Vörös tündér /befejezetlen/

7. Fairy Tail Gimnázium

Szeptember elsején az utcákat ellepték az egyenruhás diákok, ami mindenki számára egyértelmű jelzés volt: elkezdődött egy újabb tanév, a nyári szünet ezzel hivatalosan is véget ért. A legtöbb nebuló álmosan vagy éppen kedvetlenül csoszogott el az iskola kapujáig, hiszen nem igazán vágytak suliba menni. Bár ellenkező példa is akadt, és néhányan kifejezetten örültek ennek a pénteki napnak.

A Fairy Tail Gimnázium bejáratánál sokan meglepődve figyeltek egy rózsaszín hajú férfit, aki hosszadalmasan bámulta a leendő munkahelyét. A gimnázium előtti területen nyüzsögtek a diákok, míg a távolabbi kollégiumból szép lassan kibandukoltak a lány tanulok. A fiú kollégiumot szintúgy látta, hiszen az három utcával odébb volt, és Natsu kíváncsiságból nemrég azt is megtekintette.

„Nagy iskola". Gondolta magában, és közben alaposan szemügyre vette az iskolát. A Fairy Tail főépülete három, míg a két mellék épülete két emelet magas volt. A halvány, narancssárga színű építmény tetszett Natsunak.

Azonban a megfigyelését megzavarta egy másik személy, aki kíváncsiságból megszólította a férfit.

– Hello, Natsu-kun – köszönet neki jókedvűen Erza. – Mi járatban erre?

– Oh, te is itt vagy, Erza-san? – kérdezett vissza meglepődve Natsu.

– Persze, hiszen én itt tanítok – válaszolta magabiztosan a vörös hajú nő.

– Tényleg? Ezt nem gondoltam volna rólad – folytatta a témát Natsu. – Mindvégig úgy véltem, hogy te az írószernél dolgozol.

– Az írószerbolt családi vállalkozás, amit legfőképpen az édesanyám üzemeltet. Én csak nyaranként szoktam neki besegíteni – magyarázta még mindig vidáman Erza. – Amúgy még nem válaszoltál a kérdésemre.

– Mégpedig?

– Miért vagy itt, Natsu-san? Tudod, jelenleg is egy gimnázium előtt ácsorogsz.

– Jah, bocsi! Elfelejtettem mondani, hogy mától fogva én is itt dolgozom – ecsetelte vigyorogva Natsu, amit hallva fordult a kocka és most a nő illetődött meg. – Mi az? Ennyire meglepő, hogy tanár vagyok?

– Őszintén: igen! A strandnál is úgy hittem, hogy a testfelépítésed alapján valamilyen profi sportot űzöl. Nem gondoltam azt, hogy az oktatásban dolgozol. Ám úgy tűnik, hogy tévedtem – szólott újból Erza. – Amúgy mit fogsz tanítani?

– Történelem és testnevelés!

– Eh, ennyire jó vagy történelemből? Én valamiért sose szerettem azt a tantárgyat.

– Valóban? De akkor most hadd tippeljek: matek és testnevelés?

– Mi a... Honnan tudod? – kérdezte döbbenten Erza, míg Natsu csak idétlenül vigyorgott. – De tényleg, hogyan jöttél rá?

– Csak tippeltem – válaszolta kedélyesen Natsu. – Bár én úgy vettem észre, hogy akik nem szeretik a történelmet és az irodalmat, azok valamiért jobban teljesítenek matekból. A másikra meg mit mondhatnék? Sportos alkatod van, Erza-san. Tényleg csak egy véletlen tipp volt csupán.

– Lenyűgöző – mondta el az észrevételét Erza. – Eddig te vagy az első ember, aki elsőre rájött, hogy valójában milyen tantárgyakat tanítok. Most nagyon megleptél.

– Akár csak te, Erza-san – beszélt ismételten a férfi. – Amúgy nem tudod, hogy pontosan hova kell menni? Eddig csak kétszer jártam itt, de az igazgató nem igazán mutatta meg nekem, hogy mi merre található.

– A tornacsarnokban lesz a tanévnyitó. Mi, a tanárok az emelvénynél fogunk ülni. Azonban készülj fel arra, hogy Makarov-sensei szeret prédikálni, más szóval hosszú reggelnek nézünk elébe.