A Sötétség Bosszúja 5.: Az Ég Temploma

+ Ron

Ron egy furca helyen tért magához. Nem látott semmi mást, csak... fehérséget.
- Mi ez a hely? - kérdezte Ron. Maga alatt szilárd talajt érzett. Mikor maga mögé nézett, akkor sem látott semmit, pedig azt hitte, hogy egy kapu fogja őt és Percyt várni. Percy... Itt kell lennie... Valahol...

Ron elindult előre... azaz abba az irányba, amerre nézett, hisz ezen a helyen, a Káoszban nem lehet megkülönböztetni az előrét és a hátrát. Mintha nem lenne tér. És ezt Ron érezte is. Olyan érzése támadt, mintha az idő is megfagyott volna.
- Ez a Káosz - mondta egy hang Ron fejében. Ron egyből felismerte: Nico volt. - Percy itt van valahol.
- Na de hol?
- Nem tudom, de sietned kell. Ez a két nap gyorsan is lemehet. Látsz valahol embereket? - kérdezte Nico.
- Nem - mondta, majd a távolban egy fekete sűrűséget vett észre. - Vagyis lehet.
- Rendben. Menj oda! Percy nagy eséllyel ott lesz. De... Mikor kilépsz a körből, nem fogok tudni veled beszélni.
- Milyen körből? - nézett maga alá Ron, majd észrevette, hogy egy vörös kör közepén áll.
- Ez a portál - magyarázta Nico. - Két ember visszahozására leszek képes, ezért addig, ameddig vissza nem értek Percyvel, és a portál közelében nem lesztek, addig ez a kör megszűnik.
- Azaz rajtunk kívül senki sem tud áthaladni rajta?
- Pontosan.
- Rendben.
- Két nap, Ron. Az nagyon kevés. Siess!

Ez volt Nico utolsó mondata, mert Ron kilépett a körből, és elindult a fekete sűrű felé.