Lucifer Na De Még Mennyire

Enyém vagy övé

Miután Lucifer befeketetett a régi ágyába mérhetetéenűl biztonságban éreztem magam. A a szobában csak Lucifer és Gabriellék maradtak. Lucifer a jobb,Gabriel a bal kezemet fogta meg. Rafael és Mihály pedig vizet melegített és törülközőtt hozott. A körülöttem lévő világ hol megdszünt hol visszatért.
-Én nem bírom...
-Dehogynem,Eszter.-A fájások már átmentek tolófájásokba. Egyre közelebb éreztem magam a végéhez.
-Áhhh..kénköves pokol!-Egy utolsó nyomás és végül egy szívnyugtató babasírás. Lucifer és én összenézünk. Gabriel megfogja a babát és betakargatja.
-Kisfiú...és..
-És?
-Testvér...milyen jel van rajta?
-Egy pillanat és nézem.... Szerencsétek van...hercegi! Ő nem Uriel gyereke hanem a tiétek.
-Ez most komoly?
-Igen. Ő a Ti gyereketek. Gratulálok.-Gabriel a kezembe adta és a könnyeim eleredtek. Olyan gyönyörű,fekete haja lágy hullámokban göndörödik a kis fején. Félve nyitja ki a szemeit,olyan szemei vannak mint nekem. A kezeit felém nyújtgatja és én pedig megfogom. A bal alkarján van a jel...ami egy glória és alatta egy rózsa helyezkedett el. Pont olyan a rózsa mint Lucifer mellkhasán.
-Mi lesz a neve?
- Logen Morningstar....-Ránézek Luciferre és látom a szemeiben a könnyeket. Lehajol és mind a ketten kapunk egy puszit a homlokunkra.
-Megfogod?
-Én,nem tudom....olyan kis törékeny...
-Testvér,ő a te fiad is...-Lucifer vonakodva bár de elveszi a kezemből és mintha egy hímestojást fogna....olyan óvatosan fogja.... . Elsétál vele az ablakig és ott mond neki valamit. Egy határozott kopogás és Maze lép be az ajtón.
-Csajszi....szentséges kénkő ....annyira aggodtam érted..- Mellém lép és szorosan magához ölel....
-Te is hiányoztál Maze...-Lucifer mellé lép és át veszi a kisfiunkat. Közben bejön az Apósom is.
-Hogy vagy kedves?
-Nagyszerűen...köszönök mindent....ha nem jöttetek volna akkor megölt volna és a fiamat a pokol és Lucifer ellen fordította volna.
-Ugyan ez a legkevesebb!