Lucifer Na De Még Mennyire

Segítség!!

Lehet,nem tudom mit csinálok de azt tudom,hogy kiért. Rohantam megkeresni Ezekielt de valahogy nem találtam sehol. A reményvesztettségtől elindultak a könnyeim és már nem bírtam tovább. A térdeim felmondták a szolgálatot és lerogytam a folyosó kellős közepén. Hallottam,hogy valaki fut utánam és megáll mögöttem.
-Úrnőm! Jól érzi magát?
-Mondd, hogy tudod hol van Ezekiel.- Felsegített és szembe találtam magam egy nálam kábé 20 centivel magasabb,göndör sötétbarna hajú és méreg zöld szemű démonnal vagy angyallal nem tudtam róla megállapítani.
-Úrnőm..itt állok ön előtt.
-Te vagy Ezekiel?
-Én úrnőm,rendelkezzen velem.
-Beszélnünk kell, azonnal!
-Kövessen kérem.-Követtem amíg el nem értünk az irodájához és bementünk.
-Hallgatom úrnőm. Parancsoljon.
-Tudsz te valamit,Lucifer háborús kísérletéről?- Kerüli azt,hogy a szemembe nézzen. Biztos tud valamit.
-Úrnőm..én..
-Meg. Ne. Próbálj. Hazudni. NEKEM!- Mind ezt halk de félelem keltő hangnemben mondta. Valamire csak jó,hogy a pokol úrnője vagyok nem?
-Szóba hozta ...de nem fejtette ki.
-Akár miről is beszél neked tájékoztass!
-Parancsára!-Szó nélkül elmentem. Már kezd összeállni a fejemben,hogy miként fogom megfékezni Lucifer még el nem kezdett hadjáratát. Visszaindultam, és ahogy szeltem a folyósókat mintha egy látomásom lett volna. Láttam Lucifert a hadsereg élén, aztán pár csata jelenetet, de a végén felém sétált de valaki hátba szúrta és előttem esett össze. Én meg csak megsemmisülve álltam előtte, de utána aki leszúrta engem is leszúrt. Mire feleszméltem addigra a könnyeim patakokban folytak és már meg is érkeztem. Benyitottam de teljes sötétség. Nem találtam a villanykapcsolót így elindultam a nappali felé. Megtorpantam az ajtóba,mert Lucifer a kanapén ült és a vörösen izzó szemeivel dühösen méregetett. Egy intéssel halvány fény gyúlt de semmi több. Mikor teljesen rámnézett és meglátta a könnyeimet mintha megenyhült volna de utána visszatért.
-Lucifer...
-Ne,mondj semmit!-Pár határozott lépéssel előttem terem és neki lök a falnak. A teljes testével betakar,szorít és nem enged. Közel hajol és a lélegzete perzseli a bőrömet. Próbáltam szabadulni de nem ment, a csuklóimat fél kézzel a fajem fölé emeli és rettentő szorosan tart.
-Azt hitted,hogy nem fogom megtudni mire készűlsz?
-Én...csak..
-Te, csak...mi?
-Meg. Akarlak. Védeni.!
-Mitől?
-Attól, hogy ne halj meg!
-Ezt honnan veszed?
-Az előbb volt egy látomásom amiben meghaltál....és én nem akarlak elveszíteni.
-Ugye,tudod mennyire felizgattál ezzel a kis akcióddal?-Tudtam-e? Basszus ezt nem lehet nem érezni,tisztára szétfeszül a nadrágod...
-Nem...
-Oh,akkor most megtudod!
-De,én most nem akarom!
-Engem ez most teljesen hidegen hagy....-A kezemet még mindig szorosan tartotta, megjegyzem fél kézzel, míg a másikkal elkezdte kigombolni a nadrágomat. Miután valahogy lehúzta rólam és már csak a pólom és az alsóneműm volt rajtam... Elkezdett a kezével erősen és durván izgatni. Éreztem és láttam rajta,hogy feszült.
-Lucifer ez fáj..
-Most ez nem hat meg..-Ezzel egy erős lökéssel belémhatolt. Gyorsan mozgott,de mire elért az orgazmus addigra már fájt mindenem. A fejemet neki döntöttem a mellkhasának és próbáltam rendbeszedni a légzésemet. Már majdnem elnyomott az álom mikor éreztem,hogy felvesz az ölébe és pár perc múlva befektet az ágyunkba. Utána se kép se hang.