~Természet feletti? Nem csak különleges ~

#44 rész

Loren:majd máskor! De én megyek fel átöltözni mert eláztam!
Tinus:ja szerintem én is!
Mia:már esik?
Loren:ja csak nézz ki az ablakon még jó hogy elindultunk.
Tinus:de voltak váratlan vendégek is!
Kenzie:kik?
Loren:Kikiék!
Kenzie:no oke jó van nekem ennyi elég is!
Itt kopogtattak és Mia ment ajtót nyitni.
Úgy hallom hogy KIKI???? Ja bőg az ajtóban.
A végén odament Kenzie is.

Kenzie szemszöge

Mentem az ajtóhoz és Kikit láttam kisírt szemekkel elfolyt sminkkel és egy piros foltal az arcán. Nem hittem a szememnek.
Én:mit keresel itt?
Kiki:kérlek segítsetek! Vagy legalább Mac segítsen!
Én:minek is?
Kiki:Robi megütött!
Én:oszt?
Kiki:hát azt akarom hogy kapja vissza azt amit nekem adott!
Én:hát akkor sok sikert hozzá!
Kiki:nem lehetsz ilyen szívtelen!
Én:dehogy is nem!!
Kiki:kérlek könyörgöm segíts!!-térdepelt le elém a földre.
Aztán odajött Loren mellém már száraz ruhában.
Loren:no csak aha ki van itt!
Én:ugye?!
Kiki:kérlek Loren akkor legalább te!
Loren:mit én?
Én:azt akarja hogy segítsünk neki mert Robi megütte!
Loren:és mit akarsz? Nem fogunk helyetted verekedni!!
Kiki:akkor hagy aludjak itt!
Én:aha persze majd egy nagy lófaszt! No eregy!-már zárni akartam az ajtót de Loren nem engedte.
Loren:miért akarsz itt aludni?
Kiki:mert ezen a héten Robiéknál kéne aludnom mert a szüleim nincsenek otthon. És én így nem akarok oda menni hozzá félek hogy megint megüt!
Én:no majd tudod mikor!
Loren:Kenzie egy picit!-és odébb húzott az ajtóból!
Én:mi van Loren!
Loren:hagy aludjon itt ha nem fog viselkedni akkor kiteszük!
Én:nem biztos hogy nem!!
Loren:ha segítünk neki akkor nem fog kötekedni!
Én:hát nem tudom szerintem ez nem jó ötlet!
Loren:egy próba?
Én:de csak 1!!
Aztán vissza mentünk az ajtóba és tárgyaltunk.
Én:no ide figyelj! Akkor itt maradhatsz ha soha többet nem fogsz velünk foglalkozni és békén hagysz minket!
Kiki:rendben ígérem!!!
Loren:Akkor gyere be!
Kiki:köszönöm!-ilyet tőle még sosem hallottam. De szerintem már többet nem is fogok! Lorennel felmentek és adott neki ruhát hogy át tudjon öltözni mert ő is tiszta víz volt!
Én vissza mentem a konyhába és a fiúk kikerekedett szemekkel néztek rám Mia ezt nem értette mert ő nem ismeri Kikit.
Mac:ez most komoly??
Tinus:ja minek engedted ezt??
Én:hát én ezt nem akartam de ha betartja a szavát elmegy és akkor soha többet nem hallunk róla!
Mac:és te hiszel neki?
Én:hát nem nagyon de egy próbát megér.
Tinus:de hol fog aludni? Egyáltalán?
Én:hát a kanapé széthúzhatós szóval Mia veled fog aludni ha nem baj!
Mia:jaj ugyan dehogy is!-mosolygott de látszott rajta hogy erőltette.
Tinus:de meddig is lesz?
Én:ezen a héten itt marad! De örülök!
Mac:no de jó!
Tinus:komolyan mondom hogy...
Loren:no itt vagyunk.
Kiki már rendesen nézett ki és úgy jött le de már mosolygott nem tudom mér? Mert amúgy ha akarom akár mikor kitehetem a házból!
Én:no akkor az van hogy a kanapén fogsz aludni Miával!
Kiki:ki az a Mia?
Mia:én?!?-akadt ki a kérdésen.
Kiki:téged még nem láttalak itt! Mesélj magadról!-és mentek leülni az ebédlőbe. Kiki mint valami kis gyerek úgy nézte és halgatta Mia meséjét. Mia pedig örömmel mesélt neki!
Loren:no szerintem ők barátnők lesznek!
Én:akkor együtt mennek a házból!
Mac:az biztos!
Tinus:de amúgy ez ki ötlete volt?
Loren:a kettőnké!-itt kérdően néztem rá de ahogy gondolja!
Én:de hány óra van?-itt ránéztem az órára és már 5 óra volt!
Aztán még mi beszélgettünk és mentünk a szobánkba.

Mac szemszöge

Kenzie most ment be a fürdőbe én az ágy szélén ülök és várom hogy kijöjjön. De Mia lép be az ajtón.
Mia:helló.
Én:ja helló?gondolom?
Mia:ma mondtál nekem valamit!
Én:igen és úgy látom nem fogtad fel!
Mia:de még az a csók elmaradt!
Én:nem lesz semmi ilyesmi!
Mia:de lesz!
Én:nem nem lesz és ne gyere közelebb!-azért mondtam mert egyre közelebb jött hozzám és a végén leült mellém az ágyra.
Mia:csak egyszer!
Én:egyszer sem!!
Mia:majd mingyárt!-majd mikor nyitódott az ajtó akkor csak semmiből semmi megcsókolt de nem viszonoztam semmi és rögtön ellöktem magamtól és felálltam az ágyról és ordítani kezdtem vele.
Én:hülye vagy?? Ma megmondtam szerintem elég érthetően hogy szállj le rólam! Miért nem bírod felfogni??! Hagyd ezt abba! Ezt nem csinálhatod mert most ennek következménye lesz érted? És most úgy mond szarba kevertél!!-Mia csak elkezdett sírni előttem az ágyon. Nem akartam megsiratni csak le akartam állítani! De lehet hogy ezt nem kellett volna.

