~Természet feletti? Nem csak különleges ~

#71 rész

Mentünk és leültünk a kanapéra.
Nem beszéltünk csak néztük a tv-t. Aztán észre sem vettük hogy elment az idő mert megjöttek Lorenék.

Loren:itthon vagyunk-jöttek mellénk leülni.
Én:és hogy ment?
Tinus:hát nem volt rossz mert nincs semmi dolgunk.
Mac:nincs házi?? Semmi?
Loren:nincs...
Én:hát legalább nem kell bepótolni.
Mac:legalább.
Tinus:de ma nem hagytak miattad reggel... Szerintem tudod kik.
Mac:mi? Miért?
Loren:hát mert fura volt hogy ti ketten nem jöttetek suliba. És azt hiszik hogy együtt vagytok.
Mac:nem vagyunk... De mit mondtatok?
Tinus:azt hogy minket ezzel ne zaklassonak... Ha mész majd akkor tőled kérdezzék meg.
Én:hát amúgy volt ma itt Kiki.
Loren:mi van? Minek?-elmondtam nekik hogy mi volt és azt is hogy terhes... Hát ők is ledöbbentek aztán mentek sétálni kicsit mert már rég voltak kettesben... Mondták ők
Szóval mi megint ketten maradtunk.

Pont mentem fel a szobámba és észre vettem hogy egy cipőmet nem hoztam el otthonról. És úgy döntöttem hogy inkább haza megyek érte... Szóval lementem és szóltam Macnek.

Én:úgy látszik hogy haza kell mennem.
Mac:miért?
Én:ott hagytam az egyik cipőmet szóval inkább haza megyek érte... Most úgy sincs otthon apu sem.
Mac:oké... Akkor megyek én is.
Én:de nem muszáj.
Mac:de én megyek!-nyitotta ki elöttem az ajtót és én kimentem.
Bezártuk az ajtót és elindultunk. Mikor oda értünk akkor csodálkozva néztem hogy egy idegen autó állt a garázs előtt... Nem foglalkoztatott nagyon a dolog szóval csak mentem az ajtó felé. Mikor pedig nyitni akartam az ajtót akkor más megelőzött. Egy alacsony szőke kis cicababa állt előttem aki túlzásba vitte a sminket. Rámnézett és meg is szólalt.
Lány:ki vagy te??
Én:ezt én is kérdezhetném...
Lány:tudod mit nem érdekel... Állj odébb.-és ment el elég ingerülten. De mikor vissza fordult és meglátta Macet egy másodpercre megállt de ment is tovább.
Fiú:szaladj csak... Rinyagép!
Mikor vissza néztem akkor egy negyvenes éveiben járó nőt láttam meg a pultnál és egy fiút aki ott ült.
Nő:helló te ki vagy?-jött elém.
Én:nem kell tudnia én csak a cipőmért jöttem.
Nő:hát majd akkor gyere vissza akkor ha itthon lesz a férjem... Ő találta meg szóval ő tudja hol van.-mi van???? Férje??? Lehet hogy apa elköltözött vagy mi van??
Én:ki a férje? Erik??
Nő:igen de ezt honnan tudod?
Én:nem érdekes... De én tudom hogy hol van az a cipő szóval engedjen be... Kérem.
Nő:nem érdekel hogy tudod...-zárta volna be az ajtót de nem engedtem.
Én:no ide figyeljen... Én szépen kértem szóval most bemegyek a cipőmért és maga ezt végig fogja nézni.-és bementem a nő csak ordított megállás nélkül és én felmentem a szobámba ami teljesen át lett alakítva de azért megtaláltam a cipőmet és kimentem az ajtón. De még vissza szóltam a nőnek.
Én:ennyit akartam... Viszlát.-és már mentünk is Macel.
Én idegesen mentem az úton és ki voltam akadva hogy apa most azért küldött el mert új családot hozott ide? Ezt nem tudom elhinni hogy ilyet tett velem... Engem aki már több éve ott éltem engem kidobott és inkább egy kis kurvát hozott a helyemre... Igaz a fiú szobája lett ami az enyém volt de ezt még mindig nem tudom elhinni amit tett velem... Ezt soha nem hittem volna... De úgy látszik képes volt ezt megtenni velem...

