The Island /Jurassic Park ff./

Halál

Corin Fletcher igazán fel sem fogta, mi történt addig, amíg szilárd talajt nem fogott a lába, és úgy nem érezte, végre biztonságban van.

Végignézte, ott volt előtte, és ha nem rántja félre, az a bűzgép őt öli meg.

Látta, mégsem volt képes feldolgozni.

Drake rángatta el onnan, mielőtt a gyík rávethette volna magát, és karon ragadva testvérét visszahúzta a vezérlőterembe.

Mihelyst csapódott az ajtó, a folyosó másik végéről Rebecca hangja ütötte meg a fülüket.

- Húzz már el, te rondaság!

A lány elszánt volt, ehhez kétség sem fért, azonban hallható volt a hangján, hogy enyhén remeg.

Jose Calder megrázta a fejét.

- Ugyanaz a hely... megint... – sóhajtotta gondterhelten. Egészen elvarázsoltnak tűnt.

- He? – bukott ki az értelem Drake szájából, azonban az öreg nem volt hajlandó magyarázkodni.

Legalábbis a némasága erről tanúskodott.

A lény felüvöltött odakint.

A teremben tartózkodók egy emberként rezzentek össze.

Aztán egyetlen lövés hangzott el, amely visszhangzott a folyósokon még egy ideig.

Csend lett.

A némaság szinte fülsiketítő volt.

Senki nem tudta, mi történt, és senki nem merte megnézni, vagy megkérdezni.

Egyszerűen csak álltak, és várták a fejleményeket.

Aztán Jose és Clint egyszerre mozdult, és nyúlt a kilincs után.

Ám Calder gyorsabb volt. Egyetlen mozdulattal szélesre tárta az ajtót, nem foglalkozva azzal, hogy esetleg a lény még életben van, és első dolga lesz felfalni a férfit, amint az kilép a biztonságból.

Persze, Clint követte.

Az ő fejében viszont, Jose-éval ellentétben, annyi forgott, hogy Beckynek nem esett-e baja. Ugyanis biztos volt benne, a vadász őt lőtte le.

Vagy ha nem is, hagyta, hogy a gyík megegye, aztán lelőtte a dinoszauruszt.

Tisztában volt vele, a lány béna szerelem téren. És ahogy elnézte, Malik sem szívleli túlzottan. Tudta, hogy ebből Rebecca már jól nem jön ki.

És ha felidegesítette a rangon alulit, simán lepuffanthatta. Vagy hagyhatta meghalni.

Ezzel szemben Jose tudta, Paul az életét is feladta volna a lányáért. Ám abban bízott, erre nem került sor, és mind a ketten épségben vannak.

A helyzet viszont korántsem ez volt.

Kívülről úgy tűnt, minden rendben.

A gyík ott feküdt, keresztbe a padlón. A fém jellegzetes, szürke színét vörösre festette át a vére.

A folyosó végén pedig ott állt Malik, kezében a felemelt, enyhén füstölgő puskával, és a rajta csimpaszkodó, könnyes szemű Rebeccával.

A két kilépő felsóhajtott a megkönnyebbüléstől.

- Megdöglött? – kérdezte Clint, ahogy a koszos tornacipője orrával megbökdöste a lény farkát.

- Meg.

Paul válasza kemény volt. És határozott.

Ami igazán meglepte Jose-t, de nem szólt semmit.