Három hét telt már el a nyári szünetből, ami azt jelentette, hogy elérkezett a Július.
Sara és Emma minden alkalmat kihasználtak a beszélgetésre, így megesett, hogy órákon át beszéltek olyan - más számára talán feleslegesnek tűnő -, apróságokról, mint hogy kinek mennyire tetszett a fiúk új feldolgozása, és mennyire vicces volt az új videójuk a másik YouTube csatornájukon, vagy éppen arról, hogy milyen imádnivaló az újonnan feltöltött képük az Instagramon, de arról is szó esett, hogy tök szuper dolog, hogy mostanában sokat live-olnak a srácok. Egyszóval bőven volt témájuk, és szinte alig rakták le a telefont.
Sara apukájának el kellett utaznia hat napra, hogy újabb üzletet köthessen, így a lány Emma tudta nélkül fundálta ki, hogy meglátogatja őt.
A szőke hajú lány szomorúan búcsúzott el egy borús, vasárnapi reggelen az általa annyira szeretett Henry-től, de tudta, hogy egy héten belül újra láthatják majd egymást.
Amikor visszament a házba - tudniillik kikísérte a férfit -, gondterhelten huppant le az ágyára. Hiába szerette a nappaliban lévő kanapét, mégis az ágyában töltötte a legtöbb időt, mert azt találta a legkényelmesebbnek.
Megcsörrent a telefonja, így kíváncsian pillantott rá az említett eszköz képernyőjére. "Nagyi" - olvasta le a felvillanó nevet, majd fel is vette a telefont.
- Szia Nagyi! - köszönt vidáman a Forbes lány.
- Szia drága unokám! - üdvözölte Evelyn az unokáját. - Hogy vagy, mi újság?
- Köszönöm, jól, nagyi! Apu nemrég ment el, de pár nap múlva újra itthon lesz. Ti hogy vagytok?
- Mi is megvagyunk, kicsim. Arra gondoltunk a nagyapáddal, hogy ha gondolod, beugrunk hozzád délután, és odaadjuk a ház kulcsát.
- Jó hallani. Ó, az szuper lenne, nagyi! - örült Sara. - Már jó régen találkoztunk.
- Igen, igen. Mit szólsz a három órához?
- Nekem tökéletes. Szeretlek titeket!
- Mi is téged, puszi, drágám - bontotta a vonalat Evelyn.
A lány felvidult, és elhatározta, hogy ebéd után süt egy brownies-t.
•
•
•
Csöngettek. Sara gyorsan az ajtóhoz sietett, onnan pedig a kapuhoz vezető ösvényhez, ahol nagyszülei álltak mosolyogva.
- Nagyi, nagypapi, de jó látni titeket! - ölelte a lány magához a két felnőttet, miután mindannyian beléptek a kapun.
- Te is hiányoztál, kedves unokám - válaszolt Aaron, miközben megsimogatta Sara arcát.
A házban letelepedtek a kanapéra, és egészen sötétedésig beszélgettek arról, ami épp az eszükbe jutott. A sütiből sem maradt sok, és az Evelyn által késztett limonádé sem kapott kegyelmet. A nagyszülők szedelőzködni kezdtek, az unokájuk pedig kikísérte őket, majd elbúcsúztak.
Nem vesztegetem az időt, már holnap elmegyek Emmához. Majd óvatosan kifaggatom, hogy otthon van-e.
•
•
•
Lewis, Emma öccsének a szülinapja Július 17.-én van, ezért ezen a napon az egész Clark és Avery család együtt ünnepelt (Emma anyukájának, Anne-nak a családja). Lewis 16 éves lett, ami azt jelentette, hogy szeptemberig - amikor Emma szülinapja lesz -, egy év választja el őket a szokásos kettő helyett, illetve azt, hogy Lewis egyidős lett Sarával. Lewisnek szép nagy tortája volt, de ragaszkodott ahhoz, hogy mielőtt elfújja a gyertyát, mesél egy viccet. Emma előre félt, hogy melyik fárasztó viccel rukkol elő a fiú, ezért arcát a kezébe temetve halgatta, hogy mit mond az öccse.
- Nos, elöl, hátul vérzik, és 4 lába van; mi az? - kérdezte a szokásosan fölényes, "viccmesélő" mosolyával.
Mindenki csöndben törte a fejét, de senki sem találta el a megfejtést, szóval Lewis inkább leleplezte a poént:
- Boci, boci tarka, se füle, se farka...
Mindenki megadóan nevetett, és láthatólag nagyon tetszett nekik az ifjú vicce, Emma viszont savanyú arccal szenvedett. Andrew, a fiú apja vihogva veregette meg a kék szemű srác hátát.
- Jó volt, fiam, le se tagadhatnánk egymást - nyögte nehezen, miközben a könnyei folytak.
Emma értetlenül nézte apja röhögőgörcsét, és mikor tekintete találkozott az anyukája tekintetével, tudta, hogy mindketten azt kérdezik maguktól, hogy "ezt most miért?".
A nap további része egyébként jól telt Emma szerint, és mivel ő extrovertált ember volt - nem úgy, mint az introvertált Sara -, sokat beszélgetett a családtagjaival, szóval kellemesen elfáradt a nap végére. Este beszélgetett Sarával arról, hogy mit csinált aznap, és mit fog a jövő héten, de mindketten megegyeztek a "semmi"-ben.
•
•
•
Másnap Sara ebéd után egy összepakolt sporttáskával indult az oly jól ismert vonat pályaudvarához.
•2018. Július 20.•
