10. Fejezet (Ethan)

209 12 0
                                    

Amikor megláttam Destinyt megdöbbentem.
Egyáltalán nem hasonlított önmagára. Az arca sápadt volt, mintha beesett volna, az ajkai szárazak voltak, a haja pedig elveszítette a tartását. Egész testében remegett, de amikor meglátott mosoly jelent meg az arcán.
-Jól vagy. - jelentette ki halkan.
-De te nem. - mondtam a tényt.
Ashley csúnyán nézett rám. Nikolai a fejét rázta. Dominic nem is törődött velem. Leült Destiny mellé, majd a mellkasára vonta, átkarolta és a vállát simogatta, mintha felakarná melegíteni.
-Csak fáradt vagyok. - jelentette ki. - A testem túl gyorsan regenerálódott, de jól vagyok. Kicsit fázom, de a nagy mamlasz bátyám melege jól esik.
-Ez a nagy mamlasz távozni fog, ha így beszélsz róla. - szúrta közbe Dominic.
Destiny még szorosabban bújt hozzá.
-Ki tette azt veled? - kérdezte.
-Sajnos nem tudjuk. Ash nem sokat tudott kiszedni a démonból, valaki azért bérelte fel, hogy megöljön.
-Ha megtudom ki az, megnyúzom és megetetem vele a beleit. - morogta.
-Egy párnát nem bírnál felemelni. - horkant fel Mina. - Szarul nézel ki. - tette hozzá.
-Kösz, hogy emlékeztetsz rá. - nyafogta Destiny.
-Szívesen, bármikor.
-Meglep, hogy még itt vagy. Azt hittem rég elhúztál innen. Képzeletben már a hajadnál fogva vonszoltalak vissza. - vállat vont. - Sajnos nem minden álmunk válhat valóra.
-Ribanc. - morogta Mina.
Destiny mosolygott.
-Köszönöm, hogy megmentettél rózsám. - mondtam neki őszintén.
-Ez a dolgom. - mondta ő.
-Igazából elég lenne ha csak magadra kellene vigyáznod, sajnálom, hogy miattam használnod kellett az erődet.
-Ethan, ne sajnáld. - mondta összehúzott szemöldökkel. - A családom része vagy, és egy igazi család megóvja a szeretteit bármi áron. Ráadásul, nem hagynám, hogy Nikolainak a testvére nélkül kelljen élnie.
-Köszönöm, angyalka. - mondta Nikey.
-Mi lesz most? - kérdezte Ash.
-Megtaláljuk azt a személyt aki bántani akarta Ethant és végzünk vele. - mondta határozottan Nik.
-Te csak szépen maradsz azon a tökéletes fenekeden. - korholta Destiny. - Már ember vagy. Nem hiheted, hogy harcba engedlek.
-Angyalka, az öcsémről van szó. Ebbe nincs bele szólásod.
-Nikolai Zharkov! - csattant fel Destiny. - Ha még egyszer elakarod venni a szavazati jogaimat, akkor az Istenekre esküszöm, hogy megjárod!
-Mit teszel velem?
-Bezárlak egy sötét verembe és addig nem engelek ki, amíg a megbízó életben van.
-Fenyegetés? - ült közelebb Nikolai.
Destiny kuncogott, majd elengedte a bátyját és Nikolaihoz bújt. Felnézett rá, ajkai csak pár centire voltak Nikolaiétól.
-Ígéret. - suttogta, majd megcsókolta a bátyámat.
-Fúj. - nyögte Mina.
-Ne szóld le amíg nem próbáltad. - mondta Destiny a csók végén. - Elvette már a szüzességed, Ethan? Vagy még nem barátkoztatok össze annyira?
Minara néztem.
Fülig pirult.
-Nos, válaszolnod sem kell. Az arcod pirosságából arra következtetek, hogy Ethan nem nyúlt hozzád.
-Nem mindenki olyan őrült szex mániás, mint te! - vágott vissza Mina.
-Majd az leszel, ha egyszer végre kipróbálod.
-Des, szerintem ezzel nem kellene húznod Minat. - szólt közbe Dominic. - A mai világban már érdem a szüzesség.
-Persze, az. Viszont, Ethannek nem lehet ellenállni. Ráadásul Minanak szüksége lenne már egy jó szexre, hogy ne legyen ilyen prűd és karót nyelt.
-Azt a karót nyugodtan feldughatod magadnak. - morogta Mina.
-Tudod, kedvellek Mina. - mondta oda nem illően Destiny.
-Én nem. - csattant fel eperke.
-Majd fogsz. - nevetett Destiny. - Nikolai az elején nem bírt elviselni. Egy felszínes, önző ribancnak gondolt. De aztán elkezdett megismerni, majd megkedvelni.
