Másnap reggel, kint reggeliztünk a konyhába és a csend nyomasztóan telepedett ránk.
-Lucifer,tudom,hogy téged is megviselt a tegnapi...de hidd el én mindent meg fogok tenni,hogy kersztbe tegyek nekik.
-Elhiszem kedvesem...de van egy sokkal jobb ötletem ...
-Mire gondolsz?-Elkezdett selytelmesen mosolyogni. Amikor ezt csinálja...eléggé félelem keltő tud lenni. Elémlép és leguggol,közel hajko a fülemhez és a kezével eltűri a rakoncátlan hajszálaimat.
-Ha harc hát,legyen harc.
-Ugye nem arra gondolsz, hogy háborút robbantasz ki?
-Úgy ismersz?
-Lucifer!!
-Mennem kell!! Szia kincsem
-LUCIFEEER!!!!!-Elment,egyszerűen itt hagyott a konyha kellős közepén. Remélem nem gondolta komolyan? Ugye nem...ugye nem? Hogy tudnám ezt az idótát lebeszélni erről? Szerintem nem kell senkinek egy újabb háború. Olyan makacs mint az öszvér... ki tudna rá hatni? Hát persze MAZE!!! Ő biztos tud rá hatni. Elindultam... nem amúgy rohantam mint az őrült Maze szobája felé. A palota béliek nem néztek idiótának...dehogy . Mire odaértem addigra kiköptem a tüdőmet, elkezdtem dörömbölni és Maze teljesen kómás fejjel nyitott ajtót, szegényt biztos felébresztettem.
-Basszus, csajsz hajnali 6 óra van!!
-Bocs Maze, de azonnal beszédem van veled!
-Hallgatlak...
-Lucifer,háborút akar indítani a fentiek ellen.
-A tegnapiak miatt?
-Persze...és gondoltam TE tudsz rá hatni vagy beszélni a fejével..
-Hogy?
-Hogy..ne robbantson ki háborút.
-Értem,de lehet,hogy nem hallgat rám ilyel háborús kérdésekben.
-Akkor ki a búbánatra hallgat?!
-Ezekiel, ő Lucifer kapitánya.
-Kössz, Maze..., szólok majd,hogy később jössz be dolgozni. Aludj csak vissza.-Meg sem vártam a válaszát siettem megkeresni Ezekielt
YOU ARE READING
Lucifer Na De Még Mennyire
Fanfictionvajon lesz e esély arra hogy a pokol ura és egy arkanyal között szerlem lobbanjon?