Bones & Cinnamon

7. fejezet

Körömvirág
A szerelem és állandóságot szimbolizálja klasszikus szerelmi bájital növény

Ellával közösen fürödtünk míg Aris-ék előkészítették az ágyakat.
Mi ketten Aris-szal már elkészítettük a bunkert már csak Thetis jóváhagyása kellett és Ellának az ágy kikészítése.
A gőztől nehéz fürdőben Ella az egész alakos tükörre rajzolgatott az ujja hegyével míg én a haját fésültem ki.
Most olyan illata volt, mint Thetisnek méz és virágok kaotikus fergetege. Bőre még lángolt a forró víztől arcán pedig az összes izom egyszerre rándult meg egy-egy gubancnál.
De hősiesen hang nélkül tűrte.
- Hé, Jack – pillantott rám a tükörből.
- Hmm? – egy boggal vívtam épp vesztésre állva.
- Megfésülhetlek én is? – barna szemei csillogtak.
- Ezt még kibogozom és te jössz – elégedetten bólintott erre.
Nem sikerült teljesen csomó mentesíteni, de látszatra kifésültnek tűnt volt szóval hagytam és helyet cseréltünk.
Most én ültem a kis sámlin mögöttem Ella kiszedte a hajmaradékot a fésűből és a kis szemetesbe hajította.
- Na figyelj – sóhajtott nagyot ahogy belekezdett a fésülésbe – tudom ám miben sántikálsz.
- Igen? – fogalmam sem volt miről beszélt, de megint az üzletasszony hangját vette elő. Ellában megvolt a tökéletes kettősség. Egyrészt egy édes, de hisztis kislány volt, aki bárkit eltudott varázsolni másrészt egy megtermett negyvenéves üzletasszony fondorlatosságával is tudott bírni.
- Ne nézz palimadárnak. Mindketten ugyan arra hajtunk.
- Mire?
- Jack! – koppintott fejen a fésűvel. Az üzletasszony énje is hisztis volt – Aris-ra! – majd halkabbra vette a hangját – figyel testvéremként szeretlek...
- A testvéred vagyok.
- Neked muszáj mindent kijavítanod mi? Szóval mivel szeretlek képes vagyok egyezségre lépni veled. De szigorú szabályokkal! Gyors vagyok?
- Nem, nem. Folytasd csak.
- Jó. Szóval gondolkodtam hogyan tudnánk megoldani a helyzetet, hogy mindenkinek jó legyen és arra jutottam, hogy én hozzámegyek Aris-hoz.
- És ez nekünk Aris-szal hol jó? – ismét fejen koppintott – Au!
- Megérdemelted. Hagyd, hogy befejezzem. Én hozzámegyek Aris-hoz. Te pedig lehetsz a titkárnője.
Egy pillanatra nem értettem miről beszél aztán leesett, hogy apa titkárnőjére utalt. Ella, mint minden öt éves fogalma se volt a párkapcsolatokról és a megcsalások kusza hálójáról.
- Azt akarod, hogy a szeretője legyek?
- Az mi?
- Semmi. Mindegy – ezt nem tőlem fogja hallani az biztos- szóval én leszek a házasságtörő?
- Nem törsz meg semmit, hisz tudni fogok rólad! Meg testvérek vagyunk. Nem azt mondja mindig mindenki, hogy tanuljunk meg osztozkodni?
- De kezdjük rögtön egy emberen? Mi van, ha Aris nem megy bele?
- Aris mindenbe belemegy – vonogatta Ella a vállát – még ráérünk kitervelni. Még nem állok készen a házasságra. Nincs a méretemben mennyasszonyi ruha.
- Igen csak ez tart vissza az esküvőtől – forgattam a szemem mire ismét fejbe kólintott a fésűvel – Au! Hagyd már abba!

A bunkerünk Aris-szal mesteri lett. Még Aegeus is vágyódva nézett be sátorszerű bejáratán mikor lefektettek minket.
Ella tűntetőleg elbarikádozta magát saját és Aris plüsshadával kis fészket alakítva az ágyban. Csak a most már szemkötőt viselő Thetisnek engedett egy kis helyet a párnája mellett, hogy a nő újra fonhassa még nyirkos haját.
Aegeus esti mesét mondott nekünk görög istenekről, akik egy aranyalmáért és a legszebbnek járó címért harcoltak. A bíró egy pásztor volt, aki mégse pásztor volt, hanem herceg.
Nem értünk a végére de Aris megsúgta háború lesz végül.
Remek még egy tragikus vég...
Még fel is ajánlottam volna, hogy a papája is bebújhat a takaró-párna védőbástyánkba, de a két felnőtnek már megvolt az esti programa.
Telihold volt.
Az pedig azt jelenti, hogy felszerelkeznek kristályaikkal, köveikkel és kártyáikkal és kivonulnak az erdőbe.
Hogy pontosan mit csináltak azt nem tudtuk. Aris-t még nem vitték ki soha magukkal mindig megvárták amíg elalszik.
Egész este kint maradtak még ételt is italt is vittek.
De már nem lepődtem meg hisz boszorkányok voltak.