The Island /Jurassic Park ff./

Vissza a hajóra/2. rész

Brett először fel sem fogta, mi történik.

De ugrott, hogy segítsen Corinnak.

Ahogy kinyitotta az ajtót, kiborult belőle Kim foszlásnak indult teste, szörnyű bűzzel karöltve. És egyenesen Fletcherre esett.

A lány földön kötött ki, és rúgkapálva, sikítva próbálta eltávolítani a rajta fekvő barátnőjét.

Brett sietett, és egy mozdulattal megszabadította a hullától társát.

Corin mély lélegzeteket véve kapaszkodott Harvey karjába, minél messzebb rúgva magát a szagló halottól.

- Jézusom!

- Hé, hé! Nyugi! Nem dínó, és nem is él – próbálta maga mögé tuszkolni a lányt, távolabb a kellemetlen vendégtől.

- Basszus...

Corin a falnak dőlve, szívére tett kézzel próbált megnyugodni, amíg Brett szélesebbre nyitotta az ajtót.

Tény év való, erre azért egyikőjük sem számított.

- Gyere – fogta meg a lány vállát a fiú, hogy beljebb tessékelje, és visszazárja a fémlapot. Nem hiányzott, hogy még egy jól megtermett gyík is rajtuk üssön.

- Miért is jöttünk ide? – kérdezte, enyhén hisztérikus állapotban Corin, mikor Brett Drake holmijához lépett.

- Elhozom a maradék elektronikus kütyüit a tesódnak. A telefonokkal szart se érünk el ezen a helyen. Aztán lemegyünk a konyhára valami kajáért. Egyéb kérdés?

- Van, de azt úgysem fogom feltenni – morogta az orra alatt a lány.

- Hagyd békén Beckyt. Nem fogom még egyszer elmondani – vágta rá, egy hátizsákot előpecázva Brett – Nem ő tehet róla hogy Clint megszállottan szereti. Ezt pedig vésd az eszedbe! Most pedig szedd össze a saját holmidat.

Corin magában szitkozódva tette, amit a fiú mondott neki.

Végül is, igaza volt, csak nem akarta beismerni. Elvégre erről még Clint maga sem tehet. De könnyebb valakit hibáztatni a dolgokért.

Ahogy a használati dolgokat pakolta, a lánynak akaratlanul is eszébe jutott, hogy pár napja még úgy volt vele, el sem jön erre az útra.

Kim beszélte rá. Ő volt a legizgatottabb, és rendkívül várta. Még azt is megkockáztatta volna, hogy elmondja Drake-nek, mi is folyik itt.

Most viszont Kim meghalt, és ott fekszik, a bomlás kezdőszakaszaiban az ajtó mögött.

Corin bele sem mert gondolni, mit fog mondani a lány szüleinek, ha egyszer hazajut. Feltéve, ha hazajut.

Mert egyelőre úgy nézett ki, erről lemondhat.

A halál gondolata eszébe sem jutott. Nem akarta úgy végezni, mint Kim. Már csak a legjobb barátnője miatt sem.

A hátára kanyarította a táskáját.

- Mehetünk? – nézett Brettre, aki válaszul bólintott, és átnyújtott egy üres zsákot a lánynak.

- Ebbe fogjuk rakni a kaját. Legyél óvatos, és maradj mögöttem.

Fletcher biccentett, Harvey pedig ismételten kivágta az ajtót, és elindult a folyosó végén lévő lépcsősor felé.

Az étkezde bűzlött, és vérfoltok borították, azonban egyetlen egy hullát sem találtak.

Négy nap alatt lehetetlen ennyi embert eltűntetni, habár Brettnek nem sok fogalma volt ezekről az állatokról.