- Rendben Summer, kezdjük elölről - Mrs. Williams frusztráltan préselte össze amúgy is szinte papír vékony ajkait és állával a zongora felé intett. A nő volt a főszakos tanárom és mivel már csak egy hét volt hátra a vizsga koncertig, napról-napra idegesebb volt.
- Azonnal - motyogtam magam elé és a billentyűkre helyeztem az ujjaimat. Éppen belekezdtem a darabba, amikor a telefonom elkezdett rezegni.
- Miss Kang - a tanárnő durván az asztalra csapott. - Nem kapcsolta ki a készüléket?
Ó, basszus, teljesen elfelejtettem. Általában senki nem ír üzenetet ilyenkor, hisz tudják, hogy ezzel a boszorkánnyal vagyok összezárva.
Mrs. Williams úgy nézett a telefonom kijelzőjére mintha az ördög találmánya volna. Idegesen nyeltem egyet és érte nyúltam, hogy lenémítsam és mentsem, ami még menthető, amikor újabb sms-em érkezett.
- MISS KANG, KIFELÉ AZ ÓRÁRÓL - sikította túlvilági hangon a nő és vadul feltépte az ajtót, majd utánam dobta a kottáimat a folyosóra. A szememet az égnek emelve rakodtam össze a papírjaimat, a telefonom pedig azóta is rendíthetetlenül jelezte az újabb és újabb üzeneteket. Kezdtem ideges lenni, ezért a hónom alá csaptam a mappámat és azonnal a megnyitottam a mobilomat. Négy olvasatlan üzenet.
10:02 GeniusMin szia, megint Min Yoongi
10:10 GeniusMin ne haragudj, mi is volt a neved? elfelejtettem.
10:15 GeniusMin zavarlak?
10:18 GeniusMin ha van időd, kérlek, válaszolj, nagyon tetszett a szám, amit írtál!
Min Yoongi. Min Yoongi. Min Yoongi.
Ezen a két szón kattogott az agyam, ahogy az ebédlő felé siettem. Ha szerencsém volt, Amy vagy Jay már vártak és legalább elterelik a figyelmemet róla. Őszintén, eszem ágában se volt neki válaszolni, legalábbis az eszem ezt diktálta. A szívem pedig...a kezemre pillantottam. Már most is a válasz gombon volt a nagyujjam, ahogy elkezdtem megköszönöm, hogy időt szakít rám.
Kezdtem volna megőrülni? Verd már őt ki a fejedből Summer, a saját és az ő érdekükben is. Megdörzsöltem a halántékomat, általában ez segített, ha kezdett teljesen lekapcsolni az agyam, de most nem vált be, csak szédültem, mint egy szerencsétlen. Nagy nehezen letámolyogtam az aulába, ahol már Jay és Amy lefoglalták a legnagyobb kanapét.
- Hogy ment a próba? - vigyorgott Jay, látva félholt ábrázatomat miután kimerülten ledobtam magam mellé.
- Nagyon... - kezdtem a válaszba, mire újra rezegni kezdett a mobilom.
- Ki az, ki az? - Amy izgatottan dőlt előre és próbálta lelesni az üzenetet a vállam fölött.
10:25 GeniusMin Legyen szép napod.
- Senki - ráztam a fejemet idegesen, majd végre lenémítottam ezt a hülye készüléket és a táskám mélyére rejtettem.
- Úr-is-ten - barátnőm elkerekedett szemmel tagolta a szavakat, láttam rajta, hogy közel áll hozzá, hogy felpattanjon és körbefussa az egész épületet izgalmában. - Ez Suga volt?
- Ki az a Suga? - húzta fel a szemöldökét Jay érdeklődően. Na, igen, a srác a saját világában élt, nem a miénkben. Fogalma se volt róla, hogy miket szerettünk, igazából az egész lénye a furcsaságból épült fel. Sokszor azt hinné róla az ember, hogy földönkívüli - éppen annyira tehetséges, jóképű és pontosan olyan másvilági ízlése van.
- Ne törődj vele - legyintettem türelmetlenül, de Amy persze nem hagyhatta annyiban.
- JAY. Koreai vagy és nem hallottál az országod legnépszerűbb csapatáról?
YOU ARE READING
Autumn Rain » Yoongi ff. ✓ ʙᴇꜰᴇᴊᴇᴢᴇᴛᴛ
Fanfiction» Summer. Egy lány akinek mindene megvan, legalábbis elméletben. Valójában egy kalitkába zárva engedelmeskedik apja minden szeszélyének. Egy nap a lány megelégeli ezt az életet és elszökik otthonról, hogy végre szabadon élhessen. Min Yoongi. Zseni...
