13

2.6K 81 7
                                    


Reggel Alex puha csókjaira keltem, amiket a nyakamra adott.
Jóreggelt életem. -suttogta a fülembe, amitől tiszta libabőr lettem.
Egy pillanat választott el attól, hogy visszaaludjak, amikor benyult a pólóm alá és a hasamat kezdte el simogatni. Összerándultam a hirtelen jött érzéstől.

- Alex. -szóltam rá figyelmeztetően, de nem hagyta abba. Egyre feljebb haladt a kezével még elérte mellemet és belőllem egy apró sóhalyt csikart ki.
Autómatikusan a kezére fogtam jelezve neki, hogy elég volt, de őt ez nem hatotta meg a következő percbe már tenyerébe volt a mellem, amire hirtelen rámarkolt ezálltal nyögtem egyet.

- Csssss csak halkan ha nem akarod, hogy Frankie felébredjen. -éreztem hogy mosolyog. Hajamat kisöpörte a nyakamból és most azt vette célba, hogy puszikkal ostorozza, miközbe keze még mindig a mellemen ügyködött. Elkezdte csókolgatni a nyakamat, helyenként meg is szivta, olyan erősen, hogy tudtam nyoma fog maradni, de a tudat, hogy ő szivta ki a nyakam és ezálltal hozzá tartozok valamilyen szinten az megmosolyogtatott és nagyon jó érzéssel töltött el.
Kezéért nyúltam és kivettem a pólóm alól, majd szembefordulva vele arcára vezettem saját kezem és simogatni kezdtem.

- Jó veled ébredni. -mosolyodtam el és magamhoz húztam egy puszira.

- Veled is csak még furcsa egy picikét.

- Micsoda?

- Az, hogy a diákommal ébredek.

Hirtelen ötlettől vezérelve a csípőjére ültem kezét a feje fölött szorítottam le.

-Mi volt ez a kis reggeli magánakciód?

- Túlságosan szexy vagy ahoz, hogy visszatartsam magam és a reggeli rekedt hangod is nagyon felizgatott. Lehajoltam, hogy megcsókoljam, de mikor ajkaink összeértek volna visszahúzodtam, hogy ne tudjon megcsókolni. Ezt eljátszottam vele vagy háromszor, amikor megunta és pólómnál fogva lerántott magához, hogy megcsókoljon. Nyelvemmel azonnal bejutást kért amit én természetesen megadtam neki. Hosszú percek után sikerült csak szétválnunk, de mindketten kapkodtuk még a levegőt. Maga mellé döntött, majd kaptam tőlle egy puszit a homlokomra. Két kezével újjra magához láncolt, fejét hátamba fúrta és gerincem mentén haladt feljebb a puszikkal. Egy sóhalyt halottam tőlle, mit nem tudtam mire vélni. Nem sokkal kesőbb jött a kérdés, ami a sóhaly oka lehetett.

- Szeretsz? -kérdezte tőllem és egy pillanatra elakadt a lélegzetem. Szembefordultam vele és a szemébe nézem, hogy minnél hitelesebb legyek.

- Szeretlek. -mondtam hatalmas mosollyal.

- Én is szeretlek. -húzott magához egy szenvedélyes csókra.
Visszafeküdtem a mellkasára és hallgattam a szívdobogását.
Lassan fel kéne kelnünk szólaltam meg.

- Öltözz előttem. -könyökölt fel az ágyba, miután kikeltem mellőle.

Háttal álltam neki gyosan levettem a pizsamám felsőrészét és még mindig háttal megpróbáltam odadobni neki. A melltartóm is véletlenül leesett a földre, amiért persze muszáj volt lehajolnom.

- Feszegeted az önkontrolom határait.
Dőlt vissza az ágyba a párnát a fejéhez szoritva feküdt. Ő is gyorsan elkészült és le is lépett végezni a tanári kötelezettségeit. Frankievel készülődtünk az indulásra, mikor észrevette a nyakamon a szivásnyomokat.

