Fejedelem /SZÜNETEL/

22.-Érzelmek

Lora.

A hét csodálatos volt. Sosem éreztem még magam ennyire kipihentnek. Damien nagyon sokat mesélt a Colchesterben élő rokonairól. Megtudtam, hogy Marie nénikéje-aki jelenleg uralkodik-és annak két lánya laknak most a kastélyban és persze a személyzet összes tagja. Damiennek és Rosenak sem felhőtlen a viszonya egyik családtagjukkal sem, állításuk szerint nagyon gőgösek és csak magukkal vannak elfoglalva. 

-Lora gyere ide kérlek!-hallottam meg Damien hangját. Már a repülőn voltunk, Damien a kinti térben foglalt helyet egy fotelban, hogy dolgozhasson, én pedig úgy döntöttem nem zavarom így bejöttem a szobánkba.
Feltápászkodtam az ágyról és kimentem a kis helyiségből.

-Igen?-sétáltam oda ahhoz az asztalhoz amelyiknél ült. 

-Gyere.-mutat a maga melletti ülésre, én pedig engedelmesen leülök és kiváncsian fürkészem. Van előtte egy közepes méretű fa dobozka, olyasmi kialakítású, mint amibe az ember az ékszereit tartja. Sötét fából készült, szépen lakkozott és a tetejébe egy sárkány fej van bele vésve.

-Ez micsoda?-pislogok rá, Ő pedig felnyitja előttem. Vörös bársony a belseje és párnázott, a párnákon pihen egy egy gyűrű. A nagyobb-amely nyílván egy férfié-arany és a tetejébe egy háromszög van vésve, a kisebb ezüst gyűrű, abban is egy háromszög van csak fejjel lefelé.

-Ezek a gyűrűk férfi ágon öröklődnek a családomban már évszázadok óta.-kezd mesélni és közben maga elé húz egy fehér lapot és egy tintával teli kis tartót.-Az arany a férfié, ezért van rajta az ősi férfi szimbólum.-veszi ki a nagyobb gyűrűt, tintába mártja és rányomja a papírra, így tökéletesen ott marad a háromszög a lapon.-Az ezüst a nőé és amit rajta látsz az ősi nőiség szimbóluma. A két gyűrűnek hatalma van, a viselőjét tisztelik és becsülik. Viszont a két gyűrű igazán csak együtt érvényes.-magyarázza és közben ugyan azt csinálja meg az ezüst gyűrűvel is amit az arannyal. Viszont ezt a korábbi lenyomatra helyezi, így a két háromszög egybe olvad és egy csillag jelkép rajzolódik ki.

-Nahát.-suttogom meglepetten magam elé.

-A legenda szerint..-kezdi el törölgetni a gyűrűket.-Artúr csináltatta ezeket a gyűrűket a feleségének Guineverenek, akiről azt mondják, hogy korábban szolgálólány volt. Artúr nagyon igazságos és emberséges volt, nem az ember rangját nézte, hanem valóban az embert. A várban azonban nem mindenki nézte jó szemmel, hogy egy szolgálólány lett a felesége és eképp is bántak Guinevererel, persze csak a király távollétében. Artúr ekkor készítette ezeket, hogy megvédje kedvesét a rosszakaróktól, így magával egyenrangúvá tette a feleségét.-meséli, nekem pedig egyre nagyobb görcs keletkezik a gyomromban. Ezek szerint van mitől félnem! A családja nem fogad el és valószínű ennek hangot is adnak majd.

-És ezt miért meséled el nekem?-fordulok felé.

-A várban vannak olyan emberek akik még engem sem szeretnek, ha megérkezünk és látják, hogy közel állunk egymáshoz azonnal elkezdenek áskálódni ellenünk.-húzza fel az arany gyűrűt az ujjára.-Szóval a kedvemért megtennéd, hogy viseled ezt?-veszi ki az ezüst gyűrűt is és a kezemért nyúl.
Nagyokat pislogok rá a döbbentségtől. Erre nem számítottam! Egy családi ereklye és Ő arra használja, hogy engem védjen vele!

-Persze!-bólogatok, de alig tudom visszatartani a könnyeimet. Damien az ujjamra húzza a gyűrűt, majd megpuszilja a homlokomat.