•HÁBORÚS LELKEK-Honvéd Tábor•

11

Kinyitom Geri házának az ajtaját és miután biztosra vettem,hogy nincs itt senki így fel mentem a vendég szobába. Ledobáltam egy két holmim székre és kifeküdtem az ágyon. Nem tudom miért csak úgy érzem sírni van kedvem és megengedek magamnak egy két cseppet. Ha apu itt lenne ő biztos tudna segíteni a helyzeten. De nincs itt. Nem is lesz és nem lene szavbad miatta rágódnom. Jó végülis szeretem aput de mégsem tudom felfogni mennyire fáj a hiánya. Hiába mondom azt,hogy "Ne sírj már,gyenge lámcszem" -mégis sírhatnékom támad. Végülis lány vagyok. Ennyit igazán megérdemlek szerintem.

Megvártam míg a mutató óra a délután kettőt üti. Kira a kocsijával együtt a ház előtt megáll és dudál. basszus. a sminket elfelejtettem. Na mindegy, annyira úgysem szoktam. Felveszem az egyik mackómat és rá a kabátot. Felveszem a sport cipőmet és leszaladok. 

Kira arca derült és vidám. Mi lelte ezt a csajt?! 

Rajta is valami hasonló van ,mint rajtam. 

-Szia Dóri! Gyere, már van is egy állomásunk ahova tuti be kell mennünk.

Beülök a kocsiba és egy erőltetett mosolyt virítok.
Elindulunk egy számomra megint csak ismeretlen helyekre.

(Közben)

A parancsnok kiadta a megbízást a csoportvezetőknek. Most rendezik a papírokat és kikérik a gyerekeket két hosszú hétre a hegyekbe. A parancsnok a kezébe vesz egy fényképtömeget és lapozgatni kezdi.
Nem sír viszont kicsit megkönnyezett. Ő és Dóra apja a csapattal együtt mosolyogva figyeltek a kamerába. Visszaemlékszik,hogy aznap este előre ittak a háború előtt.
Henry odaáll mellé. Kiváncsi tekintetét azonban nem birja takarni.

-Elnezést!-fordul el, a parancsnok egy nagyon halvány mosolyt láttat.

-Ne kerj elnezést! Ezek jó idők voltak.

Henry elfordul és lerakja az asztalra a papírokat a csapata irataival együtt. A parancsnok lerakja a képeket.
-Kaptunk még egy harc üzenetet-közli,mire Henry ijedten figyel.
-Kiktől?
-Az Olaszoktól. De nem lesz akkora háború,csak egy ilyen kis előtámadast indítanak, a kémeink szerint két év múlva indulnak. Addig terveznek. Henry nem válaszol,csak töri a fejét.
-Fiam, tudod hogy hívják a lányt a csapatodból?
-Dóra-válaszolja.
-Igen, meséltem már Mr.Louiesról ,nem?-kérdezi mire Henry bólint.
-Ő volt a legjobb,legerősebb katona a többiekhez képest-mondja Henry.
-Pontosan fiam,pontosan. Nos, a lánya hasonlóan jól teljesít ,mint az apja. Akár jobb is lehet nála.-magyarázza- szeretném ha kicsit jobban odafigyelne rá. Tiszteletet érdemel, valamint még mindig gyászol.
-Mondta?
-Nem, de a viselkedéséből kiderült-hadarja. A parancsnoknak kiváló az ember ismerete, nem szokott dicsekedni de jó formán a legtöbb diákkal tud azonosulni.
Henry együttérzőn bólintott.
-Tudom hogy te megérted-közli hidegen a parancsnok Henry pedig leszegte a fejét. -Na menj, ma meg pihenhetsz holnap reggel indulunk.

(Dóra)

Egy nagy pláába érve egy báli ruhás üzletet pillantunk meg.

-Nem!-mondom hirtelen.

-Mer'?

-Ez nem bál lesz, hanem csak egy búcsúbuli-mondom. Kira csak megvonja a vállát.

-Először báli utána ivós-csettint.

-Tudod,hogy nem iszok-motyogom.

-Tudom,uh figyelj ez a piros jól állna neked-mér hozzám egy térdig érő csillogó körszoknyás csipkes hálós ruhát.

-Kira,ez te vagy. Nem pedig én...-mondom.

Tovább sétálunk a plázában. Csendes háttérzenét adnak a látogatóknak aminek elvégre nyugtatonak kéne lennie. Idősek valamint fiatalabbak járkálnak fel alá a szinteken csorgatva a nyálukat a sok szép ruhadarabra.

Pár kis tizenhárom éves tini ujjongva ugrik be az egyik puccos ruhaboltba. Olyan mini volt a szoknyájuk,hogy csoda,hogy a csípőjüket nem láttam.

-Én is követem a divatot,mégsem sipákolok második ruhadarabnál-jegyzi meg a barátnőm és a hasát kezdi tapogatni.

-Te hallottad?-néz rám. Zavartan nézem kiváncsi barna szemeit de nem tudok rájönnj mire gondol.

-Micsodát?-kérdezem.

-Korog a hasam, menjünk már kajolni-ujjong.

Így hát a mekis felé vettük az irányt.

A meki gyorskiszolgálónál ácsorgunk és várjuk,hogy sorra kerüljünk.
Mivel Kíra majdnem minden városrész lakót ismer mindenkit végig ölelget.

-Szia,mit adhatok?-mondja az eladónő.

-Én nem kérek csaka baratnőm-közlöm.

-Kíra gyere már!-szólok rá mire előkapja a tárcáját és el is viszem a rendelését és kerestem egy üres helyet. Találtam is egyet.