/The 100/
•Külső szemlélő•
Roan dühösen méregette a lányt. Sose hitte volna, hogy az a pillanat amiről kisgyermekként édesanyja mesélt neki bekövetkezhet. A férfi előtt egy amazon hercegnő "állt", aki sokkal többet ér, mint egy natblida. Ezt pedig Asgeda királya is tudta, ha pedig ez kiderülne még a trónfosztás is megtörténhet. Hisz Roan nem fekete vérű, csak egy olcsó kis király. Viszont az is igaz, amíg egy amazon nem találja meg az igazi férfit, akit neki szántak és nem hál vele, akkor addig ereje elzárva marad. Ennyi esélye van csak Roannek, ha párbajra kerül a sor, hogy a leány még nem találta meg az igazit. Asgeda királyának jártak a fogaskerekei, hogy vajon elmondja-e Wanhedának vagy a népnek. De végül is arra jutott, hogy elég, ha Clarke tud egyenlőre róla. Odament a szőkeséghez és karon ragadva elhúzta a tömegtől egy csöndesebb helyre. Nagy levegőt vett és belekezdett.
-Clarke, a lány aki kint van egy amazon hercegnő.-Clarke furcsán nézett Roanre, hisz úgy hitte az amazonok csak legendák. Majd várta, hogy folytassa.-Bármikor elveheti tőlem a trónt. Wanheda, kint a lány sokkal többet ér mint egy fekete vérű. Hisz az amazon hercegnő mindenki fölött áll.
-Ha kiderülne mi ő meglehetne akadályozni valahogy a trónfosztást?-kérdezte Wanheda, majd a király elmondta azt a keveset, amit tud róla vagyis amit anyja annak idején elmesélt neki.
-Szerencsénk lehet, ha még nem találta meg az igazit és nem hált vele. Mert addig akár annyira erős mint egy falevél, bár ezt erősen kétlem, annál szívósabb. De valahogy még mindig nem tűnik úgy mintha ereje teljében lenne.-Clarke figyelmesen hallgatta Roant.-Ezt pedig ki lehetne használni.
-És, ha nem érdekli, hogy királynő legyen?-vonta fel szemöldökét a lány.
-Akkor szövetségünk megmarad, és az égiek még mindig a tizenharmadik klán lesz.
- - -
Clarke és Roan még mindig távol voltak, de éppen rájuk lehetett látni. Láttam a férfin, hogy dühös csak nem értem, hogy a jelenlétem miatt vagy csak a vérem miatt. Az utóbbiról pedig még mindig nem tudtam semmit. Majd elvezettem róluk a tekintetemet és a vas ajtót figyeltem, hogy mikét tudnám újra nyitásra bírni és elszökni azon keresztül. Arra eszméltem föl, hogy a rönk amin ülök megmozdul. Bellamy ült le mellém.
-Kérlek eszedbe, se jusson megszökni.-suttogta annyira, hogy csak én halljam. Megráztam a fejem, ezzel azt hazudva, hogy semmi ilyen nem járt a fejemben. Majd meghallottam egy édes hangot. A férfi fölnevetett és esküszöm az élő Istenre, hogy még ilyen aranyos nevetést életemben nem hallottam.-Nem tudsz átverni T/N.
-Semmi ilyen nem jutott eszembe.-mentegetőztem, de én is elnevettem magam ezzel pedig lebuktam. Majd amikor a férfi nem rám nézett, hanem a távolban álló Clarkeot és Roant pillantotta meg, akkor kihasználtam a lehetőséget és jól megnéztem Bellamy arcát. A szeme alatt volt egy kisebb seb, ami úgy tűnt, hogy még friss és látszott, hogy nem mostanában látott az arca borotvát. De még így is olyan kisfiús volt. Erre a gondolatra elmosolyodtam, Bell pedig ezt a pillanatot választotta, hogy ismét rám nézzen. Tekintetemet gyorsan elkaptam róla és elpirultam.
-T/N beszélhetnénk veled, a két férfi nélkül?-sétált oda hozzánk Clarke, mikor már legyőztem a zavaromat és felnéztem. A kérdésére csak bólintottam, majd amikor megpróbáltam felállni Bellamy elkapta a karom és úgy segített, hogy talpon tudjak maradni.-Neked is jönnöd kell Bell.-gyorsan odaszóltam a két velem érkező férfihoz, hogy maradjanak itt. Clarke mögött sétálva mentünk, be az "épületbe". -Meg kell ígérnetek, amit itt elmondok, addig nem adhatjátok tovább amíg én vagy Roan meg nem engedjük.-Bellamy lassan odasétált velem egy kanapéhoz, és helyet foglaltunk rajta.
-Rendben.-ötletem sem volt, hogy miről lehet szó. De úgy látszik a szőkeséget sem kell győzködni, hogy mondja el.
