A történetek szólhatnak bárkikről. Kevés esetben egyezik meg a valósággal.
!!!TILOS A KÖNYVEMBEN LEVŐ BÁRMELYIK TÖRTÉNETET LEMÁSOLNI!!!
Nagy valószínűséggel E/3-ban fogok írni. Ritkább lesz az E/1-ben játszódó sztori.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
/Chicago fire/
A chicagoi rendőrségen csend honolt. A legtöbb szerdával ellentétben igazán unalmasra és mozgás mentesre sikeredett. Ezzel ellentétben az 51-es körzetet többször riasztották. Persze Olivia nem panaszkodott, igazából szerette, ha munkába tudott temetkezni. Ráadásul úgy gondolta már Antonio is megunta, hogy az arcát kell néznie akárhányszor felpillant a monitorról.
- Oké Liv, mi lenne, ha fognád magad és beülnél a kocsiba, majd elhajtanál Severidehoz? Tudod csak, hogy kint legyél a levegőn mielőtt elalszol itt. - a lány nemlegesen rázta fejét.
- Az elmúlt egy órában beszéltem Kellyvel, alig tudtunk pár szót váltani már riasztották. - majd a nő elásította magát. - Bocsi. - száját azonnal eltakarta. Ez a csendes nap cseppet sem segített azon, hogy fáradt volt, bár mentségére szóljon az éjszakája nagyszerűen telt. Kelly furcsán "működik" egy mozgalmas nap után, ha hazaér még jobban bepörög, így este alvás helyett teljesen más elfoglaltságuk van. Eszébe jutott néhány kép a tegnapról és kaján vigyor ült ki a fiatal nő arcára.
- Sziasztok! - Lindsay nyomozó lépett be az irodába, amin Olivia és Antonio osztozkodott. - Hoztam ebédet. - azzal két jól becsomagolt ételdobozt tett le az íróasztalra.
- Istennő vagy! - kiáltott fel Olivia miután kibontotta gyrosát. Gyomra megkordult válaszként és neki esett, hogy éhségét enyhíteni tudja.
- Köszönöm. - a nyomozónő mosolygott, kezébe vette saját becsomagolt gyrosát és leült az irodai kanapéra. - Ez egy borzasztóan unalmas nap. - sóhajtotta, miközben kicsomagolta ebédét.
- Neked legalább nem kell Olivia nyúzott fejét nézned. - Dawson beleharapott megjegyzése után a hamburgerébe.
- Hé!
- Hagyd már Antonio, egyértelműen jó éjszakája volt. - kacagott fel Erin. A férfi igyekezett úgy tenni, mintha nem hallotta volna. Még nem szokott hozzá, hogy a kicsi Shay évek óta együtt van Kellyvel. Pedig már több mint hat éve volt rá.
- Neked is hé, nem kell kibeszélni a magánéletemet. - nyújtotta gyerekesen nyelvét a nyomozónőre. - Egyébként meg igen csodás volt. - Olivia is felnevetett. Ezután már nem szóltak egymáshoz, lassan befejezték az ebédet. A Shay lány már készen állt, hogy összepakol és hazamegy, nem sok értelmét látta már itt lenni. Az ajtón igyekezett kilépni, amikor Antonio elcsípte.
- Riasztást kaptunk, gyere. - Olivia kérdő tekintettel követte a férfit az autóig. - Ne nézz így, drogügylet miatt hívnak. Lehet előre lépés a múltkori ügyben. - a fiatal nő bólintott és szirénázva érkeztek meg lassan a helyszínre.
A ház ahova kihívták őket Chicago egyik rosszabb negyedében volt, ami nem lepte meg Oliviát. Az övére erősített tartóból elővette fegyverét, Antonio ugyanígy tett. Nyakába akasztott jelvényét kihúzta pólójából és közszemlére tette. A társa előre ment, berúgta a rozoga zsanérokon lógó faajtót és elkiáltotta magát.
- Chicagoi rendőrség, jöjjenek elő! - Olivia a stukkert kezében szorította, ezért történhetett meg majdnem, hogy az emeletre menet majdnem elsütötte. Fent nem drogosok vártak rájuk, hanem az 51-ek. Mindenki ott volt a laktanyáról.
- Te jó isten, azt akarjátok, hogy kinyírjak valakit véletlenül? - kiáltott fel a lány és a tartójába csúsztatta a fegyvert. - Ne ijesszetek meg, ha stukker van a kezemben. - néhányan felnevetettek, Kelly pedig előre lépett a tömegből.
- Szia kicsim! - a férfi a kantáros nadrágjában volt és a kék hosszú ujjú felsőjében. Közelebb lépett a lányhoz és gyengéden megcsókolta.
- Ti mit kerestek itt? - szólalt meg miután elvált párja ajkától. Körbepillantott, még Antoniora is ránézett, aki csak mosolyogva vonta meg a vállát.
