Az újdonsült idol

16 - Búcsú egy új kezdetért

- Minden megvan? - kérdezte mellőlem Melissza. Aki éppen a saját bőröndjét próbálta össze húzni. Azért, mert ő is beköltözik a BigHit dormjába, ha már én is megyek a JYP-hez. Elmondása szerint már rég be kellett volna költöznie, de kért egy hét haladékot a családra hivatkozva, így egyszerre költözünk ki legalább a hotelből. Imi, ha minden igaz marad itt ameddig anyáék meg nem érkeznek, utána vissza kell utaznia Japánba.

- Igen, csak a szekrényem gyorsan le pakolom - siettem az említett tárgyhoz és elkezdtem bedobálni a rajta található dolgokat a táskámba. Ilyen volt a sok kis képkeret, amin egyes családtagjaimmal szerepelek. Mint például anyuék vagy a nagyiék, egyetlen unokanővérem és két unokaöcsim.

- Akartam is kérdezni - pattant fel a bőrönd mellől és mellém ugrált. - Azt kitől kaptad? - bökött a rózsacsokorra, amit Mark adott nekem még szombaton. Csodáltam is, hogy eddig nem kérdezett rá.

- Marktól - vontam vállat, úgy mintha jelentéktelen lenne, pedig meglepően sokat jelentett ez az apró gesztus.

- Milyen Mark? Kiket ismertél meg az én tudtom nélkül? Miért nem mondtad? - tette a derekára a kezét mérgesen, persze látszott rajta a játékosság. Egyáltalán nem haragudott rám.

- Ülj le, szerintem - mutattam vigyorogva az ágyra.

- Hallgatlak - nézett rám gyanakvóan miután helyet foglalt.

- Először is, azért nem mondtam, mert alig beszéltünk. Ezt te is tudod - szögeztem le. - Másodszor ezt senkinek nem mondhatod el - fenyegettem meg a mutató ujjam feltartva. - Mark Tuannak hívják, tőle kaptam a virágokat mint gratuláció. De rajta kívül megismertem még hat srácot is. Jacksont, BamBamt, Jinyoungot, Youngjaet és Yugyeomot - itt ránéztem a mellettem ülő lányra, aki csak vigyorogva figyelt, várva a folytatást. - És őket együtt úgy hívják, hogy....

- Got7! - visított fel mellettem most már tapsikolva. - Imádom őket! - vigyorgott rám. - Nem hiszem el, hogy csak egy hete vagy itt de már találkoztál egy idol csapattal, ráadásul még virágot is kaptál! - hüledezett még mindig vigyorogva. - Túl szerencsés vagy - lökött meg nevetve. - Hányszor találkoztál velük?

- Öhm, nem tudom. Sokszor. Segítettek felkészülni a meghallgatásra. Meg volt, hogy csak úgy átugrottak, mert volt idejük és nem tudtak mit csinálni - vontam vállat.

- Mázlista! - jelentette ki.

- Na! Nem tehetek róla! Véletlen öntöttem le málnával! - háborodtam fel kuncogva.

- Te leöntötted az egyiküket málnával? Nem engedsz meg egy kicsit sokat magadnak? - nevetett fel hihetetlenül.

- Véletlen volt - tettem fel a kezem még mindig vihorászva. Ezek után, elmesélt nekem mindent a Big Hitről. Azt, hogy lett két nagyon jó barátja és hogy ő még mindig nem találkozott a Bts egyik tagjával sem, pedig nagyon próbálkozik. Elmondta milyen ott a trainee élet és a képzések. Érdekes módon az a másfél nap alatt ameddig neki is szünete volt semmi ilyesmit nem meséltünk egymásnak. Még csak szóba se hoztuk a Big Hitet, vagy az ismereti köreinket. Mindig csak olyan kicsi és jelentéktelen dolgokról beszéltünk mint a ruhák vagy hasonló hétköznapi dolgok. Zenéket mutogatott és filmet néztünk. Ezért is csak most került szóba minden ami ezen a héten történt. Ezt pedig sajnos gyorsan kellett lezavarni, mivel hétre be kell érnem a JYP-hoz neki pedig hatra a Big Hithez. Jelenleg pedig fél hat van, így eléggé késésben voltunk. Vagyis, csak ő, nekem fél óra mire beérek, de neki kicsit több.

- Megvagytok? - nyitott be Imi, megzavarva a pakolásunkat, mivel gyorsan körülnéztünk, nem-e hagytunk itt valamit.

- Persze, mehetünk - pattantam fel a bőröndöm és a kis táskám felkapva.