-Tény ami tény, elég nehéz volt elviselni téged az elején. - mondta kedvesen Nikolai.
-Nem sok ember tudja kezelni különleges természetem. - vont vállat a rózsám.
-Hogy tudtál bele szeretni egy olyan emberbe, akit utálsz? - nézett Mina a bátyámra.
-Amikor elsőnek megláttam, már akkor tudtam, hogy vagy megölöm vagy bele szeretek. Fokozatosan történt, minél több dolgot mondott el magáról, minél jobban megismertem annál jobban szerettem.
-Végezned kellett volna vele. - morogta Mina.
-Nem tudtam volna megtenni. Az elején amikor megtudta mi vagyok, nem félt tőlem. Csak mindig emlékeztetett arra, hogy félig ember is vagyok. Amikor azt mondtam, hogy démon vagyok, ő azt felelte, hogy de...
-Félig ember is. - suttogta szeretet teljesen Destiny.
-Mégis hogy bánthattam volna egy olyan embert aki hitt az emberségemben, olyan helyzetekben, amikor én nem?
-Napról napra egyre emberibb vagy nekem, Destiny.
-Megtisztelő.
-Azt hiszem mára ennyi elég lesz. - szóltam közbe. - Rózsám, biztos éhes vagy, hozzak neked valamit enni?
-Nem fogok a szobámba gubbasztani, Ethan. Igen, éhes vagyok, viszont a két tökéletes lábamon letudok menni az ebédlőbe, de azért köszönöm.
Nikolai felállt. Destiny lassan kimászott az ágyból, majd talpra állt. Óvatosan bólintott egyet magának, mintha megerősítette volna a gondolatát, hogy képes rá.
Nagy levegőt vett, majd elindult. Két lépést tett meg, amikor a lábai nem bírták tovább, és zuhanni kezdett.
Nikolai gyors reflexeinek köszönhetően nem a padlón landolt, hanem a bátyám mellkasán.
-Jól vagyok. - nyögte Destiny.
-Fent kellene maradnod. - mondta aggodalmasan Nik.
-Nem. Jól vagyok. Le akarok menni.
Nikey bólintott, majd felkapta Destinyt.
Destiny az elején vissza akart vágni, de végül csendben maradt. Nik mellkasához bújt és mosolygott.
-Szeretlek, Nikolai Zharkov.
-Én is téged, angyalka. Én is téged. - mondta Nik, majd kiment az ajtón.
-Eszünk? - kérdezte Ash Dominicot.
-Ez kérdés? - nevetett Dom, majd megfogta a nővérem kezét, aki villantott.
-Együtt vannak? - kérdezte Mina.
-Nem. - nevettem. - Ashley nem keres kapcsolatot, és Dominic sem. Ők csak barátok lettek. Megértik egymást.
-Szóval dugnak. - mondta.
-Lehet, de ezt Destiny nem tudhatja meg mert megölné őket.
-Miért? - nézett fel rám.
-Eperke, csak gondolj bele. Van egy bátyád és egy legjobb barátnőd, akik a hátad mögött szexelnek. Nem esne rosszul?
-Nincs bátyám. És ha már itt tartunk barátaim sincsenek.
-Csak elméleti kérdés volt, Mina. - nevettem.
-Oké, ha elméleti kérdés, akkor igen, valószínüleg nagyon rosszul esne.
-Na látod. Ha véletlenül van köztük valami, akkor Destiny soha nem tudhatja meg. Fájna neki. Dominic pedig soha nem akarná ezt.
-És ha Dominic számára Ashley lenne a boldogság? - kérdezte. - Akkor megint ott járunk, mint mindig. Destiny egy önző kis ribanc, akinek a saját boldogsága fontosabb a bátyjáénál.
-Tévedsz. - mondtam neki. - Ha Dominic számára a nővérem lenne a boldogság, akkor Destiny áldását adná rá. Neki nem a saját boldogsága a fontos, hanem a bátyjáé.
Vállat vont.
-Kipróbálhatom? - kérdezte kis idő után.
-A szexet? Persze. Itt és most?
Fülig pirult.
-Azt az eltüntetős dolgot. - motyogta egy idő után.
Nevettem.
-Villantásnak hívják.
-Akkor a villantást. - csattant fel. - Lehet vagy nem?
Felé nyújtottam a kezem.
-Neked bármit eperke.
Habozott.
Majd nagy levegőt vett, és megfogta a kezem.
Halványan elmosolyodtam.
Majd villantottam.

2,5. NapfényWhere stories live. Discover now