Mostmár biztos, hogy utáltak. Mind a három lány. Yomi, Minja és még Bok Ja is aki a legártatlanabbnak tűnt. A gyakornoki lakás kicsi volt, természetesen, így ketten kellett volna osztoznunk egy szobán.
Itt kezdődött az első probléma. Egyik lány sem akart velem aludni ezért kitalálták,hogy az egyik ágy helyett kéretnek egy emeletes ágyat. Hát. Oké.
Aztán később óvatosan a tudtukra adtam, hogy este lesz egy üdvözlő parti mire csak egy megvető "Már tudjuk." volt a válasz.
Tényleg nem értettem mi volt a probléma, senkit nem sértettem meg, sőt még féltékenyek se lehettek rám. Nem tudtam táncolni, nem tudtam rappelni sőt még énekelni is csak átlagosan. Oké, talán hangszereken tudtam játszani ők meg nem? Csupa rejtély.
Megráztam a fejemet, ahogy éppen egyedül üldögéltem jövendőbeli szobámban és a fehér falakra meredtem. Azért jó lett volna beszélgetni valakivel,vagy megosztani a nehézségeket. Dehát legalább nem szól majd bele senki mit ragasztok a falra.
Épp itt tartottam az önsajnálatban, amikor megcsörrent a telefonom.
Ismeretlen szám. Remek.- Haló? - szóltam bele óvatosan.
- Summer! - igen, csak egyvalaki kedvelt ennyire. Hoseok.
- Hobi Oppa! - nevettem el magamat. - Mi a helyzet? Te épp nem nagyon elfoglalt vagy?
- Dehogy, Jin és Namjoon Hyung hagymát vágnak az esti vacsorához!
- És neked nem kellene csinálnod valamit?
- Dede én vagyok az alkoholfelelős. Persze szigorúan csak pezsgő és koktélok. - tette hozzá gyorsan mert baljósan elkezdtem hümmögni. Én és az alkohol. Életemben összesen négy pohár pezsgőt és egy üveg bort ittam, és jól tudtam mire vagyok képes még akár egy kevés hatására is. Mindegy, Summer, felnőtt vagy, mondtam magamban és elhessegettem a témát.
- Persze, már alig várom!
- Még sose hívtam át lányokat a sminkes noonat leszámítva! Legalábbis hivatalosan! - Hobi tovább örömködött. - Jungkook és Taehyung is annyira élvezik,hogy lufikat fújtak a nappaliban.
- És... Yoongi?
- Ő is élvezi. Becsapta a szobája ajtaját és közölte, hogy ne zavarjuk. Egész délután furcsa volt, miután hazajöttünk a próbáról.
- Remélem minden oké vele. - biccentettem összeráncolt homlokkal. Nekem aranyosnak tűnt akkor.
- Mindenesetre legyél ott! -ismételte meg Hobi századjára. - Ah, vagyis legyetek ott, a másik három lány is.
- Meglesz. Köszi mindent, egy angyal vagy. - ezzel kinyomtam a telefont. Soha nem gondoltam volna,hogy valaha lesz egy ilyen jó barátom is, pláne azt nem, hogy híres idol.
Beharaptam az alsó ajkam és ledőltem az ágyra.Még volt egy pár óra a parti előtt, a ruhámat úgyis kikészítettem, a túlzott smink nem az én műfajom, úgyhogy gondoltam legalább egy szépítő alvást megengedhetek magamnak.
Hát nem kellett volna. Olyan jól elszundikáltam, hogy máris félóra késésben voltam. Magamra rángattam a piros koktélruhámat. Elég büszke voltam erre a darabra, annak ellenére, hogy anya választotta. Épp térd fölé ért, hátul pedig szabadon hagyta az égész hátamat. Többnyire egy farmer és néhány póló az egész ruhatáram, úgyhogy elégedetten nézegettem magam a tükörben. A hajamra semmi időm nem volt ezért csak kibontva hagytam, smink pedig.. alapozó, egy kis piros szájfény és szemhéjtus. Ennél nem is terjedt tovább a tudományom amúgy sem.
YOU ARE READING
Autumn Rain » Yoongi ff. ✓ ʙᴇꜰᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ
Fanfiction» Summer. Egy lány akinek mindene megvan, legalábbis elméletben. Valójában egy kalitkába zárva engedelmeskedik apja minden szeszélyének. Egy nap a lány megelégeli ezt az életet és elszökik otthonról, hogy végre szabadon élhessen. Min Yoongi. Zseni...