°Kóla°

110 10 4
                                    

Kedden reggel Emma frissen, és izgatottan érkezett a Nando's-ba. Sam, a főpincér már ott várta.
- Jó reggelt, Emma! - köszönt előre.
- Köszi, neked is, Sam! - mosolygott a lány.
  Hamarosan aláírták a papírokat, Emma Vasárnap kapott szünetet, és jövő héten szombaton végzett a munkával. Megbeszélték, hogy minden nap tízre kell jönnie, és fél hatkor végez. Mivel sokat kell dolgoznia, kap egy háromnegyed órás szünetet, amikor elmehet ebédelni.
- Üdvözlünk a Nando's-nál! - rázta meg Emma jobbját Sam.
- Örülök, hogy itt lehetek - hálálkodott Emma.

A nap folyamán Emma csupa kedves emberrel találkozott, és a legjobb tudása szerint segített nekik eldönteni, hogy mit válasszanak. Nagyon élvezte a munkát, bár igaz, hogy a nap végére rendesen elfáradt. Amikor végzett, a személyzeti öltözőben lecserélte az egyenruháját, és elrakta az újonnan kapott szekrényébe, amit gondosan bezárt. Tíz perc múlva már Sara nagyszüleinek a házánál volt, és becsöngetett. Sara vidáman jött ajtót nyitni.
- Szia csajsziiii - ölelte meg mosolyogva, majd máris elárasztotta kérdéseivel a hazaérkező lányt. - Na, milyen volt? Élvezted? Szimpatikus emberekkel találkoztál? Izgi a munka?
- Több kérdést ne, kérlek - kuncogott Emma. - Először is, igen, nagyon jó volt, élveztem. Másodszor igen, kedves emberekkel találkoztam, és igen, úgy érzem, ez egy szuper munka!
- Na, tök jó - tessékelte beljebb Sara Emmát.
- Mmm, mit kotyvasztottál? - szagolt bele a levegőbe kíváncsian a lány.
- Kikérem magamnak - húzta össze a szemét Sara, és elindult a konyha felé.
A szőke hajú lány már megterített, így Emmának már csak kezet kellett mosnia.
- Ó, te a kedvencemet csináltad? - lepődött meg a barna hajú lány.
- Még jó - mondta Sara magától értetődően.
- Köszi csajsziii - mosolygott Emma, miközben szedni kezdte magának a spagettit, amit aztán bolognai (szerk.megj.: rák se tudja, hogy kell ezt írni xd) szósszal, és reszelt sajttal egészített ki.
- Nagyon jó lett, te csinálod a legjobban, imádom! Gyakrabban kéne főznöd nekem - magyarázta tele szájjal az idősebb lány.
- Köszönöm - mosolygott szelíden Sara, majd kedvesen szólt Emre: - Tele szájjal viszont ne beszélj, alig értem, amit hadoválsz, és gusztustalan látvány.
Emma nem válaszolt, hanem tovább evett. Vacsora után közösen elmosogattak, és elhatározták, hogy keresnek valami filmet a tévében. Már bőt öt perce kapcsolgatták a csatornákat, amikor az egyiken éppen a Galaxis örzői kezdődött el. A két lány mindig is imádták a Marvel filmeket, és már sokszor nézték őket újra. A film után még beszélgettek egy keveset, majd elmentek aludni.



Szerdán tíz előtt pár perccel Emma a tegnapihoz hasonló, vagy még nagyobb lelkesedéssel sétált be munkahelyére. Miután átöltözött, segített az asztalok megterítésében, és tizenegy óra körül megjelentek az első vendégek.
A nap jól, és gyorsan telt, már öt óra felé járt az idő. A barna hajú lány egy fiatal párnak vitte ki a megrendelt ételüket, amikor Jason, az egyik pincér szólt neki, hogy az egyik kétszemélyes asztalhoz vigye ki az italokat, mert neki egy családhoz kell kivinnie a desszertet. Emma felkapta a tálcát a két üditővel. Ahogy közelebb lépkedett a felszolgáló srác által említett asztal felé, észrevette, hogy Rye ül ott. Viszont nem csak azt vette észre, hogy az ő kedvence ül az asztalnál, hanem azt is, hogy egy vöröses-szőkés hajú lány ül Rye-jal szemben. Mi a csuda? Rye? És egy csaj? Mi van itt? - hüledezett Emma.
  Végig sem gondolta igazán, hogy mit fog csinálni, vagy mondani, véletlenül Rye-ra öntötte a kólás pohár tartalmának a felét. Ügyetlenül nyújtotta poharat, a srác is béna volt, így Rye a hasára tapadó, ragacsos polóban ült meglepetten. Emma arcát elöntötte a pír.
- Oh, nagyon sajnálom, kérlek ne haragudj - esedezett kétségbeesetten.
- Nem számít - eresztett el egy halvány mosolyt a barna hajú angol srác Emmát nézve. Szemében mintha felismerés csillant volna. - Emma, igaz?
- Igen - jött zavarba a lány még jobban attól, hogy az angol srác emlékszik a nevére. Em balra fordult, és zavartan rakta le a poharat... Ginger elé. A kék szemű lány gondolatban pofon vágta magát, hiszen ez csak egy baráti beszélgetés lehetett, Ginger ugyanis Blair, a fiúk menedzserének a barátnője volt. - Ginger, te jó ég! Nagyon örülök, hogy találkozunk, nagy rajongód vagyok!
  - Aranyos vagy - ölelte meg a zöld szemű, huszonéves lány Emmát.



Amikor a barna hajú lány hazaért Sarához, eleinte pironkodva, majd ujjongva mesélte el neki a történteket.
- ... és mielőtt elmentek, éreztem, hogy Rye néz - fejezte be Clark a mondandóját.
- Ez nagyon klafa, mondjuk nem is te lettél volna, ha nem öntöd le - nevetett barátnőjével együtt Sara.
- Jogos - mosolygott Emma. - És várod már a holnapot?
- Viccelsz? Alig bírok várni, és még mindig nem hiszem el... meg klisés, de tanácstalan is vagyok, mert fogalmam sincs, hogy mit vegyek fel.
- Ezen könnyen segíthetünk. Szerintem legyél önmagad, és öltözz úgy, ahogy mondjuk a vásárolni is mentünk - tanálcsolta Emma testvérien.
- Köszönöm, hogy vagy nekem! - mosolygott Sara.
- Ugyan, én köszönöm - viszonozta a gesztust az idősebb lány.

2018. Július 28.•

RoadTrip /HUN/Where stories live. Discover now