A történetek szólhatnak bárkikről. Kevés esetben egyezik meg a valósággal.
!!!TILOS A KÖNYVEMBEN LEVŐ BÁRMELYIK TÖRTÉNETET LEMÁSOLNI!!!
Nagy valószínűséggel E/3-ban fogok írni. Ritkább lesz az E/1-ben játszódó sztori.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
/True Blood/
Magabiztosan léptem be a Kéjvágy ajtaján, a fekete csizmám kopogott a kövön. Elsőnek egy szőke hajú nőt pillantottam meg a pult mögött ácsorogva.
-Zárva vagyunk.-kiáltotta oda, majd folytatta a pult takarítását. Tettem felé pár lépést.-Mondom zárva vagyunk!
-Eric Northmant keresem. Elvileg az egész kóceráj az övé. Hol van?-a nő a pult alatt matatott, valószínűleg fegyver után.-Én a helyedben nem tenném.-majd megvillantottam hegyes fogaimat és a sárga szemeimet. Megijedt.-Jól van drága. Hogy hívnak?-a szemébe néztem és a választ már el is kotyogta.
-Ginger.-reszketett. Fura vámpíroknak dolgozik, de fél. Eric és Pam biztos megbabonázta.
-Na Ginger megkérdezem újra. Hol van Eric?-Ginger már nyitotta kinyitotta volna a száját mikor, az egyik ajtó kivágódott. Majd megjelent végre a férfi akit kerestem, persze mögötte ott volt az ivadéka is.
-Ne csesztesd az alkalmazottamat Evangeline.-az agyaramat visszahúztam és bájosan fordultam az ötös körzet seriffjéhez.
-Ugyan mi csak beszélgettünk. Ugye Ginger?-a nő reszketve bólintott, majd elszaladt.-Eric örülök, hogy újra látlak. Te pedig csak Pam lehetsz.-utaltam a mögötte álló szőkére.
-Ki ez a ribanc?-kérdezte Pam, Northmanre nézve.
-Ácsi kis anyám. Még egy ribancozás és úgy beleharapok a vámpírseggedbe, hogy nem éled túl.-Pamela elsőnek meglepődve nézett rám, majd aztán haragosan.-Nocsak Eric nem meséltél még rólam, a drága kis ivadékodnak? Meglep.
-Evangeline, mi a francot akarsz?-szólalt meg végre a seriff.
-Már az is baj, hogy látni akartalak?-a pulttól elléptem és a férfi felé sétáltam.-Ugyan édesem, te nem hiányoltál? Ó vagy várj csak, neked ott volt az a tündérke aki egyből lepattintott mikor visszanyerted az emlékezeted.-már nem a bár közepén álltam, hanem falhoz lettem szegezve.
-Ne vedd többre a szádra Eva.-morogta, milyen édes megvédi az ő kis angyalát. A keze a torkomon volt, egészen addig még, egy hirtelen mozdulattal alulra nem került. Elképedt az erőm láttán.
-Na mi az szép fiú, gyenge pontra tapintottam?-nem szólt semmit, de a morgása mindent elmondott.-Egyébként még mindig elég fincsi vagy.-hajoltam közel a nyakához.-Meg is ízlelnélek, de abba belehalsz.
-Ezt meg, hogy érted?-a vére hívogatott, de ellenálltam.
-Nem kell mindent tudnod Eric.-kacéran elmosolyodtam és még az sem zavart, hogy az ivadéka velünk van egy helységben. Pam mintha olvasott volna a gondolataimban, fogta magát és lelépett. A férfit elengedtem és arrébb léptem tőle.-Na jó, mivel jó szerető voltál elárulom, hogy hibrid vagyok.
