Vampire knight Jessica's Story HUN

Huszonhatodik fejezet: Rózsás élet

Mintha minden csak most kezdődne...
Mintha újjászülettem volna.
Mintha eddig halott lett volna a lelkem.
Egy testben élni lélek nélkül...
Nem könnyű.
Boldogság melege tükrözi az életemet.
Zero...eddig hogyhogy nem vettem észre őt?
Bár ő sem vett észre soha...
Soha sem leszek neki olyan fontos, mint a nagy ő-je.
Mert az nem én vagyok.
Sejtem...Tudom! Érzem a jövőt. Az álmaimban meglátok mindent.
Az utolsó álmom arról szólt, hogy Zero a karjaiban tart és egy kardot szakít ki a szívemből.
Ennyibe vajon bele fogok halni?

-Minden rendben? Min gondolkodsz?
-Semmin.
-Persze...
-Mi legyen a nevük?
-Te választasz.-mondta Zero.
-Akkor...A kislány legyen Diana és a fiú pedig nem tudom.
-Mit szólnál a Nathanielhez?
-Legyen.
-Jó.
-Szerinted mellettük majd szépen lassan elfeledjük egymás szerelmét?
-Én soha.
-Én sem.
-Még, ha muszály, akkor se taszíts el!
-Nem foglak.

Bár ő is látná...Látná amit én.
Milyen érzés lesz majd elveszíteni engem?
Mélyen a szemembe nézett aztán a kezével végigsimította az arcomat.

-Ne nézz rám így! Mosolyogj már! Örülj.
-Sajnálom.-mondtam.

Ő végig mosolygott. Képes rá és mindíg is képes volt csak nem lelte meg a boldogságot.
Én lennék neki az a boldogság?

-Gyere menjünk!-fogta meg hirtelen a kezemet és az egyik gyermekemet a kezébe vette.
-Oké!
-Diana...Gyünyörű lányod van.
-Lányunk. Ő a tiéd. Jó apja leszel.
-Lányunk...

Ki is mentünk a szobánkból. Lementünk az emeleten ahol összefutottunk Eathannel.

-Na csak nem rájöttél ki tetszik igazán?
-Eathan...

Castiel mondta is nekem, hogy elvileg Eathannek tetszek...
Ez miatt nem beszéltem vele

-Mit akartok?-kérdezte tőlünk.