MINDEN EGY BECENÉVVEL KEZDŐDÖTT [BEFEJEZETT]

IV. Sophia

TESSA

Szombat reggel van, és én azon gondolkodom, hogy mégis mi volt az a beszélgetés tegnap Jackkel.
Nem értem, hogy miért tudtam neki megnyílni ilyen hamar, és elmondani neki az egész sztorit, mikor eddig a rokonaimon kívül senki sem tudott a teljes igazságról. De ami ennél is jobban megdöbbentett, hogy miután kisírtam a lelkemet, pár óra múlva apa ébresztett fel, majd elmondta, hogy találkozott Jackkel, és hogy szerinte jó srácnak tűnik.
Ezzel nem is lenne semmi baj, ha apu nem féltene a világon lévő összes hímnemű egyedtől. Úgy tűnik, körülöttem mindenki oda van érte...

Úgy döntöttem, inkább hagyom a francba a gondolataimat, mert most per pillanat a hasam fontosabb. Lerobogok a lépcsőn, majd leülök apa mellé az asztalhoz.

- Jó reggelt!

- Jó reggelt kicsim! Figyelj, nem is tudom, akarsz beszélni a tegnap történtekről? Tudom, hogy rossz volt így felnőnöd anya nélkül, de...

- George! - vágok bele gyorsan a mondandójába - Nézd, volt, amikor úgy éreztem, hogy jó lenne, lenne mellettem egy anyaféle, de semmiképpen sem ő. Gyűlölöm, mert elhagyott téged és engem a saját önzősége miatt, de így volt a legjobb! Te vagy a világon a legjobb apuka, es mindennél jobban szeretlek! Az meg egy pillanatra se merjen megfordulni a fejedbe, hogy nekem rossz volt a gyerekkorom!

- Én is szeretlek kicsim. - mondja apa, miközben próbál erősnek tűnni, de látom, hogy meghatotta a mondandóm.

- Viszont...

- De tudtam, hogy fog jönni egy viszont is! - kiált fel nevetve.

- Bemutatod még hétvégén nekem a barátnődet! - apa olyan döbbent arcot vágott, hogy esküszöm, videóra kellett volna venni. - Ne kérdezd, hogy hogyan jöttem rá, a lányod vagyok, és feltűnt, hogy mostanában a szokottabbnál is boldogabb vagy, és nem túlóra miatt jössz később haza! Azt is tudom, hogy azért nem mondtad el eddig, mert féltél, de erre semmi szükség, én lennék a legboldogabb, ha végre találnál magadnak egy normális nőt!

- Oké-oké, ne folytasd, mert még elpirulok. -mondja nevetve apa, majd komolyabbra vált - köszönöm, ez sokat jelent nekem! Viszont...

- Basszus apa! Ezt én szoktam!

- A vacsorán ott lesz Jack is!

- George te nem vagy normális, köztünk nincs semmi!

- De lesz. - vágja rá.

- Az eszem megáll... most komoly a saját apám shippel engem egy fiúval? Ki vagy te? - kérdezem megdöbbenten, és az igazat megvallva, csak egy kicsit játszottam rá.

- Úgy tűnik. Én sem értem magamat. - válaszol szórakozottan.

- Ahj. Oké! De jegyezd meg Wild! Ezt még visszakapod!

- Ne fenyegetőzz a nevemmel, tőlem van a sajátod is! - szerintem mindenkinek leesett, hogy kitől örököltem a stílusom.

Legalább az már biztos, hogy bírja apa azt a rókaarcút...

○○○

Nokedli💔: Ma pláza?

Rántotthús💘: Egy óra múlva?