-Szóval T/N, te tényleg nem tudod, hogy mitől sárga is a véred?-fejemet nemlegesen ráztam.-Hát ez érdekes. Roan azt mondta, hogy te egy amazon hercegnő vagy.-ahogy kiejtette száján azt a pár szót, teljesen elképedtem. Egyrészt nevetséges volt, másrészt a családom ahonnan jöttem átlagos emberek voltak, nem pedig amazonok.
-Ezt kifejtenéd nekem?-biztos, hogy nem ennyi van. Wanheda száját harapdálta, majd újra megszólalt.
-Ismered a sötét vérűeket?-bólintottam, mikor kicsi voltam az idősek meséltek olyan emberekről kiknek a vére fekete volt.-Roan azt is mondta, hogy te rangilag felettük állsz. Ami annyit tesz, hogy elveheted a királytól a trónt. Viszont attól, hogy amazon vagy a párbajra még köteles vagy.
-Van még valami?
-Muszáj leszek megkérdezni, szűz vagy még?-még egy kérdés amin meglepődtem. Ismét a fülemig pirultam.
-Őőő..igen. De miért fontos ez?
-Az amazonoknak addig nem lesz meg a teljes erejük, még azzal a fiúval vagy férfifal nem fekszenek le, akit az élet nekik teremtett.-a döbbenet kiült a képemre. Annyira abszurd volt az egész.
-Kérlek mond, hogy csak viccelsz?!-kész poén volt az egész. Amit nem is hittem el.
-Nyugodj meg. T/N, minket inkább csak az érdekelne, hogy megakarod szerezni a trónt Roantől vagy sem.-nyugtatott Clarke. Majdnem rávágtam, hogy nem mikor eszembe jutott valami.
-Egy feltétellel, nem állok ki a király ellen párbajozni.-Wanheda feltartotta kezét jelezvén, hogy várjak majd eltűnt. Pár perc után jelent csak meg Roannel az oldalán.
-Mi lenne a feltétel?-ült le velem szemben a férfi egy székre.
-Hallottam a néptől, hogy klánok vannak a Földön, akik mind szövetségesek. Szeretném, ha a népem akik a bunkerben vannak legyenek a tizennegyedik klán. Ha ezt megteszed nekünk, békén hagylak én és a népem is.-a férfi késéhez nyúlt, majd a penge élét végighúzta tenyerén.
-Vérrel kössük egyességünket. De, ha a néped embert öl, ráadásul az enyémeket, megfogom torolni és a szövetség felbomlik, de ez igaz az én népemre is. Nos?-nyújtotta felém kését, én pedig érte nyúltam és megvágtam vele a tenyerem. A férfi véres kezét emelte, én pedig kezet fogtam vele, ezzel pedig a szövetségünk létrejött.
- - -
A szövetség megkötése után Clarke, megkérte Bellamyt, hogy kísérjen el engem és az embereimet a bunkerünkhöz. Még élelmet is kaptunk, bár nem sokat, de amennyien maradtunk kihúzzuk vele egy darabig. Mikor a bejárathoz értünk George és Mike az étellel együtt bementek, én pedig kint maradtam Bellamyval.
-T/N ha van valami baj ezen eltudsz érni főként engem, de Arkadiát is.-nyújtott oda nekem egy adó-vevőt amit megköszöntem neki.-Vagy, ha csak beszélgetni akarsz, bármikor szívesen idejövök.-mosolyodott el, rájöttem, hogy nagyon tetszik mikor mosolyog, olyan édes olykor.
-Észben tartom Bellamy, köszönöm még egyszer.-majd tőlem nem megszokottan, felpipiskedtem és adtam egy puszit a borostás arcára.-Szia.-elköszöntem tőle és eltűntem a bunkerben. Hiába volt olyan fagyos a találkozásunk, a végére még jól is sült ki.
Mikor a hírt elmondtam a népemnek, úgy tűnt senki nem ellenkezik. Szerintem mindenki örült, hogy így nyugtunk lehet. Ráadásul anélkül léphetnek ki a természetbe, hogy valami zűr történne. Este mielőtt ledőltem volna, aludni az adó-vevőt kezembe vettem és próbáltam a férfit elérni. Majd pár szót váltottunk és jó éjszakát kívántunk egymásnak.
*megjegyzés: valószínűleg egy amazon hercegnő egyik ilyen tulajdonsággal sem rendelkezik, de csak magát az elnevezést használtam fel. Szóval, mielőtt bárki nekem esne olvassa el és utána gondolja át, hogy megéri még beszólni.
VOCÊ ESTÁ LENDO
blackbird
FanficA történetek szólhatnak bárkikről. Kevés esetben egyezik meg a valósággal. !!!TILOS A KÖNYVEMBEN LEVŐ BÁRMELYIK TÖRTÉNETET LEMÁSOLNI!!! Nagy valószínűséggel E/3-ban fogok írni. Ritkább lesz az E/1-ben játszódó sztori.