-köszönöm, hogy aggódtál értem aranyos tőled.
-Ja...őő..nincs mit - dadogom meglepődve.
Nem is tudom mit vártam, hogy azt megcsókol.Vicces, hogy úgyéreztem magam mint egy filmben de rákellett eszmélnem hogy ez a valóság és ez iszonyúan fájt.
Eszti megfogta a kezem és elrángatott onnan.Belökött az anyós ülésre majd becsapta az ajtót és ő is beszállt a járműbe.
Mint egy zombi ültem ott és néztem ki a fejemből.Nem tudtom mitörténik éppen lehet nem is a barátnőm ül mellettem.Ha elrabolnának se venném észre.
-Láttam a varázst.Megakart csókolni csak megilyedt.
-Nem igaz.Meg nem is akartam volna. - mondom majd a párás ablakon kezdek el firkálgatni.
Meglátom a társasházat amibe lakok és miután beparkoltunk kiszállok és a kapu felé veszem az irányt.Intek egyet Esztinek majd rájövök, hogy azaz én autóm.Vissza szaladok a kulcsáért és jó mélyre elteszem a zsebembe.Beütöm a kódot amivel betudok menni.
Felvonszolom magam a 4. És egyben utolsó emeletre megkeresem a lakásom.
Aztán szinte vakon a kulcs segítségével kinyitom az ajtót.Szokás szerint ledobom a dolgaimat az előtérben. A szekrényem felé veszem az irányt kiválasztok egy pulcsit és egy melegítő nadrágot amit felveszek majd.
Becammogok a fürdőbe és a tükörből szemlélem magamat.-Borzalmas - sóhajtok egyet majd az elsírt simnkemet kezdem el lemosni.
A hajamat egy konytba összefogom és a kiválasztott kombinációt felveszem.A konyha felé veszem az irányt aztán a felső polcról kikapok egy üveg vodkát majd a dohányzó asztalhoz viszem.
Bekapcsolom a Tv-t és a szokásos random szappanoperákat kezdem el nézni.×
1-2 óra telt el.Nem szoktam ennyit inni egyszerre de most valahogy jól esett.
Teljes K.O vagyok.Ugyan úgy érzem magam mint mikor belepuszilt a hajamba.Akkor is pont ugyan ilyen voltam, tehát nem beszámítható állapotú.Kopogást hallok.Lehet csak a fejemben de azért a biztonság kedvéért elindulok az ajtó felé.Biztos elhagytam valamit és Esztinél maradt vagy ilyenek.
Kinyitom majd az a személy áll ott akit k*rvára nem most én nem így akartam újra látni.Azonnal kijózanodtam legalább is lelkileg.A testem nagyon ellenkezett úgyhogy az ajtót szorongattam nehogy elessek.
-Szia - vakargatta a tartkóját.
-Szia Alex asszem megvan a telóm. - nézek körbe a nappaliban.
Becsapom az ajtót mert nem szeretném hogy folytatódjon ez a beszélgetés.Elesek mert már semmibe nem tudok kapaszkodni.
Vagy megsükeltültem vagy valami miatt nem csukódott be az ajtó.Arra emelem a tekintetem.Alex cipőjének az orra tartja majd mégjobban kínyílik és már teljes egészébe látom.Megpróbálok feltápászkodni de nem sikerül.
-Menj el kérlek. - kezdek el zokogni.
-Menj már el! - nem mozdul egy darabig majd közelebb hajol felemel és kanapéra tesz.
-Kérlek. - zokogok továbbra is ami azt eredményezi, hogy szaggatottan kezdek el beszélni.
-Nem megyek el. - jelenti ki majd az ölébe húz.A vállára támasztom a fejem.Ő pedig belepuszil a hajamba.Hirtelen elsötétül minden, lecsukódnak a szemeim és álomba merülök.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
𝖇𝖑𝖆𝖈𝖐 𝖙𝖆𝖑𝖊𝖓𝖙 /𝖇𝖞: _𝖛𝖆𝖑𝖆𝖐𝖎𝖛𝖆𝖌𝖞𝖔𝖐_/×BEFEJEZETT×
Hayran KurguSZIASZTOK! részlet: "...pupilláid olyan nagyok Hogy átesek majd rajtuk egy jó nagyot És te nevetsz rajtam Mert a világ neked semmi. -kezdett el énekelni mire én a nyakába tettem a kezem és a vállára hajtottam a fejemet. -És a pupilláid olyan szépek ...