- A helyzet az, hogy a fiúk nem engedtek el, miután rájöttek mit tervezek. - kezdett bele Severide, miközben zsebében kotorászott. Olivia újra kérdő tekintettel állt a lépcső mellett. Kelly lassan kihúzta kezét, amiben szorongatott valamit. - Remélem nem csinálsz belőlem nevetség tárgyát. - nevetett fel édesen a férfi, de már féltérdre is ereszkedett a lány előtt. Olivia szája hatalmas ó alakot formált és már azelőtt tudta válaszát, hogy Kelly feltette volna a kérdését. - Olivia Shay, hat éve mellettem vagy jóban rosszban, amiért nem lehetek elég hálás.
- Gyerünk Rómeó ne húzd az időt. - kiáltotta hátulról Hermann, Olivia felkacagott, ahogy a többiek is.
- Oké, oké Olivia Shay hozzám jössz feleségül? - a lány térdre borult és úgy bólogatott. Szemét elfutották a könnyek, szíve pedig kiakart ugrani a helyéről. Severide gyorsan kapcsolt és még időben a nő ujjára húzta a gyűrűt. Olivia közelebb hajolt és csak csókolta a férfit, aki most már hivatalosan is jegyese volt. Viszont neki meg így is volt egy meglepetése.
- Kelly, apa leszel. - suttogta a tűzoltó fülébe miközben ölelte. Így nem láthatta Severide reakcióját, aki elképedt és még nem fogta fel a hallottakat.
- Kelly! - az egyik társa megszólította, a férfi pedig végre kapcsolt. Felállt és magával húzta Oliviát is. Severide az 51-ek felé fordult és vigyora, amit arcára varázsolt majdnem körbe érte a fejét.
- Mi történt? - kérdezte Otis és Cruz, míg Olivia körbepillantott a csapaton és tekintete megállapodott nővérén, aki alig bírta visszatartani nevetését. Ő volt az egyetlen, aki tudta, hogy a lány várandós.
- Komolyan? Mármint teljesen komolyan? - Kelly végre megszólalt, csillogó szemekkel nézett menyasszonyára.
- Igen! - a férfi felkapta a fiatal Shayt és megpörgette a levegőben, majd letette.
- Na jó Severide, avassatok be minket is, mégis mi történ. - morgott Hermann, Casey és Mills között állva. Kelly szembe állt az 51-ekkel.
- Olivia nem csak igent mondott, hanem babát is vár. Apa leszek! - Kelly majd kiugrott bőréből miközben a többiek gratuláltak nekik. Majd a góré felvette ötletként, hogy a laktanyán folytassák az örömködést. Így indult vissza mindenki az 51-es laktanyára. A többiek már az ebédlőben voltak, de Kelly és Olivia még az autóknál álltak. - Tudod, ha ezt hamarabb tudom meg, akkor tegnap sokkal gyengédebb lettem volna. - Olivia a férfi borostás arcára simította kezét.
- Ugyan, szeretem amikor olyan vagy. - két kezét most már Severide nyakához vezette fel és megfogta a gallérját és magához rántotta. Vadul esett a férfi ajkainak, aki igyekezett viszonozni ezt. Olivia lassan elhúzta fejét és újra megszólalt. - Tudod kiakarom még élvezni a sok általad kapott orgazmust, amíg lehet. Egyébként is a doki megmondta, hogy egészséges és a babának sem lesz semmi baja. Ne aggódj, te csak maradj az ágyban ugyanaz a csodás bepörgött szerető. - Olivia még lehelt egy újabb csókot a férfi ajkára. Igyekezett lehűteni izgalmát több-kevesebb sikerrel és az sem segített, hogy Severide keménységét is érezte.
- Vajon a többiek megharagszanak, ha most elvinnélek a szobámba és magamévá tennélek? - morogta Kelly a lány fülébe, Oliviát a hideg rázta, ahogy megérezte a leheletét.
- Tartogasd, ezt a lelkesedést estére. - bár szívesen egyezett volna bele az ötletbe nem tehette, bent vártak rájuk. - Most pedig, ha nem akarod, hogy a fiúk gúnyt űzzenek belőled akkor lohaszd le a merevedésedet édes. - a menyasszony kacagva lépett el párja mellett és ment be az étkezőbe. Kelly csak néhány perccel később lépett be utána.
Az 51-ek egy tortát rendeltek a jegyesség megünneplése miatt, meg néhány italt hozattak a Molly'sból, ami viszont már Olivia számára egyáltalán nem volt fogyasztható, így a lány az almalénél maradt. A hosszú asztalnál Kelly és Olivia egymás mellé ültek, míg a nő a tortaszeletet ette, addig Severide a combjára simuló kézen levő gyűrűvel szórakozott. Határozottan boldog volt. Ezután már csak akkor lesz még boldogabb, ha kisfiát vagy kislányát kezében tarthatja.
