Eszter szemszöge:
Minden nap ugyanaz...bejön megerőszakol utána 1-2 nap nyugalom,de utána kezdődik minden elöről. A ma estei szenvedésem után ...
-Mégis, meggig akarod ezt csinálni?
-Oh,addig míg teherbe nem esel..
-Micsoda?
-És miután megszületett a gyerekünk...utána szépen végzek veled. De a gyereket felnevelem és Lucifer és a pokol ellen fordítom.
-Szörnyeteg vagy!!!
-Tudom...-Kiment és én az ágyon sírtam mind a lelki és a testi,fizikai fájdalomtól. Nem fogom túlélni... Ennél még a kínzás is jobb amit Maze végez. Ahogy eszembe jutott Maze..utána nem kellett sok már Luciferen járt az eszem. Egymás után törtek fel belőlem a könnyek. Míg végül álomba nem sírtam magam.Reggel iszonyatos hányingerre kelltem. Nem is kellett sok már a wc felett görnyedtem. Nem vettem észre,hogy Uriel a hátam mögött áll.
-Látod,látod...igazam lett!
-Görnyedj ketté!- Nem mondott semmit csak ott hagyott. Remek ..... . Haza akarok menni... vagy legalább eltűnni innen jó messzire. Nem fogom megadni neki azt az örömet,hogy szenvedni lásson...mostantól felveszem az érzésektől mentes,rideg és hideg álarcomat.Lucifer szemszöge:
Semmi..rohadtul nincs semmi. A kémek nem találtak semmit. Ehhez még az is hozzá jön,hogy megtámadtak minket a déli határon.
-Uram!
-Sebastian mondd , hogy találtatok valamit!
-Nem,semmit. De egyre többen gyülekeznek a déli határon.
-Mihály!!-Kiáltom mire a bátyám előttem terem.
-Mondd testvér!
-A hadsereg a déli határon a ti művetek????
-Hadsereg? Milyen hadsereg?
-Nem is tudsz róla?
-Esküszön semmi közöm hozzá! Sem nekem sem Atyánknak...
-Van más vezér rajtad kívűl?
-Uriel! Hát persze...eltereli a figyelmeteket...
-A rohadék! Ezekiel,Rayen!
-Uram!
-Küldjetek kémeket a déli határ mögé azzonal.
-Azonnal, uram
ESTÁS LEYENDO
Lucifer Na De Még Mennyire
Fanficvajon lesz e esély arra hogy a pokol ura és egy arkanyal között szerlem lobbanjon?