A történet főszereplője a nagyszájú Tessa, aki iskolát vált, ugyanis elege van az érdekemberekből és a mindenkit lenéző menő csávókból. Hirtelen csöppen bele egy híres, de annál inkább szórakoztatóbb baráti társaságba, melynek egyik oszlopos tagja...
Egy kis bájcsevej az igazgatóval és a szükségesnél nyolcvanszor több idő eltöltése után egy bőrfotelben, végre szabadulunk George-dzsal az apró irodából. De nem bánom, mert szerencsére ezen is túl vagyunk. Soha többet nem látom már ezt a börtönt, ahogy a nyomorék diákokat sem.
- Még most körbe nézhetsz utoljára, de remélem azért nem sírod el magad. - szólal meg apa tettetett támogatással és megértéssel.
- Nem vagy vicces. - válaszolok, de alig bírom visszatartani a nevetésem. Gyűlölöm ezt a helyet.
- Amúgy komolyan. Miért ilyen rohadt para ez az épület? - néz körbe a már napok óta kiüresedett folyosón.
- Én mindig is mondtam neked George, hogy ez egy sikátor, csak te nem hitted el nekem.
- Soha többet nem kételkedem benned.
- Szavadon foglak. - vágom rá, mire röhögve öleli át a vállam a kijárat felé terelve.
- Tűnjünk innen!
És eltűntünk. Bár remegő gyomorral ültem be az autóba, hisz akkor még nem tudtam, hogy mi fog rám várni a következő gimimbe, de ezt az érzést egyből elnyomta a belülről fakadó nyugodtság, miszerint végleg vége. Soha többet nem kell találkoznom ezekkel az emberekkel. Mindent tiszta lappal kezdhetek, és szerezhetek normális barátokat. Élhetek normális életet.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Igen, tudom, hogy állandóan változtatom a prológust, de most több, mint egy évvel később sikerült végre úgy megírnom, hogy tényleg tetszik. Szóval esküszöm, hogy ez volt az utolsó változat XDD
![MINDEN EGY BECENÉVVEL KEZDŐDÖTT [BEFEJEZETT]](https://img.wattpad.com/cover/174411805-64-k288554.jpg)