Kenzie szemszöge

Mikor kiléptem a fürdőből akkor azt láttam ahogy Mia hirtelen megcsókolta Macet. De Mac nem viszonozta ellökte magától és felállt az ágyról aztán elborult az agya és elkezdett ordibálni vele. A végén pedig elkezdett sírni Mia és Mac nem tudta mit csináljon így kiviharzott a szobából és lement gondolom a konyhába. Loren pedig jött hozzánk a szobába.
Loren:mi történt?? Miért kiabált Mac?
Én:Mia megcsókolta Macet és ő pedig mérgében leállította úgy hogy leordította. Mia pedig most sír.
Mia:de nem én voltam! Ő csinálta!-mondta sírva és a hangját emelgetve.
Én:ne ordíts velem és én láttam hogy te voltál! És ezt te is tudod! Ne akard már becsapni Lorent!
Mia:itt az aki becsapja Lorent az te vagy és Mac!
Én:aha persze! Loren ezt nem hiheted el neki?-mondtam nyugodtan.
Loren:figyelj Mia! Én szeretlek mert nagyon jó barátnőm vagy de ezt most tényleg te csináltad rosszul!
Mia:csak tudod... Mióta az eszemet tudom tetszik nekem és ezt mondtam is neked és írogattunk is róla!
Loren:tudom de már látod hogy ott van neki Kenzie! Ezen már nem tudsz változtatni. De ha még ezt helyre tudod hozni akkor talán lehettek barátok Macel!
Mia:tényleg? Szerinted is Kenzie?
Én:hát nem tudom de azért ezt nem kellett volna!
Mia:hát igen most így vissza gondolva rá nem volt a legjobb ötlet!
Loren:az a fő hogy megbántad es nem teszel ilyet többet!
Mia:igen! Soha többet!-és már úgy ahogy abba hagyta a sírást.

Mac szemszöge

Lejöttem a konyhába mivel nagyon elegem lett és lent volt Tinus de Loren szaladt fel hogy mi történt. Velem pedig Tinus beszélt.
Tinus:tesó mi van?
Én:hát Mia amióta itt van állandóan nyomul és már megmagyaráztam neki hogy hagyja abba de meg sem hallotta és most fent mikor Kenzie kijött a fürdőből megcsókolt de nem viszonoztam semmi és rögtön ellöktem és felálltam mellőle az ágyról aztán ideges lettem és leordítottam! De elsírta magát és én evvel nem tudtam mit csinálni! inkább lejöttem!
Tinus:de akkor nem kell félned mert nem te tetted! És szerintem ezt látta Kenzie is. Meg amúgy is ha te tetted volna akkor nem így állsz hozzá a dolgokhoz!
Én:igen igazad van! De remélem hogy hisz nekem!
Tinus:én biztos vagyok benne!
És itt már csak annyit hallottunk hogy jönnek le a lépcsőn. Kenzie jött le utoljára és én végig a szemébe néztem ahogy ő is az enyémbe. Aztán Mia jött oda mellém.
Mia:figyelj! Én bocsánatot szeretnék kérni azért amit tettem mert csúnya dolog volt és nem kellett volna! Tudom neked ott van Kenzie! És őt szereted! Mégegyszer bocsánat!-végig mellettem állt Kenzie Lorennel pedig az asztal másik oldalánál álltak.
Én:hát jó van megbocsátok.
Mia:köszönöm!-majd inkább csak adott egy ölelést és ment leülni Kiki mellé a kanapéra.

Loren szemszöge

Fent mikor beszélgettünk akkor Kenzie egy kicsit sem volt féltékeny szomorú vagy dühös. Ezért tudtam hogy nem lehet Mac a hibás. De mikor még beszélgettünk megkérdeztem hogy most mi lesz vele és Macel. Azt mondta hogy tudja hogy nem ő akarta szóval nincs miért haragudni rá. Minden marad úgy ahogy eddig! Ennek örültem de Mia kicsit szomorú volt megértem de el kell fogadnia a dolgokat nem lehet minden úgy ahogy ő akarja. És ezt mi is megmondtuk neki. Kenzie azonban mérges volt rá de nem mutatta ki csak mikor jöttünk le akkor megkérdeztem tőle és akkor mondta.

Kenzie szemszöge

Én nem vagyok mérges Macre mert tudom hogy nem ő tette. Igen Miára mérges vagyok mert nem hittem hogy ilyet tesz de mostantól jobban oda fogok rá figyelni.

Mac szemszöge

Mikor ennek vége lett Loren és Tinus felmentek a szobájukba és mi ketten lent maradtunk a konyhába.
Én:haragszol rám?
Kenzie:kéne?
Én:hát csak mert azt hittem hogy... Miának hiszel!
Kenzie:én neked hiszek mert láttam mi történt!
Én:ennek örülök!-és megcsókoltuk egymást.
Lassan mink is felmentünk a szobánkba és lefeküdtünk aludni.