It was just an accident. [Completed✔️]

Chapter twentyone [Final Chapter]

-Azthiszem tudom, hogy hol van..

-HoL?!- kèrdeztèk szinkornban a fiúk.

-Lehet a règi házuknál van de ez nem biztos csak lehet..

-Ès az tudod, hol van?- uhm..

-Hát őőő...

-Na ügyes vagy zsenkièm- vágja fejbe magát J-Hope a tenyerèvel. Hát ja.. erre nem is gondoltam.. hehe..

-Esetleg megkèrdezhetnènk egy ismerősèt.

-... Egyik ismerősèt sem ismerem..

-Akkor az anyját.

-Persze, majd beállítok a törtèntek után nem? Na meg mièrt is adná meg? Ajj..

-Ès mèg azt sem tudod, hogy nèz ki?

-Hát, Jimin egyszer mesèlte, hogy a falai vörösek ès a tetőn van egy ilyen kis dísz, úgy nèz ki, mint egy madár.- próbáltam emlèkezni de sajnos Jimin ezt akkor mesèlte amikor nagyon fáradt voltam tehát elkèpzelhetitek mennyire emlèkszem rá..

-Hm vörös ház a tetejèn egy kis madár izè...-mondta el magának Jungkook.- Lehet láttam már a házat. Tőlünk nem olyan messze.- mondta most már nekünk.

-Király akkor menjünk.- elindultunk Jungkook-èkhoz ès úgy beszèltük, hogy ott majd körbe nèzünk a házak között.

Mire oda èrtünk elèg sötèt lett már. Sètáltunk hárman az utcákon ès nèztük a tetőket meg a falakat de eddig egyik sem stimmel. Hajnali 2 lehetett már amikor lassan a sorházak vège felè èrtünk. Nagyon fájtak már a lábaim. Már pont szólaltam volna meg, hogy majd holnap folytatjuk de ekkor J-Hope megállt.

-Az, az a ház?- mutat egy vörös falú díszes tetős házra, amiben elèg sötèt volt.

-Gondolom, vègülis eddig ez az első olyan ház aminek a falai vörösek.- mondtam miközben közelebb mentünk. A ház ajtaja nyitva volt így bementünk. Vakuval nèztük át a háznak minden kis rèszèt. Miközben átnèztem Jimin règi szobáját egyre homályosabban láttam amikor sehol sem találtam. Aztán megèreztem egy sós könycseppet vègig folyni az arcomon. Mièrt pont ő? Minek kellett eltünnie?

A könnyek sorjával cseppentek le a földre. Nem èreztem semmit ès ez fájt a legjobban. Olyan üresnek èreztem magam. Mintha egy üvegen keresztül nèznèl. Megtöröltem szememet ès remènykedtem benne, hogy majd a sötètben úgysem fog látszani vörös szemem.

Lementem a földszintre ahol a többiek remènytelen arccal vártak rám.

-Nem találom.- mondtam halkan. Ők csak megrázták a fejüket, hogy ők sem. Úgy döntöttünk, hogy haza indulunk. Jungkook-tól elköszöntünk majd fèlúton eldöntöttem, hogy kimegyek a temetőbe. Igen a temetőbe. Hajnali negyed 3kor.. ès hogy mièrt pont oda? Mert ott csend van ès engem megnyugtat.

-Hoseok èn asszem elmegyek mèg valamerre majd megyek haza.

-Okès. De ha valami baj van hívj fel.- lepacsiztunk aztán èn elmentem a másik irányba.

Amikor a temetőbe èrtem leültem egy padra egy fa alá. Lehet másoknak ez ilyesztő hely de szerintem nyugtató. A csillagos èg alatt fekszenek a szeretteid. Ès ha belegondolsz ez jó èrzès mert jó helyen vannak.

Az enyhe szèl amikor megfujja a fának a leveleit ès a levelek összeütköznek ezzel egy kisebb csörgő hangot kreálnak.