- Szóval mesélsz rólla miert van egy Európa térkep a nyakadon?
Ébredéskor kicsit nekemesett, letapizott és kiszivta a nyakam.
- idéztem fel a történteket akkora vigyorral az arcomon, mint egy kisgyerek mikor megkapja amit szeretne.

- Letapizott? -kerekedett el a szeme.

- Alexel fogsz ülni ma? -kérdezte Frankie.

Bólogattam neki, hogy igen.

- Rendben, csak azért kérdeztem, mert összeismerkedtem egy B osztályos lánnyal és akkor oda ülök hozzá. - pirult el egy kicsit, amit furcsálltam.

- Bejön? -mosolyodtam el?

- Heteró vagyok csak mondom.

- Még. -nevettem el magam.
A mai nap a program bobozás volt, ahova izgalommal idultam el, hiszen sosem próbálltam még. Alexel végigbeszélgettük az égész utat, többször értünk egymáshoz, de úgy, hogy másnak ne legyen nagyon feltünő, pont ezért volt izgalmas ilyen lopott érintésekkel kergettük a másikat az őrületbe, mint pékdául, amikor teljesen véletlenül a combjára tettem a kezemet, vagy egy kanyarnál jobban nekidőltem. Már javába tettük a köröket a bobokkal, amikor láttam, hogy Alex ledöbbent arccal követi a gyorsan szálguldó sárga kis kocsikat. Intettem neki, hogy jöjjön közelebb, de azonnal jelezte, hogy biztos, hogy nem és, hogy nyomatékosítsa szavait elindult az ellenkező irányba. Nem hagytam annyiba, azonnal utánna iramodtam, majd kezét megragadva fordítottam magam felé.

- Kérlek gyere velem egy kört. -néztem rá úgy, hogy tudtam nem fog bírni sokáig ellenálni.

-Köszi még pár évig élni szeretnék, illetve neked se kéne meghallni, mert terveim vannak veled.
Negyed óra kérlelés után csak megrázta a fejét és elindult a pálya irányába.

- Mikre rá nem veszel te lány. -mondta mikor már előtte ültem és vártunk az indulásra.

- Csak lazulj el. -húztam előre a kezét a derekamra hátha kicsit megnyugszik.
Ez nem az a szituáció ahol eltudok. Viccelődött volna de abban a pillanatban elindult a gép és kicsit előrébb gurultunk. Éreztem, ahogy az oldalamon lévő keze görcsösen a pólómba markol. A kezdeti sokk után elkezdte élvezni a szálguldást a kiadott hangokból itélve, illetve a szoritása is enyhült. A pályán lévő kis kamera mindenkiről csinállt képet és amikor megláttam a miénket egyszerűen nem tudtam megállni, hogy ne vegyem meg. Odasétálltam Alexhez és a kezébe nyomtam amin elősször meglepődött de utánna egy mosollyal jutalmazott.

- Jó lesz az ágyam melletti éjjeli szekrényen, hogy velem legyél.

Szeretlek. -mondtam elpirulva az előző mondata miatt.

Miután mindenki kivégezte magát a bobozással egy hamburgerező felé indultunk. Mi Alexel leghátul sétáltunk. Az egyik pillanatba, amikor nem számítottam rá farmerem hátsó zsebébe csúsztatta a kezét és finoman belemarkolt a fenekembe, amit én egy gyilkos pillantással díjjaztam, ezért rögtön kihúza onnan.
Este amikor megérkezdtünk Alex elment fürdeni én meg az ágyamon feküdtem és a plafont bámulva gondoltam végig a nap történéseit, ami miatt arcomra egy hatalmas mosoly kúszott. Végre úgy éreztem, hogy elértem amit akartam és most vagyok a legjobb helyen. Boldog voltam és talán ez a legfontosabb. Akkor még nem is sejtettem, hogy hogy fog folytatódni az esténk.

A némettanárnőmHikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin