For you

Két hónap

Később felmentem a szobámba, majd pár óra múlva kinyílt az ajtó és Jimin nézett be rajta.

-Bejöhetek?- kérdezte

-Persze.- mondtam mosolyogva, Jimin bejött majd leült velem szembe. A zsebéből előhúzott egy nyakláncot amin egy szív volt.

-Bomi... lennél a barátnőm?- kérdezte aranyos mosolyát élővéve.

-Hmmm...nem is tudom. Adj egy kis időt.
Nézzük. Okok amiért nemet kéne mondanom:
•miattad sírtam egy csomót
•miattad veszítettem el a legjobb barátnőmet
•miattad lettem őrült
•egy csomószór levegőnek néztél
•baratnőd volt miközben féltékeny voltál a kutyámra
•miattad vesztem össze Jinel, ami ezelőtt nem fordult elő
•miattad vesztettem el az emlékezetem
•miattad lettem egy lázadó tini ami sosem akartam lenni
Okok ami miatt igent kéne mondanom
•megmagyarázhatatlanok- vázoltam fel neki aki türelmetlenül várta válaszomat- szóval az agyam azt mondja, hogy hülye vagyok ha igent mondok, de a szívem azt mondja, hogy ha elengek egy ilyen lehetőséget akkor menthetetlen vagyok.

-Ohhhhh, szóval én egy lehetőség vagyok a számodra? Oké hadd gondoljam át mégegyszer ezt az egészet.
Okok amiért nem kéne odaadnom ezt a nyakláncot:
•megőrjitettél
•miattad lettem egy nőcsábász hülye gyerek
•miattad voltam féltékeny egy kutyára
•miattad nem aludtam
•miattad sírtam, igen... sírtam
Okok amiért oda kéne adnom ezeket a nyakláncot:
•megmagyarázhatatlanok

Mosolyogva néztem rá
-Igen. Leszek a barátnőd.- mondtam neki ő meg közel hajolt hozzám és felrakta a szíves nyakláncot. Közelebbről is szemügyre vettem majd megfordítottam a hátán ez állt
Jimin+Bomi

Meghatódva ránéztem, majd belekapaszkodtam a hajába és jócskán megtéptem.

-Ezt azért mert megvárattál.- mondtam a megdöbbent fiúnak, majd hozzá hajoltam és megcsókoltam- ezt meg azért, mert ráébresztettél arra, hogy mindenre várni kell ésamikor a legnagyobb szükség van rá, jön magától.

-Szeretlek te lány.- mondta majd megölelt

A délután jól telt, este azon kezdtem el gondolkodni, hogy mostanában miért nem beszélek Narival. Hiszen nagyon rendes volt, hogy nem erőltette azt ami nem ment. És akármennyire is fájt neki döntést hozott. Elgondolkodtam, hogy vajon hol van most Yuki és, hogy ő vajon gondol-e rám néha. Elgondolkodtam, hogy miért van az, hogy egy ilyen rendes és szeretni való srácot mint V minden lány ellök magától. Elgondolkodtam azon, hogy vajon mit érezhetett Suga amikor reggel meglátott Jimin karjaiban és mégis, hogy tudott ezek után is mosolyogni. Elgondolkodtam, hogy RM hogy tud annyit aludni és J-Hope hogy tud annyit marhahúst megenni öt perc alatt. Elgondolkodtam, hogy Jimin miért engem választott amikor akárkit megkaphatott volna. Elgondolkodtam, hogy Jin miért szereti a rózsaszínt és hogyan tud ilyen finom ételeket csinálni.
Majd azon is gondolkodtam egy kicsit, hogy Kook néha gondol-e anyáékra.

Szóval tök értelmetlen dolgokon törtem a fejem amikor egyszercsak elszorult a torkom. Nehezen kaptam levegőt és hatalmas köhögő roham jött rám. A hasam nyílalni kezdett. A fájdalomtól a földre estem és a könnyek folyni kezdtek a szememből.

-Jin!!!- kiáltottam maradék erőmből. Pár perc múlva kivágódott a szobám ajtaja és a fiúk futottak be rajta. Én már alig voltam magamnál. Jin felkapott majd a kocsiba vitt és padlógázzal elindult a kórház felé.

*1 nap múlva*

Egy fehér falú szobában ébredtem fel. Jin ült mellettem....és.... sírt.

-Jin..- mondtam halkan.- mi a baj?

-Beteg vagy Picur...- mondta halkan.- ne hagyj itt, kérlek ne hagyj itt, te jelented számomra az életemet érted?! Nem hagyhatsz itt.

Nem értettem miről beszél.

*Másnap reggel*

Kiengedtek a kórházból. A fiúk már vártak otthon. Jimin egyből átölelt és ezerszer elmondta, hogy szeret és mennyire aggódott.
Majd leültem és a nyolc fiú kíváncsian nézett rám.

-Két hónapom van hátra.- mondtam halkan majd egy könnycsepp lefutott az arcomon.- Ugye valóra váltsátok az álmomat és elvisztek Amerikában mielőtt meg nem halok?

Hellóka, itt az új rész. Remélem tetszik.
Búcsúzóul elmondom, hogy imádom az oszlopokat és hogy tuti Jiminnel jól kijönnénk😂😂💖 itt hagyok egy Jimint 👇