Már elég sok idő eltelt.Az X első élőadására készülünk holnap az első próba.Azóta nem láttam Alexot és őszintén nem is voltam rá kiváncsi mert csak összekavart és nem tudtam koncentrálni.Ja és persze bejutottam.Viszont most már nem tudom, hogy azért mert jó voltam vagy csak Alex beszélni akar velem.Remélem nem az utóbbi mert semmi kedvem nem lenne ahoz, hogy próbáljuk megoldani azt ami közöttünk van.A legjobb benne, hogy nem is tudom mit akarok.
-Huhh... - fújtam ki a levegőt. - minden rendben lesz. - bemegyek azon az ajtón és utána nem nézek a szemébe se rá.
-Mint egy robot konkrétan. - nyugtattam magamat-3..2..1.. - számoltam vissza magamban majd benyitottam az ajtón.Alex a kanapén terpeszkedett próbáltam kerülni a szemkontaktus ebben a legszebb, hogy ő meg pont azt kereste.Tehetetlenül álltam ott egy fél percig majd miután végig néztem a helyet az említott robot módon leraktam a kabátom és egyszerűen megszólaltam mintha épp nem lennék rohadtul zavarban.
-Szia - intettem miközben a cipőmet nézegettem.Nem takarítottam le, látszik rajta.Apró kis koszfoltok borítják az egész felületét de azért egészem tiszta.
Valamit motyogott a mentorom de nem értettem mivel a lábbelimet elemeztem éppen így természetesen teljesen lemaradtam arról, hogy mit is próbál nekem közvetíteni.-Hmm.. - néztem egyenesen a szemébe, amit már nagyon bánok mivel erősen égni kezdett az arcom valószínűleg olyan piros volt a fejem mint még soha.Nem tehetek róla mindig ezt csinálja velem.
- szeretnék valamit megbeszé.. - kezdett bele de nem hagytam, hogy folytassa.
-Próbáljunk. - ültem le egy fotelba majd a combomon kezdtem el dobolni.
-Anett.. - nézett rám teljesen csalódottan de egy cseppet sem érdekelet.
-Mennjek haza, vagy gyakorlunk végre? - azonnal cuccolni kezdtem.
-Anett. - fogta meg a kezem mikor épp az ajtót nyitottam.
-Ne mennj el kérlek. - húzott el az ajtótól.
-Sziasztok. - köszönt valaki mögöttünk.Azonnal szétváltunk Alex a szoba egyik sarkába én pedig a másikba foglaltam helyet.
-Puskás? - nézett rá értetlenü a mentorom.
-Ja itt hagytam az egyik könyvemet. - mondta teljes komolysággal.Nem sok kelletg volna ahoz, hogy hangos nevetésbe kezdjek.Alex ezen már meg sem lepődött.-Aztán hallottam, hogy itt vagy és gondoltam benézek. - folytatta.
-Rendben viszont próbálunk úgyhogy. - nézett rám majd Petire majd megint rám és aztán újból Péterre és ezt így tovább.
-Ja persze megyek is.- mondta es az ajtóhoz sietett és kilépett rajta.
-Valamit kéne kezdeni magunkal. - szólalt meg első ként.
-ja - válaszoltam tömören - szerintem is. - majd kiegészítettem magam.
A próba egészen jól telt nem volt semmi különös.Az ismerkedős rész kimaradt nálunk.Szerintem nem is kell magyaráznom.Olyan 11 fele érkezett pár ember kamerákkal, hogy felvegyék ahogy próbálunk az élő showra.Erőltettem egy műmosolyt majd folytattam a dolgomat.
Elvileg ismerkedünk Alexel tehát random kérdéseket tett fel mintha nem tudna semmit róla.Elég vicces szituációk keletkeztek emiatt.Be kell vallanom egész jól éreztem magam az első próbámon.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
𝖇𝖑𝖆𝖈𝖐 𝖙𝖆𝖑𝖊𝖓𝖙 /𝖇𝖞: _𝖛𝖆𝖑𝖆𝖐𝖎𝖛𝖆𝖌𝖞𝖔𝖐_/×BEFEJEZETT×
Hayran KurguSZIASZTOK! részlet: "...pupilláid olyan nagyok Hogy átesek majd rajtuk egy jó nagyot És te nevetsz rajtam Mert a világ neked semmi. -kezdett el énekelni mire én a nyakába tettem a kezem és a vállára hajtottam a fejemet. -És a pupilláid olyan szépek ...