Mac:hallod lassíts!-fogta meg a karom.-nyugodj le...
Én:hogy nyugodjak le bassza meg! Hisz kidobott engem csak azért hogy egy másik családot hozzon haza... Mert ha én ott maradtam volna akkor nem lenne most elég szoba! És most feleségül is veszi azt a hülye vén kurvát! És ha haza jön akkor fog jönni hogy mit tettem... Hogy haza jöttem és cirkuszt csináltam... Megint én leszek a hibás ahogy eddig is!-és mentem tovább.
Mac:állj meg!-és újra vissza fogott.
Én:miért ha? Kurvára nem vagyok ezekre kíváncsi érted?
Mac:de ha kiakadsz az nem segít semmin és nem a legjobb a te esetedben... És amúgy jól nézel ki mikor kiakadsz...
Én:de... Jó akkor lenyugszom...
Mac:no... Jobb is lesz úgy!-és átölelt. Én viszonoztam és így álltunk pár percig aztán elengedtük egymást.
Mac:nyugi... Nem a te hibád. Nem engedett be mikor szépen kérted hát akkor mondtad neki keményen és kész...
Én:ja de az a nő úgy is kiforgassa az egészet...
Mac:és? Ha tényleg szeret téged apud akkor nem csak neki fog hinni hanem neked is igazat az majd.
Én:de én neki már nem számítok mintha nem lennék a lánya... El vagyok felejtve... Hisz mióta eljöttem otthonról azóta nem is keres... Le se szar.
Mac:hát akkor meg most se jöjjön utánad balhézni! Ha eddig nem érdekelted akkor most se jöjjön... Csak ha azt akarja mondani hogy hülye volt mert elküldött... Akkor jöhet de ha mást akar akkor nem kell jönni.
Én:ja valahogy úgy.
Mac:szóval szépen szed össze magad és mennyünk úgy haza hogy nem érdekel ez az egész! Hisz ha ezt tette veled akkor nem érdemli meg hogy miatta idegeskedj!
Én:oké igazad van...
Mac:igen.
Én:kösz.
Mac:ne köszönd mert ez alap.-és megcsókolt.

Elindultunk haza. És mikor haza értünk akkor még Lorenék nem voltak otthon mert mi gyorsak voltunk. Szóval kinyittuk az ajtót és bementünk. Én csak ledobtam a többi cipő mellé az enyémet és mentem fel a szobámba. Mac jött utánam és leültünk az ágyra.

Mac:min gondolkozol?
Én:hát csak még mindig fura hogy már össze fognak házasodni pedig még csak pár napja jöttem el. Lehet hogy már régebben együtt voltak vagy mi?
Mac:hát nem kizárt...
Én:ja... És még hogy ő jót akar nekem... Persze.
Mac:hát inkább itt mint ott avval a kis cicababával nem?
Én:hát de.
Mac:inkább itt vagy velem.-csókolt meg amit viszonoztam.
Én:hát lehet.
Mac:csak lehet?
Én:aha.-vigyorogtam.
Mac:no kösz.-nevetett.
Én:jó no... Inkább te mint ő... Így jó?-nevettem.
Mac:sokkal!-és újra megcsókolt. Viszonoztam mert mindig szoktam.
Én:amúgy nem iszunk?
Mac:hát nézzük hogy mi van!-és mentünk le a konyhába.
Mac:no akkor... Van itt minden féle hülyeség de egyik sem a legjobb... Ahha!! Meg van!
Én:megtaláltad?-kérdeztem nevetve.
Mac:meg!-és letette az asztalra a már sokszor jól bevállt vodkát!
Én:no... Akkor kezdjük.

És elkezdtünk inni pedig holnap suli.