így nem maradhat itt. -rázta a fejét Jimin makacsul. - Miattunk került bajba.

- Inkább ti kerültetek bajba miattam. -mutattam rá a helyzetre. Suga egyetértően bólintott.

- Rendben. Mielőtt tovább vesztegetnénk az időt. - Namjoon idegesen felállt és a stylist mellé irányított. - Hárman menjetek előre a kocsihoz. Semmire se válaszoljatok. A többiek majd utánatok mennek. Én megyek utoljára Sugával és csak röviden cáfoljuk a félreértést. Senki, semmit ne mondjon, értitek? Ha valaki erőszakoskodni próbál a biztonságiak majd megvédenek.