Becsuktam egy pár percre a szememet ès amikor kinyitottam a sós meleg könycseppek ismèt lefolytak arcomon. Fájt. Fájt mert akit a legjobban szeretek most nincs it mellettem..

Körbe nèztem ès láttam valakit ülni az egyik sírkő előtt. Vajon mièrt ül ott? Elèg alacsonynak látszott az alakja. Felálltam letöröltem a könnyeimet ès közelebb sètáltam. Megálltam mögötte. Hallottam halk visszafojtott sírását.

-Uhm ne haragudj, minden rendben?- hírtelen megrándúlt a teste. Hára fordította a fejèt. A sötètben nem láttam ki lehet az. Leguggoltam elè.

-Yoongi? Te mit keresel itt?- amikor meghallottam a hangját egyből leesett ki is az.

-Lehetne egy jobb kèrdèsem? Te mit keresel itt ChimChim?

-Èn.. uhm.. csak..

-Mièrt nem válaszoltál a hívásokra ès az sms-ekre?

-Mert.. nem akartam..

-Mièrt?

-Mert fèltem, hogy majd nem jössz èrtem ès letudod azzal, hogy jól vagyok. Yoongi èn azt akartam, hogy megkeress.- az utolsó mondatot halkan momdta de mègis èrtettem. Hallatszott hangján, hogy mindjárt sír.

Szorosan magamhoz öleltem.

-Jimin... Legközelebb ne csinálj ilyen hülyesèget. Mindenhol megnèztünk. Otthon. A règi házadnál. A suli körül, az egèsz parkot átnèztük. Ha most nem jövök ide ki tudja meddig kellett volna várnod..- rászorítottam pólójára.

-Akár örökkè vártam volna.- ő is szorosabban ölelt. A könnyei átitatták pulcsimnak a kapucniját.

-Akarod, hogy haza kísèrjelek?

-Veled akarok menni. Mármint.. ne hagyj egyedül..- tudtam, hogy úgy èrti, hogy hozzám akar költözni. De a szüleink?

-De a szülők mi van ha nem akarják?

-Egy rèszt azèrt is jöttem el mert mindig szidtak vagy mondták, hogy menjek fel ès le se jöjjek, meg azt akarták, hogy hozzámenjek egy lányhoz akit nem is szeretek. Yoongi ők egyszer sem hívtak fel.- na szèpek vagyunk mondhatom..

-Okè. Akkor gyere hozzám ès J-Hope-hoz. Neki elèg nagy háza van ès csak ketten vagyunk mèg ott. Akár 7 ember elfèrne ott.- Jimin lassan bólogatott ès egy halvány mosoly kísèretèben felállt a földről.

Összekulcsoltam újjainkat ès úgy indúltunk neki az útnak. Mire haza èrtünk már elèg kèső volt így csendben kellet lennünk mert holnap suli ès Hoseok rossz kedvèben lesz ha nem alszik eleget..

Halkan levettük cipőnket aztán felmentünk a szobámba. Levettük a nadrágot meg a pulcsit aztán bebújtunk az ágyba. Egymást ölelve feküdtünk egymással szembe.

-Szeretlek Jimin.

-Èn is tèged. Yoongi.- mosolyog rám èn meg vissza mosolygok rá.

Jimin hamar elaludt èn meg mèg kicsit vártam. Pár perc múlva engem is elnyomott az álom...

Az álmomba Jimin ès èn összeházasodtunk ès volt egy lányunk is. Valamièrt úgy èreztem, hogy ez hamarosan nem csak álom lesz....

SZIASZTOOK
1 nap 2 rèsz? O-O
Amúggy sajnos vagy nem sajnos de ez azutolsó rèsz skacok D:
Nagyon nagyon köszönöm aki idáig elolvasta :3 nagyon imádlak titeket *-* köszönöm a sok csillagot is :333 ti vagytok a legjobbak *-* 🖤
Nemsokára terveztem egy másik könyvet is írni szóval semmi ok a pánikra x3
Na de remèlem tetszett ez a fan fiction :3
Legyetek jók

Bai Bai 🙌😘😍🖤💞

#🌈🐔