Lucifer Na De Még Mennyire

Vajon...?

-Eszter,figyelsz?
-Igen,figyelek csak...elbámúltam.-Éppen a ítéleteket firkantottam alá és közben elgondolkoztam, hogy ezek az emberek egykor élő emberek voltak,akik bűnöket követtek el és most itt vannak. Közben Maze toppant be.
-Lucifer! Most már az Eszter velem jön..
-Ahjj, Maze! Pont most ...
-Figyelj,este is lesz időnk...
-Ne feledd,behajtom az adósságot...
-Alig várom...- Maze éa én elmentünk a kínzókamrák felé...
-Most mi lesz a dolgom?
-Neked semmi...csak figyelsz..
-Oh értem...- Miután Maze jó pár lelket megkínzott,visszamentem az irodába és fáradtan rogytam le az ülőgarnitúrára. Nem tudom Maze ezt, hogy bírja...igaz én csak szemlélőként voltam jelen... na de na a kínzás nem az én asztalom...inkább dolgozom az irodai asztalnál...
-Na,milyen volt kedvesem?- Lucifer mellém ül és a lábaimat az ölébe veszi és elkezdi masszírozni.
-Én inkább maradok itt az irodában veled.
-Ez kedves tőled... mi van veled?
-Miért?
-Olyan nyúzott vagy..
-Fáradt vagyok ennyi,nincs baj.
-Oké...-Elkezdi egyre feljebb simogatni a lábam, míg el nem ért a szoknyám széléhez. Rámnézet mintha engedélyt kérne a folytatáshoz, mintha nem tudná,hogy egy-két érintése után már TŐLEM nem kell engedélyt kérnie.
-Lucifer,baj van?
-Nem kedvesem nincs csak nem tudom hogy akarod-e?
-Persze,hogy akarom...- Már éppen lekerült volna rólam a ruha amikor....