Vörös tündér /befejezetlen/

41. Miért, Erza?

Magnoliában, azon belül is a külvárosban létezett egy alig ismert kávézó, ami csak elvétve, nagyon ritkán volt zsúfolásig megtelve. A környékről is csak kevesen tértek be a kávézóba, ám akik odatévedtek, azok közül néhány ember kivételével, nem győzték dicsérni a kávézót, annyira lenyűgözte őket, mint az épület külső és belső kinézete, a kedves személyzet, és nem utolsó sorban a kávézó büszkesége, az Anteiku kávé nyerte el leginkább a tetszésüket.

A földszinten átlépve a bejárat küszöbét, maga a kávézó helyezkedett el, ahol a vásárlók beléptek és ahol a kávét készítették. A felsőbb emeleten egy raktár volt elhelyezve, miképp néhány személyzet ugyancsak a felső emeleten lakott.

A kávézó mint általában, a mai napon is nyugodt, meghitt hely volt az idelátogatók számára. Az őszi szünetnek hála, ma sokkal több fiatal tévedt be az Anteikuba, miképp ma olyan emberek is meglátogatták a kávézót, akik anno sok időt töltöttek el ezen a helyen. A vörös hajú szépség elkerülve azt a kevéske ember figyelmét is, az Anteiku legtávolabbi asztalát nézte ki magának, miközben szemmel láthatólag feszülten viselkedett. A benntartózkodók nem tudhatták, de a nőnek nagyon is megvolt az oka arra, hogy kissé nyugtalan legyen. Hisz e hely láttán sok emlék tört a felszínre, amiről úgy vélte, már régen elfelejtett. Azonban az Anteiku láttán szüntelenül jöttek elő az emlékek, jók és rosszak egyaránt. Az utolsó látogatása óta öt év telt el, és úgy hitte, soha többé nem tér vissza erre a helyre. Az Anteikuba, ahol meghozott egy rossz döntést. Akkor elhatározta magát, ami miatt a barátai kivétel nélkül eltávolodtak, magára hagyták a nőt.

Ezzel szemben visszatért ide, hogy az egyikükkel újból találkozzon. Nem számított rá, hogy a férfi igent fog mondani a találkozásra, ám az végül beleegyezett abba, hogy itt, az Anteikuban beszéljék meg a problémájukat. Mert akár tagadták, akár nem, mindkettejüknek voltak problémáik. És ezeknek a gondoknak egy része öt évvel ezelőtt ugyanezen a kávézóban, ugyanannál az asztalnál kezdődött el, és a mai napig nagy hatással van a hétköznapi életükre. Sőt, az egyikük már a munkahelyén is kezdi úgy érezni, hogy az akkori ostoba cselekedete a jövőben súlyos következményekkel fog járni. Márpedig nem szeretne még több embert elüldözni maga mellől. Megígérte magának, hogy még egyszer ilyen hibát nem fog véteni.

Viszont látván újból mindent, a múlt fájó emlékei hatására, egyre inkább bizonytalanabb lett. Pedig a gondolatai közt, az elmúlt hetekben legfőképp a mai napon agyalt. Gondolkodott lehetséges szituációkon, hogy mi történne mondjuk, ha a beszélgetés alatt olyan témák jönnek elő, amiről nem tud, vagy nem akar beszélni. Ellenben ismerve a másik embert, nagyon is tisztában volt azzal a ténnyel, hogy a férfi valószínűleg ha nem is egyből, de a beszélgetésük során, az idő múlásával egy cseppet sem lesz szívbajos, és felteszi azokat a bizonyos kérdéseket. A kérdéseket, amire hosszú ideje ő maga sem tudta a válaszokat. Azonban a bizonytalanság néhány hete megszűnt létezni, amikor is az élet egy újabb nehéz próba elé állította. Ott, a helyszínen, abban a minutumban hazudott neki és mindenki másnak is, akik éppenséggel ugyancsak jelen voltak. Hazudott, mert félt. Félt, hogy újra át kell érezni majd mindazt, amitől már öt éve retteg. És mivel félt, újból olyan szavak hagyták el az ajkát, amit már akkor a helyszínen megbánt. Hisz nem akart rosszat senkinek sem. Egyáltalán nem állt szándékában fájdalmat okozni. De a félelem annyira úrrá lett rajta, hogy úgy tűnt, a meggondolatlan kijelentése miatt megint el fogja veszíteni a számára fontos embereket. Ezért is jött el ma az Anteikuba.

Szembe akar szállni a félelmeivel. Egyszer s mindenkorra le akarja zárni a múltat, és végre-valahára új életet akar kezdeni. Hisz, ha az elmúlt öt év során nem is tartotta a régi társaival a kapcsolatot, szentül hitte, hogy az életének ezen szakasza még nincs rendesen lezárva. Ahhoz pedig, hogy új fejezet kezdődjön el az életében, néhány bonyodalmon ma mindenképp túl kell jutnia. Az egyik ilyen bonyodalom pedig alig néhány másodperce leült a nővel szemtől szemben.