A történetek szólhatnak bárkikről. Kevés esetben egyezik meg a valósággal.
!!!TILOS A KÖNYVEMBEN LEVŐ BÁRMELYIK TÖRTÉNETET LEMÁSOLNI!!!
Nagy valószínűséggel E/3-ban fogok írni. Ritkább lesz az E/1-ben játszódó sztori.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A kedvenc sütimet fogyasztottam, amit a színészeknek fenntartott asztalról csórtam, közben pedig elmélyülve néztem a barátaimat miképp válnak egybe a karaktereikkel. A fiúk szerettek behozni a forgatásra és a munkatársaik se panaszkodtak a jelenlétemre. Ha tudtam segítettem bármiben.
A fiúk a jelenet befejezésével, egy fürdőnadrágban vizesen rohantak hozzám.
-Ne gyertek közelebb!-kiabáltam rájuk, miközben a terem legtávolabbi sarkába húzódtam. Megálltak egy kivételével.
-Ugyan ez csak víz.-nevetett Toby és közelebb jött.
-Ha teszel még egy lépést, esküszöm mindenre ami szent, de megfoglak ütni.-fenyegettem meg. De ő nem hallgatott rám. Mielőtt lecsapott volna rám, lábammal előre lendítettem és eltaláltam a nemesebbik testrészét. Mögötte a barátai szakadtak a nevetéstől. Szegény a fájdalomtól összerogyott.-Bocsi Hemingway, de én szóltam.
-Ez szép volt T/N!-emelte pacsira a kezét Chace, amibe készségesen bele is csaptam. Majd a többiek is fel emelték a kezüket. Mikor Sebastian következett volna, megbuktam valakinek a lábába és Stan utánam kapott mielőtt közelebb megismerkedtem volna a padlóval.
-Köszi, hogy nem hagytad, hogy megízlelhessem a földet.-próbáltam minél hamarabb kibontakozni a karjaiból. De ahogy belenéztem a kék szemeibe már nem volt annyira sürgős.
-Ugyan.-talpra állított. Zavartan arrébb sétáltam tőle, egészen Steven mellé. Mikor senki nem figyelt már rám Steven odahajolt hozzám.
-Kicsit sem jön be neked, mi?-utalt arra, hogy kicsit sokáig időztem Seb karjaiban miközben az arcát bámultam.
-Dehogy.-hevesen ráztam a fejem, de láttam, hogy Strait nem hisz nekem. Mosolyogva ment a saját öltözőjébe. Mindenki lelépett, hogy átöltözzön, addig a telefonommal próbáltam elfoglalni magam. Alighogy elhelyezkedtem kényelmesen a kanapén, üzenetem jött.
Steven: El kéne egy kis segítség, gyere gyorsan.
Elsétáltam az öltözőkhöz, de mikor odaértem teljesen elbizonytalanodtam. Elfelejtettem melyik Steven-é. Reménykedve benyitottam a nyolcasba, de ott nem az fogadott amire számítottam. Egy csupasz fenék került a látókörömbe. Azonnal megfordultam.
-T/N?! Mit keresel itt?-hallottam meg Sebastian hangját, magamat pedig elátkoztam, hogy miért pont hozzá sikerült betérnem.
-Öhm Strait írt, hogy segítenem kell neki. Na de az ajtót eltévesztettem. Bocsi.-örültem, hogy háttal álltam neki, mert így legalább nem láthatta a lassan paradicsom piros arcom.
-Az ötös az övé.-mondta, de hallottam a hangján, hogy nem haragszik amiért rátörtem.
-Akkor megyek. Tényleg bocsi.-majd azzal kiléptem az ajtón és becsaptam magam után. A folyosón már ott áll Toby is Taylor akik fura pillantással méregettek.-Ne szóljatok egy szót se, kérlek.-majd aztán végre a jó helyre mentem.
***
A srácok úgy gondolták, hogy mivel a héten nincs több forgatás ezért ma tartanának egy kis bulit. Taylor lakásán tartják majd, én fogok felelni a női vendégekért a fiúk pedig minden másért. A buli előtt egy fél órával érkeztem meg a lányokkal Taylorhoz. Hiába csak egy kis buli lett tervezve, mi szépen kicsíptük magunkat. Én leginkább Sebastian miatt. Reménykedtem benne, hogy bármi is történt ma az öltözőjébe, attól még lesz egy kis kedve hozzám.
