The Island /Jurassic Park ff./

Felmentősereg

Malik kezdte sokallni Rebecca és Clint elmaradását.

A három óra hamar eltelt, Paul pedig úgy döntött, hagy még nekik időt.

Azonban ez kezdett nagyon hosszúra nyúlni.

Vállára kanyarította puskáját, miután megtöltötte, majd elindult arra, amerre a két gyerek, órákkal korábban.

Remélte, hogy lesz akkora szerencséje, életben megtalálja őket.

Abban nem is kételkedett, Rebecca szót fogadott-e neki. Tudta, hogy nem.

Megreccsent a férfi övén lévő rádió.

A délután folyamán Drake kiosztotta a maradék szerkezeteit, így kapott egy sajátot ő is, és Calder is.

- Hahó?

Becky hangja kissé rémült volt, és úgy tűnt, nagyon elfáradt.

De egyéb problémát Malik nem vett észre.

- Rebecca?

- Hála az égieknek – sóhajtott fel a lány, jól hallhatóan jelentősen megkönnyebbülve – Hol van?

- Ugyanezt kérdezhetném én is magától... Mi történt?

- Hát... megtámadtak minket... ketten vannak, és bazinagyok... meg büdösek... ne jöjjön utánunk, Paul, megoldjuk magunk, úgyis a mi hibánk, hogy találtak... csak tudnám, miért nem ettek meg...

A lány oldaláról nagy robaj hallatszott, amit egy bömbölés követett. Tompítva már a vadász is hallotta.

- Rebecca, hol vannak? – szólt idegesen a készülékbe Malik, mihelyst csend lett.

Azonban nem érkezett válasz.

A rádió recsegése visszahangzott egyedül az éjszakában.

Paul visszatette, bekapcsolva a rádiót az övére, majd a kezébe vette fegyverét, és arra indult, amerről az üvöltést hallotta.

Noha, jól tudta, lehet a vesztébe rohan oly' elszántan, és az is az eszébe ötlött, hogy talán Beckyék már nem is élnek, de nem érdekelte.

Ha csak holttesteket talál, se áll meg. Jose-nak joga van búcsút vennie a lányától, a többieknek pedig a kis szőke mitugrásztól.

Bár az egész az ő hibája, ebben a férfi biztos volt. És ha őt életben találja, de a lányt nem, elevenen nyúzza meg, és dobja az egyik rex elé.

Egy sziklásabb hegyoldalnál kötött ki. A legurult, megtört, és összevérezett kövek arra engedtek következtetni, jó irányba tart.

Előtérbe vette a puskáját.

A nyomok még frissek voltak. Talán két-három órásak. A vér még csak félig alvadt meg.

Felkapaszkodott a meredekké vált ösvényen, majd valamivel egyenletesebb, és sokkal szélesebb úton haladt tovább.

Lassan lépett, figyelve minden neszre.

Érzékszervei kiélesedtek, ahogy már megszokta, amikor éjjel ment vadászni. Annyiban különbözött ez az este a többitől, hogy nem egy oroszlánt, vagy farkast kellett lelőnie.

Hanem egy húsvér tyrannosaurust.

Azt az üvöltést, amit a rádióból hallott, felismerte. Őket is ez üldözte Jose Calderrel. Most pedig a lányán volt a sor.

Már csak ezért sem akarta Malik, hogy baja legyen Rebeccának.

Hamar elúszna a pénze.

🍀🍀🍀