-Fiúk!-elkiáltottam magam, ahogy beléptünk az ajtón. Kiözönlöttek a konyhából és mint normális férfiak végigmértek minket.-Hohó, csukjátok be a szátok, mert a lábatok alatt a nyáltócsa egyre nagyobb.-a lányok elléptek egy-egy sráchoz, majd lassan megindult a buli. Charlotte-nak odaszóltam, hogy lepihenek egy kicsit mert már a lábam oda. Már nem tudom mennyi ideje táncolhattunk, de azt tudom, hogy én kifáradtam, viszont ő még jól bírta.
-Dögös vagy!-szólt valaki hozzám miközben egy alkoholnak nevezett valamit ittam. A hangirányába fordultam és megláttam Sebet az ajtófélfának dőlni.
-Te nem sörpongozol?
-Egy ideig azt tettem, majd egy dögös vörös elkezdett táncolni és nem tudtam koncentrálni.-most már közelebb jött.-Neked meg kéne tiltani, hogy ilyen ruhában úgy táncolj, ahogy odakint tetted.
-Igazán?-látszott Stan-en, hogy már bőven ivott.
-Ó, igen. Ráadásul volt egy olyan érzésem, hogy ezzel üzenni akarsz. Mi lenne az üzenet kicsi T/N?-alig pár centi választott el minket. Ha esetleg megbuknék akkor simán megtudnám csókolni.
-T/N, Sebastian gyertek üvegezni.-rontott be Chase a konyhába, majd csak később vette észre, hogy valami közepén tartottunk éppen. Az alkoholtól és Seb szavaitól magabiztosan, Stan előtt fenék rázva mentem a nappaliba.
Körben elhelyezkedve, a jobb oldalamon Charlotte ült, míg a balomon Toby. A feladat egyszerű volt, nem hagyományos üvegezés volt. Mindenki csak egyszer választhatta a felelszet, ha meg azt kilőtte akkor már csak a merés maradt. Ha valaki nem tett meg valamit, akkor valamilyét le kellett vennie.
A játék felénél jártunk mikor az üveg ismét engem választott. Bryan találhatta ki, hogy mi legyen a feladatom. Eddig mindent bevállaltam és a többiekkel ellentétben engem még takart ruha.
-Oké T/N. A feladatod pedig, hogy a két oldaladon ülő közül. Az egyiket meg kell csókolnod míg a másikon hagynod kell szívásnyomot.-nem gondolkoztam sokat Charlotte-hoz hajoltam és lesmároltam. A fiúk sóhajtottak mikor elváltam a lánytól.
Majd Toby felé fordultam, arcán hatalmas vigyor terült el. Nyakához hajoltam majd szívni kezdtem. Mikor végeztem adtam rá egy puszit majd a többiek felé fordultam újra. Pörgettem az üveg szája a félmeztelen Sebastian felé mutatott.
-Stan, hét percet bírj ki velem az egyik szobába bezárva. Meg mered?-az alkohol beszélt belőlem, de közben megreménykedtem, hogy belemegy.
-Simán.-majd felállt és a kezét nyújtotta, hogy engem is felsegítsen. A kis csapatunk fütyülni kezdett, én pedig Taylorhoz fordultam, hogy az egyik szoba kulcsát kérem meg, hogy az időt figyelje. Készségesen kezembe nyomta a vendégszobáét. Felslisszoltunk az emeletre, majd magunkra is zártam. Megfordultam majd Sebre vezettem a tekintetemet.
-Huncut vagy, T/N.-ingatta a fejét, ahogy közeledett felém.
-Mit szeretnél csinálni?
-Szerintem te pontosan tudod, hogy már mit kéne tennünk.-azzal a lendülettel ölébe kapott és az ajtónak nyomott. Vadul csókolt, olyan volt mintha teljesen ki lenne éhezve.
-Tán telhetetlenek vagyunk Sebastian?-kaján vigyorra húztam az ajkam.
-Nem is tudod mennyire. Szerintem az a hét perc kevés az egész estémet a tested bebarangolásával akarom tölteni.
